Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Ehhez mit szóltok? Megdöbbentő...

Ehhez mit szóltok? Megdöbbentő, nem?

Figyelt kérdés

[link]

2010. júl. 1. 17:40

❮ 1 2 3 4 ❯

21/32 anonim

válasza:

Igen, végül is az isteni ítéletekre csak azért volt szükség, mert Sátánnak köszönhetően olyan méreteket öltött a gonosz, hogy bele kellett szólni.

Én nem nevezném "újraindításnak", ami az elején történt, mert az akkor történt volna, ha Isten mindent újrakezd, vagyis Sátánt (démonaival), és Ádámot asszonyostul eltünteti az útból. Na de pont az a lényege a történetnek, hogy a Teremtő ezt nem tette meg!

Az ok?

Benne van a bibliában, tessenek elolvasni. Alapos oka volt rá, az biztos!

2010. júl. 5. 13:30

Hasznos számodra ez a válasz?

22/32 anonim

válasza:

emberi szemszögből újraindítás...özönvíz példának...arra az Ószövetség és Újszövetség, mint vírusirtó, de nem felelt meg, pontosabban kevesen hisznek a szavának. így értettem az előzőeket. nem az univerzum újraindítását és a teremtését vázoltam fel. :)

üdv

25/F

2010. júl. 5. 15:02

Hasznos számodra ez a válasz?

23/32 anonim

válasza:

Értem!

Bizony lesz még egy-két újrakezdése az emberi fajnak.

2010. júl. 5. 17:11

Hasznos számodra ez a válasz?

24/32 anonim

válasza:

Félelmetes, hogy valaki ilyen statisztikákat végez és, hogy versenyt csinál belőle. És legfőképpen az a félelmetes, hogy a Bibliát ennyire szó szerint értelmezi szinte mindenki. Hát még az milyen hülyeség, hogy az első és a második világháború a Sátán miatt van. Nem jártatok be töri órára?

2010. júl. 5. 18:41

Hasznos számodra ez a válasz?

25/32 anonim

válasza:

18:41

Elnézést, de most ellent mondasz önmagaddal. Azt mondod, hogy a Bibliát absztrakt módon kell értelmezni, de a sátánt nem. A sátán egyenlő a halállal, melynek oka a bűn. És nem valami benefaktum volt az első világháború célja, hanem az öntelt terjeszkedés, amely sátán ideájával abszolút egyenlő. Nem a sátán volt a kirobbantó, hanem az ember, csak hallgatott a sátánra, így lényegében az sátán műve. Gondold végig elvontabban, amit mondasz, és következtess logikusan, ha argumentumokat társz ki másik fél felé!

2010. júl. 5. 20:01

Hasznos számodra ez a válasz?

26/32 anonim

válasza:

Hol olvastad azt, hogy a bibliát absztrakt módon kell értelmezni, de a sátánt nem? Nem írtam ilyesmit. Egyszerűen csak annyit írtam, hogy szerintem a világháborúkat nem kell belekeverni. Azt az emberek csinálták. És abban is van egyébként ellentmondás amit te írsz. Ha Isten a jó, a Sátán pedig a rossz, és a Sátán hozzásegíti az embereket a világháborúk kirobbanásához, akkor Isten miért nem lép közbe? Ha a Sátán a felelős minden rosszért, akkor Isten minden jóért és teljes egyensúlynak kellene lennie, de most nem úgy tűnik, mintha egyensúly lenne. Válság, természeti csapások, háborúk, ezeket miért nem akadályozza meg Isten? Azért, mert ez nem az ő dolga, hanem a miénk. Miattunk pusztulnak az esőerdők, miattunk lesz egyre kevesebb a tiszta víz, és miattunk van minden probléma a világon, nem pedig a Sátán miatt és csak mi oldhatjuk meg, nem pedig Isten. Szerintem a vallás nem arra való, hogy az ilyen dolgokat megmagyarázzuk és belenyugodjunk, hogy ez van és kész.

2010. júl. 5. 20:58

Hasznos számodra ez a válasz?

27/32 anonim

válasza:

Szó sincs "belenyugvásról", a Biblia pontosabb megértéséről van itt szó. Fontos dolgokat nem szabad kihagyni belőle, mert akkor teljesen érthetetlen lesz.

Nem szoktam idézgetni magamat, de most ide kívánkozik:

"... ha Isten mindent újrakezd, vagyis Sátánt (démonaival), és Ádámot asszonyostul eltünteti az útból. Na de pont az a lényege a történetnek, hogy a Teremtő ezt nem tette meg!

Az ok?

Benne van a bibliában..."

(Feltételezzük, hogy a történet igaz)

Ugye, a Teremtő a lázadás szereplőit a kezdet-kezdetén kitörölhette volna a létből, mint ha mi sem történt volna, igaz? És egy újrakezdés, aztán minden ment volna a tervek szerint.

