Szerintetek lehet úgy hinni istenben hogy nem tartozok semmilyen közösságbe, vagy gyülekezetbe?

Nekem az a véleményem, hogy teljesen mindegy hogyan képzeljük el Istent, az a legtisztább ahogy azt belül érezzük, és nem az amit mások mesélnek be nekünk, hisz ők sem tudhatnak biztosra semmit sem, csak behazudnak valamit, mi meg higyjünk el a lehetetlen baromságokat.

Alapvetően az az ember sem teljesen normális, aki alapít egy vallást, és kitalál mindenféle elveket, ami szerint neked élni kell abban a közösségben.

Na meg a gyónás a legnagyobb vicc. Kövess el bűnöket, gyónd meg, és Isten megbocsájt.

Nálam ez nem így működik. Én alapból nem csinálok olyan dolgot amit később meg fogok bánni, a légynek sem ártok, és segítek azon aki kéri.

Én Istentől 2x kértem segítséget, és elég lehetetlen dolog volt, de teljesült. Viszont azért nem kérem túl gyakran, mert amit tudok azt inkább megoldom magamnak.

Amúgy meg, szerintem abban hiszünk amiben akarunk, és nem kell ehhez tartozni sehova sem. Szerintem ezt hívják hitnek.

A vallás az más tészta. Vallásos lehet valaki úgy is, hogy közben egy szemét álszent :)

akkor nézzük az Iszlám vallást, akik önfeláldozva saját életüket felkötnek magukra egy rakat robbanószert, és ezzel megölnek egy csomó embert, mert a nyugati világ az ő ellenségük, azt gondolják, hogy az mind sátánfajzat, akiből minél többet nyírnak ki, annál jobb. Ez persze háborús okokból, viszont vallási meggyőződésból teszik. Kiskoruk óta ezt nevelik beléjük.

És ők tuti biztosak abban, hogy a mennybe kerülnek.

:/