Ki dönti el és mi alapján, hogy a Bibliából mit kell jelképesen értelmezni és mit szó szerint?

"Te úgy képzeled/hiszed a teremtést, hogy több évig, évezredig tartott?"

Dehogyis. A teremtés aktusa nem jellemezhető időbeliséggel, hiszen az idő a teremtett világ sajátja. A teremtés nem térben és időben történt, a tér és idő a teremtés produktuma.

Nem értetted meg a válaszom lényegét, igaz nem is fejtettem ki részletesen. Isten teremtő és fenntartó munkája az időn kívül történt/történik/fog történni (azért is használom itt a múlt, jelen és jövő időt, hogy ezzel is érzékeltessem, hogy itt nem már lezajlott történeti időtartamra kell gondolni). Az idő a teremtett világ sajátossága (ez egybevág a modern fizika szemléletével, miszerint az idő és a tér elválaszthatatlan egymástól), és Isten, mint teremtő, nincs alávetve a teremtett világ sajátosságainak. Tekinthetjük úgy, hogy abban a legelső pillanatban, amikor a teremtett világ már létezett, akkor már megtörtént a teljes teremtés (függetlenül attól, hogy a teremtett világ jelenségei már ténylegesen az időben bontakoztak ki), de úgy is, hogy Isten teremtő/fenntartó munkája addig tart, amíg fennáll a teremtett világ. Ez paradoxonnak tűnik, de ez van, a végső igazságok csak paradoxonokban közelíthetők meg. A lényeg az, hogy értelmetlen a teremtés aktusát időtartamhoz kötni.

A bibliai 6+1 napos teremtéstörténet a holdhónap és az ebből adódó 7 napos hét használatát írja elő, szakrális jelentőséget adva a hetedik napnak. Ennek Isten munkájával történő azonosítása a korabeli mitikus világképben értelmezhető csak.

De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Ján. 16,13

És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket...1 Ján. 2,27