Ha Istennek nem tetszett, hogy Ádám és Éva ettek a tiltott fa gyümölcséből, miért tette a fát a közvetlen közelükbe?

"Mert szabad akaratot kaptak az emberek. Ezt jelenti a szabad akarat, hogy tehetünk Istennek tetsző módon is és szembe is szegülhetünk akaratával. Isten előre látta, hogy vétkezni fognak az emberek, ennek ellenére sem vette el a szabad akaratot. "

Itt nem arról van szó, hogy Isten nem vette el a lehetőséget, hogy a rosszat válassza az ember. Hanem pont fordítva, az ember csak azért válassthatta a rosszat, mert Isten direkt megteremtette ennek lehetőségét.

"Hanem pont fordítva, az ember csak azért válassthatta a rosszat, mert Isten direkt megteremtette ennek lehetőségét."

Igen, a szabad akaratot, mint írtam. Az álltaok ezért nem vétkezhetnek, mert ők nem rendelkeznek ezzel.

A mostani világ tétje az, hogy szabad akaratodból választod e Istent és az Ő világát. Ő az ő szeretet törvényét nem akarja senkire rákényszeríteni, önként lehet választani. Mindenkihez kegyelmes, aki Fiában hisz, és megismerésére törekszik (előélettől és természetes temperamentumtól függetlenül).

Zsolt.

37,10 Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

37,11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

A kárhozat jelentheti az Istentől való elváltságot, egy olyan világot amelyben egyáltalán nincs többé jelen.

Talán fordítsuk a talpára a kérdést:

"Miért nem élünk az édenben, ha az istenünk tökéletes?"

Na, ezt meg kellett valahogyan magyarázni.

Megjegyzem, eléggé nyögvenyelősre sikeredett. Simán és könnyedén meg lehet oldani a szabad akarat teljes tiszteletben tartásával IS, hogy ne essen senki bűnbe. Ezt már jó párszor leírtam itt, hogyan.

"Igen, a szabad akaratot, mint írtam. Az álltaok ezért nem vétkezhetnek, mert ők nem rendelkeznek ezzel."

Én viszont nem a szabad akaratot írtam.

De akkor megpróbálom egy példával szemléltetni. Tegyük fel, van egy kétéves gyereked (tudom, Ádám nem baba volt a sztori szerint, de hasonlóképp nem értette a jót és a rosszat, mielőtt evett volna a fáról)! Te tüzet gyúhtasz, lerakod mellé a gyereket, rászólsz hogy ne nyúljon bele, majd otthagyod. A gyerkőc persze túl fiatal még hogy felfogja a jót és a rosszat, ráadásul kíváncsi, ezért csak belenyúl a tűzbe, és megégeti magát.

Két kérdésem lenne a példával kapcsolatban.

1. A gyerkőc szabad akarata csak akkor jött létre, amikor te szándékosan meggyújtottad a tüzet? Vagy ugyanúgy meglett volna a szabad akarata anélkül is, hogy te veszélybe sodortad?

2. Mindezek után a saját gyereked büntetnéd, vagy elismernéd hogy a te felelőtlenséged volt az oka az egésznek?

Isten nem robotokat szeretne, ezért van egy köztes világ (a jelenlegi), amiben lehet őt önként választani.

(Ádám és Éva megkérdezhették volna, mi az a jó és rossz tudás fája Istentől, ha nem értették.)

Szia!

Nem véletlenül. Az első emberpár - Ádám és Éva - „igen jónak” lett teremtetve (I.Mózes 1:31). A bűn kísértésével való szóba állásra semmi okuk sem volt. Isten azonban szabad erkölcsi választás képességével teremtette őket is, csakúgy, mint Sátánt. Ezzel összhangban nem zárta el előlük a hatalom eszközével a rossz választásának lehetőségét. Tudta, hogy úgy juthatnak a lelki-szellemi és erkölcsi fejlődés legmagasabb szintjére, ha a saját szabad erkölcsi megfontolásukkal utasítják el a bűnt, és az isteni szeretettörvény követését választják. Ehhez minden alapjuk megvolt. Egyedül ez lett volna a kézenfekvő és természetes számukra. A bűnnel való megfertőződésük egyáltalán nem volt szükségszerű.

A Biblia azonban mégis áldozatnak mondja az embert egy bizonyos értelemben. Az ember személyes, súlyos bűne volt, hogy nem bízott Isten előre adott óvásaiban és tanácsaiban – amire pedig minden oka meglett volna – és hogy szívében helyet adott az önzés eszméjének és a Teremtője iránti hála és szeretet kötelezettségét semmibe vette. Másrészt viszont olyan merész, igazságnak feltüntetett hazugsággal kísértette meg az embert Sátán, hogy megtévesztés áldozata is lett. Nem akarta tudatosan és megfontoltan tenni azt, amit végül is tett.

Sátán szinte ugyanazt az ígéretet állította az ember elé – „olyanok lesztek, mint az Isten” (I.Mózes 3:5) – mint amelyet Isten is adott az embernek, amellyel létének rendeltetését határozta meg. A Biblia ugyanis világosan mondja, hogy Isten „a maga képére és hasonlatosságára” teremtette az embert (I.Mózes 1:27), és „úrrá tette kezei munkáin” (Zsoltárok 8:7). „Csupán” abban volt a különbség, hogy a célt Isten folyamatos lelki fejlődés, növekedés által hirdette elérhetőnek, Sátán pedig azt tanácsolta az ősszülőknek, hogy az Istenhez való hasonlóságot úgy ragadják el Istentől, mint valami zsákmányt. Látszólag ugyanazt ajánlotta föl, csak egészen más módon és eszközökkel.

Ősszüleink legyőzhették volna Sátán hazugságait. Akkor is, és azóta is tökéletes védelmet kínált és kínál Isten beszéde. Ez mindenkor az egyetlen fegyver a rossz felismerésére és teljes legyőzésére. Az Úr Jézus Krisztus is azzal győzte le Sátán minden kísértését földi életében, hogy azokat egybevetette a Biblia kijelentéseivel. Sátánnak adott visszautasító válaszai mindig így kezdődtek: „Meg van írva”. Példája azt mutatja, hogy a hazugság átlátható és legyőzhető az Isten beszédének való engedelmesség által.

Üdv. Péter

"megkérdezhették volna, mi az a jó és rossz tudás fája Istentől, ha nem értették"

Persze.

A 2 éves kisgyerek is megkérdezheti, hogy miért nem nyúlhat a tűzbe.

De érteni akkor se fogja.

"Ádám és Éva megkérdezhették volna, mi az a jó és rossz tudás fája Istentől, ha nem értették"

A Bibliában Isten maga ismeri el, hogy Ádámék miután ettek a fáról, olyanná váltak mint ő, hogy már ismerik a jót és a rosszat. Ez alapján elég egyértelmű hogy akkor korábban nem érthették meg ezeket a fogalmakat, azaz Isten alapjáraton olyannak teremtette őket, hogy ha kérdeznek se értették volna meg, miért jó az, ha nem esznek a fáról.