Persze, és ez okoz azóta is sokaknak "fejfájást", mert nem értik a logikát, miért hagyta élve Isten Sátánt és démonait, az első emberpárt sem azonnal ölte meg, de kétségtelen, hogy a halálos ítélet után, a haláluk is elkerülhetetlen volt.

Mert így Isten tehető - legalábbis közvetetten - felelőssé minden rosszért, ami azóta történt.

No de ez csak az egyik oldala a dolognak, ám van egy erősen elhallgatott, nem közismert oldala is.

Mi lett volna, ha Isten azonnal elsöpri a lázadókat? Milyen kérdések vetődtek volna fel azokban a személyekben, akik már akkor is sokan voltak, mint külső szemlélők, hiszen Istennek akkor már sok angyala létezett? Ezek a kérdések elkerülhetetlenül felvetődtek volna:

"Tán csak nem volt igaza mégis a "kígyónak", alias Sátánnak?

Képzeld el, ha téged valaki sok szomszédod előtt azzal vádol meg, hogy rossz apa vagy, rosszul bánsz velük, a gyermekeidtől zsarnoki módon megvonod a legjobb dolgokat, hogy ők sokkal jobbat érdemelnének nálad, stb...

Te mit tennél? Azonnal fognál egy lapátot és lecsapnád az illetőt? Szerinted jó ötlet lenne így válaszolni a hamis vádakra?

Akkor mi marad annak igazolására, hogy a rosszakaród csak alaptalanul rágalmaz? Az, ha időt adsz a bizonyítására, vagyis csakis úgy derülhet ki, hogy egy szemét rágalmazó, ha idővel a saját példáddal bizonyítod, hogy valójában hogyan bánsz a gyerekeiddel.

Isten is ezt tette. Nem örökké tart a türelme, de időt adott Sátánnak és az általa alaposan befolyásolt világnak, hogy kinek van igaza. Ez a fontos kérdés pl. Jób könyvéből is kiderül. Sátánt már sokszor bizonyították a hazugság, félrevezetés, és csalás forrásának.

Azt szokták mondani, hogy a legnagyobb félrevezetése az, hogy elhitette a világgal, hogy nem is létezik.

2010. júl. 5. 22:10

Hasznos számodra ez a válasz?

28/32 anonim

válasza:

Az az igazság, hogy úgy beszélünk ezekről a dolgokról, hogy mindkettőnknek más a meggyőződése. Kétségtelen, hogy rengeteget tudsz a bibliáról, én például nem tudom ennyire részletesen az eseményeket, nem azért mert nem olvastam, hanem mert nem érzem, hogy a kitűnő ismerete lenne az igazi hívővé válás alap feltétele. Ahogy írod ezeket a dolgokat, kicsit úgy tűnik nekem az egész, mintha Isten és a Sátán örökös vetélytársak lennének és mindig civakodnak és ármánykodnak és folyamatos tart a huza-vona, hogy éppen ki a dominánsabb, a jó vagy a rossz. Mint egy film, vagy egy sorozat olyan Tom és Jerry szerűen. Azt írtad, hogy: nem értik a logikát, miért hagyta élve Isten a Sátánt és démonait. Én ezt úgy értelmezem, hogy ha van jó, akkor szükség van rosszra is. Tudom, hogy nem nagyon lehet a kereszténységhez keverni a jin jangot, de szerintem ugyan ez az alapelv. Ha nincs rossz, honnan tudjuk, hogy mi a jó és ha nincs jó, honnan tudjuk, hogy mi a rossz. Szerintem alapvető probléma a kereszténységben, hogy a jót, mármint Istent magasabb rendűnek, dominánsabbnak hiszik, mert a tudat, hogy a jó erősebb, megnyugtató, de szerintem ez így kicsit ferde. Nem azt mondom, hogy a Sátán erősebb, sőt igazából nem is szeretem így megnevezni őket, hogy Isten vagy Sátán. Szerintem van egy egész, amiben van jó és van rossz, pozitív és negatív és mindkettő feltétele a másiknak, kiegyenlítik egymást. És ha belegondolunk a világ is így működik, minden szimmetrikus, mindennek van jobb és bal oldala, pozitív negatív pólusa és ez így jó. És lehet, hogy nem értesz egyet azzal, amit mondok, de szerintem minél tovább tanulmányozzuk a Bibliát, annál messzebb kerülünk a hit igazi lényegétől és ez is az egyik oka annak, hogy az emberek fejében zavar van és ilyen statisztikákat csinálnak, hogy ki ölt meg több embert Isten vagy a Sátán.

2010. júl. 6. 09:32

Hasznos számodra ez a válasz?

29/32 anonim

válasza:

"... kicsit úgy tűnik nekem az egész, mintha Isten és a Sátán örökös vetélytársak lennének és mindig civakodnak és ármánykodnak és folyamatos tart a huza-vona, hogy éppen ki a dominánsabb, a jó vagy a rossz."

