Unalmasnak erzem magam keresztenykent. Mas is erez igy?
Mar gyerekkorom ota vallasos vagyok, es gyakorlom is, ami azt jelenti, hogy komolyan is veszem, nem iszom, megtartom magam a hazassagig, nem jarok olyan helyekre pl disco ahova a többi fiatal. De igy teljesen unalmasnak erzem magam. Úgy erzem nem kellek egy fiunak se, mert velem semmit nem lehet csinalni. Latom ahogy a tobbi fiatal kieli magat én nekem meg a legnagyobb buli, hogy a kereszteny barataimmal tarsasozok... Úgy erzem mindenrol lemaradok. Nem azt mondom, tudom, hogy van a kielesnek rossz oldala is de nem kell odaig fajuljon. Egyszeruen csak szeretnék elni de ennyi szaballyal nemtudok. Probalom úgy latni a dolgokat, ahogy a fiatal lelkeszek a gyulekezetben, tényleg, ha rajuk nezek, azt latom, o nekik ez a vilag amire én vagyom, nem is hianyzik. Ok es sok mas fiatal valahogy mashogy latja Istent, teljesen betoltekeznek vele es latszik rajtuk, hogy nem is vagynak masra. De én igen, es nemtudom hogyan erthetnem úgy Istent es hogyan erezhetnem azt amit ok. Meg az is a baj, hogy nagyon ingatag vagyok a hitemben, allandoan ugral, valamikor úgy erzem hiszek, valamikor meg meg azt is megkerdojelezem magamban, hogy letezik e Isten. Minden kusza bennem.
Úgy erzem, hogy egy kulonc vagyok, kilogok a sorból, es felek az emberek csak egy unalmas lanynak tartanak. Aki nem hívő es ismer engem, csak lerendezi annyival, hogy egy fura, maradi lany. Hiszen ki az a mai vilagban aki var a hazassagig vagy meg egy sort sem kepes velem meginni. Es neha mar tenyleg én sem latom ertelmet ennek a szabalyosdinak. Hiszen nem hívő emberek is tudnak boldog parkapcsolatban elni, akkor mitol több vagy jobb egy hívő par kapcsolata?
Elszomorit, amikor latom, hogy az emberek nem azt az erteket veszik eszre bennem, amit én probalok Istenben megtalalni, hanem csak hogy uncsi vagyok.. Innentol kezdve neha mar én is unalommal nezek Istenre.
Akik ereztek ilyet, hogyan birkoztak meg vele?
Kedves kérdező!
Szerintem az a gond nálad, hogy vallásos vagy, mert ilyen családban nevelkedtél, de nem vagy hívő valójában, mert sosem tértél meg, és így nem is ismerheted az Urat személyesen. Így csak magadra erőltetsz egy számodra idegen szabályrendszert, amit nem is értesz, és nem is hiszel abban. Próbálsz megfelelni egy olyan szövetségnek, a Törvény cselekedeteiből való megigazulásnak, aminek soha senki nem tudott megfelelni, így tutira neked sem fog sikerülni! ;)
A Rómaiaknak írt levelében Pál apostol nagyon részletesen elmagyarázta azt a helyzetet, amiben most te vagy, szembeállítva a Jézus Krisztus Urunk véráldozata által számunkra elérhetővé tett hitbőli megigazulásával. Szeretettel ajánlom neked Andrew Wommack Római levél elemzését, és általában az ő tanításait. Én nagyon sok mindent ezen a tanítás-sorozaton keresztül értettem meg a megváltásról, és egyéb üdvösségi kérdésekről.
Térj meg! Kérd az Úrtól a megtérést, hogy személyesen megismerhesd őt, és képessé tegyen téged elfogadni a megváltást a kezeiből az életedre vonatkozóan! :) Az Úr egész életedben arra vár, hogy végre odafordulj Hozzá, s elkezdjetek kommunikálni! Ő meg szeretne téged ajándékozni egy izgalmas, tartalmas élettel, de csak akkor teheti ezt meg, ha Krisztusban újjászületsz!!!
Édesapám nagyon vallásos volt, így rettentően magas elvárásai voltak önmaga és énfelém is. Részben ezért voltam mindig is különc, magányos, kirekesztett egyén a kortársaim között, egész gyerekkoromban. A külső elvárásoknak való megfelelés teljesen gúzsbakötött és lelkileg megnyomorított, a személyiségem pedig nem tudott rendesen kifejlődni, így fiatal felnőttként is éltem a szerencsétlen lúzerek küzdelmes életét, mikor az Úr elhívott magához az igazi megtérésre, újjászületésre.
A megváltás elfogadásával kinyílt számomra egy végtelen csodavilág, amely felfedezésre vár, s megismerhettem az Urat, akiről kiderült, hogy hatalmas humora van, tényleg szeret engem, nem csak mondja, és célja, terve van az életemmel! :)
Szóval csak bíztatni tudlak, hogy lépj ki hitben Felé, és fogadj el mindent, amit feléd nyújt, hiszen az Úr legkisebb ajándéka, és az Ő kedves társasága képes kitörölni a szótáradból az unalom szót, örökre! ;)
Arra kéne rájönnöd, hogy mi tesz/tenne boldoggá.
Engedd el kicsit a vallásodat, ne ez legyen az életed középpontja.
Keress egy hobbit, amit élvezel, barátokat, akikkel egymásra találsz.
Először is:
egy csomó olyan tiltás van az életedben, amire még Jézus is csak a fejét fogná.
Semmi buli?
Jézus is járt.
Persze nem részegedett le soha, és nem randalírozott.
Szerintem is keress valami hobbit, ami érdekel.
Más dolog:
régen egy 18 éves nő már többnyire házas volt, esetleg volt is már gyereke.
Ma meg... mikor is akarsz házasodni?
És rögtön utána jöhet a gyerek is?
Szóval: megváltozott az élet.
Itt még Jézus is ezt mondaná.
Persze az jó kérdés, hogy ő mit engedne meg itt - de nem hiszem, hogy a kategorikus tiltást választaná. Annál ő sokkal jobb volt.
Ha nem szerzel 20 éves korodig tapasztalatot a szexben is, akkor nagyon nehéz dolgod lesz később!
Persze, ha téged nem zavar az, ha nem, vagy csak alig élvezed a szexet... és muszájból fekszel majd az urad alá, egyszer egy évben, hogy legyen gyerek... ugye, nem ilyen életet akarsz?
Ez az egy életed van, intézd okosan!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!