Az Ószövetség miért tartozik bele a keresztény Bibliába, amikor gyilkosságra buzdítás van benne? Illetve a keresztények nem Krisztus követői? Márpedig az ő szavait az Újszövetség őrzi.

Továbbra sem értem... Van egy adott törvény, a törvényszegést több tanú, legalább 3 igazolja (ennyi manapság is elég), majd az ítéletet végrehajták. Ebben mi a gyilkosság?

Ez jogi szempontból is ítéletvégrehajtás. Jelenleg is sok országban van halálbüntetés. Ezzel persze lehet egyetérteni és ellenezni is. Én utóbbiak közé tartozom. De gyilkosságnak nem lehet nevezni.

Például régen a felségárulókat halállal büntették. Az sem gyilkosság volt, csak ítéletvégrehjtás. A gyilkosokat több USA tagállamban jelenleg is halálra ítélik bizonyos esetekben.

Gyilkosságnak azt nevezhetnénk, ha koholt vádak alapján ítélnek el valakit.

Attól hogy te szubjektív véleményed szerint gyilosságnak nevezed a halálbüntetést, jogi értelemben nem lesz az. Ezen kár rugóznod. Mint írtam, én sem értek egyet a halálbüntetés intézményével, de botorság lenne tőlem gyilkosságnak nevezni, hiszen nem az.

Ne írj butaságot, vagy legalább olvasnál utána, mielőtt nagyívűen kijelentesz egy hülyeséget.

A tízparancsolatban a gyilkol ige szerepel, nem pedig az általános ölés, noha magyarra az egyszerűség kedvéért így fordítjuk. Ebbe pedig se a jogi ítélet általi halál, se a háborúkban elesettek nem tartoznak bele.

Ez egyébként nem vallás kérdése, egyszerű jog.

Az Ószövetségben Jahve előírja a zsidóknak a gójok (nem-zsidók) kiirtását:

„Bevették a várost és megöltek mindent, ami benne volt, férfit, asszonyt, csecsemőt és aggastyánt egyaránt, s a marhát, a juhot, a szamarat is kardélre hányták.” (Józsue 6:21)

„De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá őt, és levertük őt és az ő fiait és minden ő népét. És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.” (Mózes V. 2:33)

„Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden fineműt; és minden asszonyt is, aki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek. Minden leánygyermeket pedig, akik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak.” (Mózes IV. 31:18)

„Átkozott, aki fegyverét kiméli a vértől” (Jeremiás 48:10)

A zsidók természetesen hűen követik a Tóra előírásait. A kommunizmus nevű marxi-zsidó eszme is gójok tízmillióit irtotta ki. De emlékezzünk csak meg mit csinált a gójokkal Rosenfeld Mátyás '56-ban vagy Kohn Béla, Szamuely Tibor és társaik miket műveltek a kommunizmus alatt.

De mondhatnám még az SZDSZ ámokfutását is és így tovább...

Az ószövetség bizony kemény olvasmány. Viszont, ahogy a neve is mondja ez egy ó vagyis régi szövetség. Ahogy másképp kell beszélni egy gyerekhez, mint egy felnőtthöz, éppen úgy Isten másképp beszélt a régiekhez, mint a későbbiekhez, akik már többet voltak képesek megérteni.

Például Jézus beszél arról, hogy a régieknek sok olyan dolog megengedett volt, amit valójában Isten alapvetően nem úgy gondolt, de keményszívűségük miatt kénytelen volt mégis elnézni. Ilyen volt például a válás de ide sorolhatjuk a többnejűséget és számos más dolgot is.

Aztán egy csomó törvényt Jézus tökéletesített, például a szemet-szemért parancsot. Sokan mondják, hogy micsoda kegyetlen törvény volt a szemet-szemért parancs, holott éppen hogy igazságos és nagyon is haladó volt a maga korában, mert megtiltotta az aránytalan és igazságtalan megtorlást. Az más kérdés, hogy a megbocsájtás törvénye egy jóval magasabb szint.