Nem, valójában csak a rossz által erősen befolyásolt világ látja "örökös" harcnak, ami sohasem ér véget. De úgy, mint hogy a múltban sem volt mindig ez az állapot, a jövő sem erről szól majd. Mint mondtam, a Biblia erőteljes vigasza az, hogy ezek csak átmeneti állapotok, jó okkal. Nem is beszélve arról, hogy Sátán maradandó kárt nem tud okozni a földnek, mivel a Teremtő hatalma és szuverenitása megkérdőjelezhetetlen! Az, hogy megengedi a gonoszt, nem jelenti azt, hogy gyenge az elsöprésére, vagy meg sem akarja tenni.

A jó mellett a rossz jelenléte, "nélkülözhetetlensége" csak szintén egy ámítása Sátánnak, vagy önbecsapás, hamis vigasz e kegyetlen világban!

Miért is kéne eltörnöm a lában csak azért, hogy megtudjam mennyire fáj? Az okos más kárán tanul.

A szörnyű bűnök nélkül, melyet egymás ellen egyesek (vagy a nemzetek) elkövetnek, ragyogóan lehet élni, sőt!! Hosszú távon csak így lehet! Kételkedsz tán?

Másrészt viszont Isten a Biblia szerint többek között ezért is engedte meg a gonosz létezését, vagyis hogy nyilvánvalóvá váljon egyszer és mindenkorra, mit jelent a törvénytelenség, vagyis egyszerűen a bűn, ami az "isteni cél eltévesztését" jelenti szó szerint az eredeti héberben.

2010. júl. 11. 16:16

Hasznos számodra ez a válasz?

30/32 anonim

válasza:

Érdekes a lábeltörős példád és, hogy azt mondod, hogy Isten megengedi a gonosz létezését. Ha látok valakit, amint épp legurul a lépcsőn és eltöri a lábát, attól még nem tudom mennyire fáj neki. Elképzelésem van róla, együtt érezhetek vele, bevihetem a kórházba és esetleg ápolhatom is, de nem tudom, milyen fájdalmai vannak, és egy kicsit szerintem ez a példa erős is. Szerintem jobb példa a kisgyerek, aki megtanul járni. Össze vissza totyog és fel akarja fedezni a világot. Tegyük fel, hogy tapogatós korszakában van, talál egy selyem darabot és egy durva csiszolóvásznat. Egyik anyaghoz sem fűződik semmilyen emléke, mert korábban még nem találkozott velük. Ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy mindkettőt végig húzza a kézfején. Felveszi a selymet és végighúzza, érzi, hogy kellemes, talán egy darabig még játszik is vele, aztán áttér a csiszolópapírra. Végighúzza és felsérti a bőrét, kellemetlen érzés, és mivel nem tetszik neki, úgy dönt, hogy innentől kerüli a bőrön való dörzsölgetését. Tapasztalta a két anyag tulajdonságát és fejlődött. Így ismerjük meg a világot és nem csak gyerekkorunkban most is. Ha mindig azt várjuk, hogy más szenvedjen, amiből mi majd tanulhatunk, egy az, hogy nem is túl keresztényi felfogás, a másik pedig az, hogy az életünk unalmassá válik. Nem azt mondom, hogy aki még nem törte el a csontját, az most ugorjon ki a másodikról, de kell tudnunk, hogy mi az a fájdalom, hogy a jót értékelni tudjuk. És ha mondjuk Isten azt mondja a Sátánnak, hogy nem mostantól nem hagylak érvényesülni, onnantól az emberek szerinted nem fognak elcsúszni a jégen és nem ütik meg magukat, vagy ha mégis akkor sem fog fájni? Törekednünk kell a jóra, arra, hogy elkerüljük a háborúkat, az erőszakot, a veszekedést, a betegségeket, de a rossz szerves része az életnek és elkerülhetetlen. Megszületünk, élünk, mindenki úgy, ahogy szeretne, mert szerintem mi döntjük, el, hogy hogyan szeretnénk élni, aztán meghalunk. Én a halálos ágyamon azt szeretném majd érezni, hogy jó volt élni, alkottam, tapasztaltam az életet, hittem, és gondolkoztam, most már nyugodtan elmehetek, nem pedig azt, hogy igen, jó volt jó volt, de nem volt igazából semmi. Még mindig az az érzésem az írásaid alapján, mintha Isten és a Sátán mint két ember civakodnának. Furcsán hangzik és nem is tartom logikusnak, hogy Isten csak azért engedi meg a Sátánnak, hogy érvényesüljön, hogy mi megtapasztaljuk, hogy mi az és végül úgy döntsünk, hogy Istent választjuk. Mint a politikusok, amikor a másik hibáit emelik ki, azért, hogy a saját jóságukat éreztessék. Egyébként Te tanulsz valahol teológiát, vagy jártál hittanra, hogy ennyire benne vagy a témában? Örülök, hogy végre lehet valakivel ilyenekről beszélgetni.

2010. júl. 14. 09:20

Hasznos számodra ez a válasz?

❮ 1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Mit szólsz Churchill ezen megdöbbentő idézetéhez?