Újabban miért próbálják egyes ateisták a vallást elmebetegségnek beállítani?

Írtam, hogy ne engem csesztess, nem a saját véleményem az, hogy a vallásosak kényszeresek, hanem az orvosoké.

Vagy maradj olyan, mint amilyen vagy, vagy menj orvoshoz.

Személyesen én nem mondtam semmit, a hívőkről, csak felhívtam a figyelmedet, hogy miképpen áll a helyzet valójában.

Ne velem vitatkozz, mert én személyesen nem állítok semmit, illetve csak annyit, hogy tudomásom szerint van orvosi vetülete a vallásoknak. A kezdő lépéseket is felvázoltam.

Azt is írtam, hogy ugyan minden megközelítésben jelent ugyan a doxazma terheltséget, de van ahol betegség, van ahol viszonylag enyhébb formájú a megítélése.

Ha a homokba dugod a fejed, mint azt a struccról feltételezik, az a te dolgod.

Ha viszont érdekel, miképpen állsz valójában, akkor szerintem tanulmányozd át a vonatkozásait, esetleg a pszichológiai irányzatokat is, amelyek érintik a kérdést.

Aztán válaszd ki azt a terminológiát, amely más vonatkozásokban neked a legjobban klappol és annak értelmezését vedd magadra ebben a kérdésben.

Természetesen nem kell így eljárnod, ha nem akarsz, ez a tanácsom, mert én ezt tenném a helyedben.

Azzal tisztában vagyok, hogy a gyk-n zajlik a szokásos cikizés, de ez most komoly dolog, sok függhet tőle, éppenséggel annyi, hogy más vonatkozásban is információt kaphatsz magadról, totál ingyen, pedig az információ mindig értékes.

Ennyit tudtam segíteni, utána járhatsz, ha akarsz.

Vagy nem.

Nem állít semmit személyesen? :D

Dehogynem. Azzal kezdte. ("Valóban annak tartják hivatalosan is, csak nincs kifejtve, bizonyára a vallásos tömegek iránti toleranciából.) - Ez úgy marhaság, ahogy van. Nem tartják "hivatalosan is" elmebetegségnek a vallásosságot önmagában. Csak néhány pszichológus tartja annak*, az meg nem a "hivatalos álláspont".

Amit VALÓBAN elmebetegségnek tartanak, az említett vallási doxazma, az csak nagyon keveseket érint; ennek - mint minden betegségnek - megvannak a kritériumai, hogy mikor mondható ki ez a diagnózis.

Bővebben a vallási doxazmáról:

[link]

Szóval egy téves állítással kezdte, majd egy félremagyarázott fogalomra épített fel egy saját elméletet.

*A Wiki szerint "a small minority of psychologists", lásd a linken.

"Amit VALÓBAN elmebetegségnek tartanak, az említett vallási doxazma, az csak nagyon keveseket érint; ennek - mint minden betegségnek - megvannak a kritériumai, hogy mikor mondható ki ez a diagnózis."

Ha elolvasod a definícióját a doxazmának, akkor láthatod, hogy valójában minden vallásosra vonatkozik, csak a stádiumban van eltérés.

De nem tudja...

Belemagyarázni igen, meg felépíteni egy komplett rendszert, csak hát ugye ha az alapok nem stimmelnek, akkor az egész sem.

Kérdésedre egy kérdéssel válaszolnák. Ha egy felnőtt embernek képzeletbeli barátja van akivel nap mint nap beszél és azt azt hiszi, hogy fizikailag is hatással van rá, vagyis halucinál az épeszű?

Én nem nevezem elmebetegeknek azokat akik nagyon vallásosak. Szerintem egy nagy tévhitben élnek.

Véleményem szerint, ha a gyerekeknek nem tanítanák a vallást kiskoruktól kezdve, akkor sokkal több ateista lenne. De majd az az idő is eljön, remélem, mert a hitetlenség idáig csak fejlődést hozott.

Milyen fejlődés ez? Miben mérhető az emberiség fejlődése? Mert oké, hogy az orvostudomány fejlődik, az átlagéletkor hosszabbodik. Viszont pl. igaz hogy régen többen haltak meg betegségekben, de most pl. autóbalesetekben halnak meg sokan. Régen sok volt az elnyomott szegény ember, most demokráciában és jogállamban élünk, mégis az ország egyharmada szegény, több mint tízezer ember hajléktalan. Régen létezett a tisztes szegénység fogalma, ma már ilyen nincs.

A modern átlagember egyre kényelmesebben él, mert az életszínvonal emelkedik, a háztartási eszközeink egyre fejlettebbek. De vajon tartalmasabb, kiegyensúlyozottabb életet élünk, mint párszáz éve? A mennyiségi növekedés nem jelent feltétlenül minőségi növekedést is. Az elégedettség, a boldogság nem mennyiségi kérdés. A hívő világnézet pedig pont erre irányul: a belső békére és boldogságra.

A hitetlen fejlődés mindig valami mennyiségi fejlődést ígér, a hitbéli fejlődés mindig minőségit.

Kedves #38

Nézd... Szegények mindig is voltak vannak és lesznek. De kérdem én mégis ki tehet arról, hogy szegény vagy? Nem te?

Egy jó ideig a szegényből sose lehetett gazdag de most már nincs aki megtiltsa. Nem körülötted forog a világ, hogy mindenki segítsen rajtad. Ha igazán akarsz és nincs olyan betegséged ami akadályoz a munkában akkor kapsz állást. A mai világban akármit megtanulhatsz, rengeteg lehetőség van. (Ne értsen senki félre, egyáltalán nem vagyok gazdag.)

Most komolyan megkérdezted tartalmasabb életet élünk-e? Több szorakozási lehetőség van, mint valaha. Filmek, könyvek, video játékok, zene, utazás, rendezvények stb. Rajtad múlik, hogy kihasználod mindezt, vagy nem.

Őszintén, nem értem az autóbalesetes érvet. Azt akarod mondani, hogy pont ugyanannyian halnak meg autóbalesetben mint régen a betegségek miatt (ami tudjuk nem igaz), vagy, hogy jobb volt szenvedni hetekig vagy hónapokig mint perceken belül meghalni vagy mi? Nem tudom ki, hogy van vele de én inkább az autóbalesetet választanám, ha meg kellene haljak.

Közel sincs annyi halálos baleset, mint természetes halál, szoval ez az érved sem valami jó.

Ja, és ha balesetezel, arrol is te tehetsz vagy a másik ember aki okozta. A betegségről legtöbször nem tehetsz, de az autóbalesetet és akármilyen más balesetet el lehet kerülni a szabályok betartásával.

Mi neked a minőségi fejlődés? Kérlek, egy dolgot mondj ami csak a vallásnak köszönhető, és jó, mert rosszat tudok eleget.

A lényeg az, hogy te felelsz tetteidért, te döntöd el ki és mi akarsz lenni. Persze könnyeb elfogadni azt, hogy ez a sorsod, hogy valaki állandóan melleted van, segit rajtad, hogy az ördög vesz rá a gonosz tettekre, meg, hogy a halál után egy jobb helyre kerülsz és örökké élsz, de ez semmit sem változtat a valóságon.