Kezd elveszni a hitem Istenben. Mit tegyek?
Sziasztok!
24 éves férfi vagyok, hívő keresztény. 15 évesen tértem meg az Úrhoz. Most azonban nem erről szeretnék beszélni/kérdezni, hanem a körülöttem kialakult helyzetben szeretnék Tőletek is segítséget/tanácsot kérni.
Nos, múlt héten kiderült, hogy a volt (most már csak volt) barátnőm félrelépett egy nálam - állítólag - sokkal "minőségibb" férfival. A pasas egyidős velem, ateista (gondolom én, de nem keresztény). Az exbarátnőm viszont évek hosszú során járt velem együtt gyülekezetbe, évekig jelét sem adta annak hogy más férfi került képbe (ez a pasas is csak kb. 1 hónapja lépett be az életünkbe) és minden a legjobban ment. Tavaly nyáron megkértem a kezét és igent mondott... Augusztus végén terveztük az esküvőt, de minden amiért imádkoztam és könyörögtem, egy csapásra összeomlott. A nő, akit a legjobban szerettem háromszor is lefeküdt ezzel az emberrel. Nem tudom, egyszerűen fogalmam sincs hogy mi vitte rá erre a barátnőmet, aki egészen addig egy tisztalelkű igaz keresztény lány volt. De ezzel, hogy ekkora csalódás ért az életemben (éjszakákat sírok át, aludni nem tudok, lehetetlennek találok mindent) már sem Istenben, sem a női nemben nem tudok megbízni. Ekkora csapás még nem ért, imádkozom érte hogy soha ne is érjen. Nem kívánom senkinek. Így nem tudok többé az exem szemébe nézni, csodálva szerettem őt, már-már rajongtam érte. Erre ez történik... Mielőtt bárki azt mondaná hogy talán kényszerítve volt, nem... Saját, szabad akaratából bújt ágyba háromszor ezzel az emberrel.
Amit a férfiról tudni kell az az, hogy egy gyülekezeti barátunk hozta magával egy alkalomra. Nem tudni miért, aztán elkezdett a srác beszélgetni mindenkivel, többek között a barátnőmmel is. Természetesen bármikor mehetett a barátnőm egyedül is Istentiszteleti alkalmakra, én soha voltam senkire féltékeny. De kiderült ami kiderült... az egyik ilyen "alkalom" (aztán még kettő) nem olyan alkalom volt... A pasast nem láttam azóta, szörnyen haragszom rá is és az exemre is. Nem tudom, hogy akarnak-e egymástól valamit, de hihetetlenül fáj.
Tudtok tanácsot adni ebben, akár privátot is várok szeretettel?!
Kedves Kérdező,
együttérzésem, hogy összeomlottak a terveid.
Valójában mi köze is van az Úrnak ahhoz, hogy a menyasszonyod inkorrekt volt veled?
"24 éves férfi vagyok, hívő keresztény. 15 évesen tértem meg az Úrhoz. Most azonban nem erről szeretnék beszélni/kérdezni"
Pedig erről kéne, mert a megtérés nem egy pillanat műve, hanem egy életen át tartó folyamat.
Szerintem kezd azzal, hogy tisztába teszed a különböző fogalmakat, átértékeled korábbi hitedet, stb.. Esetleg olvashatsz szent írók műveiből, életrajzaiból is, akik ha más dolgok miatt is, de hasonló hitbeli mélyvölgyön mentek át.
egyes vagyok
Kedves Kérdező, nem rosszból mondom, de "Az a köze van hozzá, hogy miért engedte ezt"-kijelentésed egy meglehetősen értelen életismeretre, és gyermekded Istenképre vall. Ezt mint hívő mondom neked.
Elgondolkodtál, hogy mi mindent nyertél avval, hogy az Úr már most felnyitotta a szemed arra, hogy a volt menyasszonyod és te nem vagytok összevalók? Gondold el, ha már a házasság szentségében éltek, és akkor történik meg: el se válhattatok volna. Oké, értem, hogy most a veszteségérzeted van, és becsapva érzed magad. Mindkét érzésed jogos. De el fog múlni, azt garantálom. Idővel. Ja, és ha emiatt eltávolodsz az Úrtól, azt rád bízom. Persze vesztenél vele, de ez rád tartozik.
Mielőtt elkezded gyűlölni az exed, gondolj bele: élt avval a lehetőséggel, amit az Úr adott neki. Választott. N
2 Mert a lány nem tért meg. Járt veled, de a szíve távol volt Istentől, és ha ismered az Igét:
2Kor 6,14
Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?
Az expartnered nem tért meg, nem tartozott Istenhez, csak a szájával. Világi volt.
Ez nem Isten hibája, hanem a tiéd, hogy nem hallgattál az Igére.
7+
Példabeszédek 5-
3.
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
5.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.
6.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8.
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9.
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10.
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11.
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12.
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13.
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
Ezt pedig búcsozóul:
Példabeszédek 2. rész
1.
Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
2.
Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
3.
Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
4.
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
5.
Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
6.
Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
7.
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
8.
Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
9.
Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
10.
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
11.
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
12.
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
13.
A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
14.
A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
15.
A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
16.
Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
17.
A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
18.
Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19.
Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
20.
Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
21.
Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
22.
A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!