Az Isten a gonoszabb vagy a Sátán?

Ha nem fogadod el, hogy Isten képes felelős szabad akaratot teremteni az Ő teremtő akaratán belül, akkor nincs értelme a zsidó-keresztény teológiáról beszélni. Ez egy axióma. Mindkettő kerek egész, egyik nem zárja ki a másikat, egyik sem illúzió. Isten akarata körülöleli a mi akaratunkat, de nem folyik bele. Mintha egy kis gömb egy nagyobb gömbön belül lenne, de felületük nem ér össze.

Egyszerre igaz az eleve elrendelés és a teremtmény választásának szabadsága. Az ember csak a saját szemszögéből hozhat meg számára helyes döntéseket. Ha Isten nézőpontjába akar helyezkedni bármi módon, bármi célból, azzal sehogy nem jut előbbre. Nem a tettek a problémák valódi okai, hanem a rossz nézőpontba való helyezkedés. Se a Sátán se az ember nem robotok, nem lett beléjük programozva az ellenszegülésre való hajlam, mindenki a maga útját járja. Ha valaki rögös útra téved és Isten hibáztatja, azzal bizonyítja a benne uralkodó romlott természetet, és erősíti is azt a hatást, ami őt oda juttatta. Isten nem lehet gonosz, mert a gonoszság definíciószerűen a neki való engedetlenség.

"Isten által elhatározott események, és a mi döntésünk, nem egy és ugyan az."

Az nem számít. Ha nem ismeri a jövőt, akkor max tervezni és következtetni tud, prófétálni nem.

"Egyszerre igaz az eleve elrendelés és a teremtmény választásának szabadsága"

Ha eleve el van rendelve bármi is, abban hol a szabadság?

"Se a Sátán se az ember nem robotok, nem lett beléjük programozva az ellenszegülésre való hajlam, mindenki a maga útját járja"

Ha valakinek nincs hajlama valamire, az pont azt jelenti hogy nem fogja azt tenni.

"Isten nem lehet gonosz, mert a gonoszság definíciószerűen a neki való engedetlenség"

A magyar nyelvben biztosan nem.

[link]

# 22

A szabad akarat miatt eredetileg megvan bennünk a lehetőség jóra és rosszra is, a hajlam és a lehetőség nem ugyanaz. A hajlam a rossz döntések következménye.

A gonoszság fogalma két teremtmény között van definiálva a szótár szerint is. Teremtő és teremtmény között nincs és nem is lehet értelmezni.

"hajlam és a lehetőség nem ugyanaz"

Persze hogy nem ugyanaz. De ha bármelyik hiányzik, akkor nem fog bekövetkezni a dolog.

Ha lenne bennem hajlam a rosszra, de sosem adódik lehetőségem valamit megtenni, akkor nyilván nem teszem meg.

Ha pedig lenne lehetőségem valamit megtenni, mondjuk a sorban előttem álló farzsebéből kilóg egy húszezres, amit simán elemelhetnék, de nincs bennem semmi hajlam a lopásra, akkor szintén nem fogom megtenni. Mert hiába tehetném meg, ha egyszer a saját értékremmel nem egyeztethető össze az hogy megkárosítsak valakit.

Egy rossz döntés meghozatalához mindkettőre szükség van, hajlamra és a lehetőségre is.

"Teremtő és teremtmény között nincs és nem is lehet értelmezni."

Miért ne lehetne? Ha valaki szándékosan árt másoknak, az gonoszság. Teljesen mindegy hogy ki ez a valaki.

#25

Te az alkalomra gondolsz, mint lehetőség, ami egy külső körülményből adódó lehetőség. Én a bennünk rejlő lehetőségről beszélek, hogy képesek vagyunk jó és rossz között választani körülménytől függetlenül.

A hajlam jóra vagy rosszra nincs eredetileg az emberbe programozva. A szüleinktől örököljük, vagy a körülmények elferdíthetnek ha nem vigyázunk, de hatalmunk van ellenállni. Képesek vagyunk kifejleszteni magunkban új viselkedési szokásokat, és képesek vagyunk az öröklött hajlamot elnyomni. Persze nem egyszerű, de képes rá az ember.

"Igen, jó az Isten, jó..de nem csak az!"

Pontosan így van!

"Bár ezzel sem lenne semmi problémám, ha nem hazudna a Biblia"

Nem a Biblia hazudik, a Bibliát értelmező emberek futnak könnyen tévutakra. Érdemes elolvasni ezt: [link]

Hogy nézhetne minket Isten hülyének? Ha Ő a teremtő, akkor ismer minket. Tudja mire vagyunk képesek, milyen a logikánk, mennyire vagyunk intelligensek. Csak azt lehet hülyének nézni, akit nem ismerünk, vagy valaki előtt szándékosan le akarjuk járatni. Ezek közül Isten melyik lenne?

Ha nem ismer minket elég jól, az azt erősíti, hogy mégis van szabad akaratunk.