A legnehezebben értelmezhető ószövetségi helyek valóban a népirtásokra való felszólítások. Tudni kell, hogy ez akkor és ott általános szokás volt. Nagyjából minden nép irtott mindenkit, a kímélet oka egyedül csak a rabszolga szükség kielégítése volt. A sikeres népirtást és a másik nép leigázását ezek a népek a saját isteneik nagyszerűségével más népek isteneinél is nagyobb hatalmával magyarázták. Az Ószövetség Istene ezeknek a népeknek mutatta meg az ő nyelvükön, hogy ki a nagyobb Isten. A szemet-szemet elv alapján a népirtóknak és más gyalázatos szokások művelőinek népirtás jár.

"Emlékezz arra, hogy mit tett veled Amálék népe útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból, amikor találkozott veled útközben, és Istent nem ismerve levágta mindazokat, akik elgyengülve hátramaradtak közüled, mert fáradt és kimerült voltál. Ha majd Istened, az ÚR nyugalmat ad neked ellenségeidtől mindenfelől azon a földön, amelyet örök birtokul neked ad Istened, az ÚR, akkor töröld el Amáléknek még az emlékét is az ég alól! El ne felejtsd!" (5Móz 25,17-19)

Mondhatná valaki, hogy a zsidók nem azokat irtották ki, aki őket irtotta, hanem egy későbbi nemzedéket. Ez igaz, de a későbbi nemzedék is egyetértett az elődeikkel, s ha módjuk lett volna, ők is megtették volna. Minden amelekita gyűlölt minden zsidót.

A szemet-szemért elv hatja át a következő zsoltárt is, mivel a babilóniaiak is ezt tették:

"Babilon leánya, te nyomorult, boldog, aki megfizet neked rajtunk elkövetett tetteidért! Boldog, aki megragadja és sziklához vágja kisdedeidet!" (Zsolt 137,8-9)

A zsidók népirtása semmivel se volt jobb vagy rosszabb, mint mondjuk a hirosimai atombomba. A bomba válogatás nélkül elevenen elégetett gyermeket, nőt, állatot mindenkit figyelmeztetésül Japánnak: így jár minden városotok, ha le nem teszitek a fegyvert.

Egy-egy zsidók által végrehajtott népirtás egyben figyelmeztetés volt a többieknek: így jártok ti is, ha meg nem tértek.

"Szent földednek régi lakóit is gyűlölted ugyan, szégyenletes varázslataik és gyalázatos titkos szertartásaik miatt. A kegyetlen gyermekgyilkosokat és az emberhúslakomákon a belső részek felfalóit, akiket véres összejöveteleken avattak fel, és a szülőket, akik saját kezükkel gyilkolták a gyámoltalan lelkeket, ki akartad irtani atyáink keze által, hogy ez a neked legkedvesebb föld az Isten gyermekeiben méltó lakókat kapjon. De még ezek iránt is kímélettel voltál, mivelhogy emberek voltak, és sereged előőrseiként darazsakat küldtél, hogy ezek irtogassák őket, apránként. Nem mintha nem tehetted volna meg, hogy csatában vesd alá az istenteleneket az igazaknak, vagy hogy félelmetes állatokkal vagy akár egyetlen kemény szóval egyszeriben megsemmisítsd őket. De te azáltal, hogy a büntetést apránként róttad ki, alkalmat adtál nekik a megtérésre, jóllehet tudtad, hogy gonosz volt az eredetük, a romlottságuk velük született, és a gondolkodásuk nem változik meg soha. Hisz átkozott fajzat voltak kezdettől fogva!" (Bölcs 12,3-11)

# 14

Az V. parancsolat "Ne ölj!" vagy "Ne gyilkolj!" emlékeid szerint?

#17-18

Bizonyára tudatlanságotok miatt gondoljátok, hogy az Ószövetség magyar nyelven íródott. Elárulok egy nagy titkot számotokra, az Ószövetség héberül íródott. Márpedig ott a gyilkol szó héber megfelelője szerepel, nem pedig az általános ölés szó héber megfelelője. Ezen tényleg kár vitázni, mintha azt próbálnátok bizonyítani, hogy a 2+2 az 5 és nem 4.