Mi a véleményetek a keresztyén fiatalokról, bizonyos tetteikről?

Kedves Kérdező!

Az, hogy valaki keresztény és az, hogy milyen szociális háttere van, az két dolog! Ez nem mentség arra, amit tett.

Keresztényként úgy gondolom, nem jó, ha mások takarítanak helyettem, de nem vagyok tökéletes.

"Első, ha hívőként akarok élni, hogy a körülöttem levőknek nyivánvalóan nem ártok? Nem?"

... Elvben igen, de nem mindegy, hogy otthonról milyen elveket kapott. Egy keresztény is "hozott anyagból dolgozik".

"Főleg nem tartozom nekik." Sok nem keresztény is tartozik embereknek, egyik sem helyes.

"Főleg nem hirdetem én az igét akkor, ha saját magamnak se sikerül úgy élnem, de kirívóan nem? Nem dolgozom, úgy élek, mint egy tini, a családomat már elmartam magam mellől, tartozom embereknek, amikor nekik is nagy szükségük van a pénzre (tavaly ilyenkor ki híján én is tartoztam a lány miatt másoknak) de hirdetem az igét?"

Miért ne hirdethetnéd az igét? Éppen azt teszed. Elvárod valakitől, aki nyilvánvalóan hátrányból indult hozzád képest,hogy jobb, de legalábbis olyan jó legyen, mit TE vagy csak azért, mert csatlakozott egy gondolkodásmódhoz.

Az nyilvánvaló, hogy van egy véleményed arról, milyennek KELL LENNIE egy kereszténynek - de ez nem a keresztényekről szól, hanem rólad. Magadhoz hasonlítgatsz egy olyan embert, aki bizonyos dolgokban nem elég jó hozzád képest - mivel fiatal lányról van szó, valószínűleg nem olyan jó helyzetből indult, mint te, akinek van egy lakása, amit kiadhat részben. Ha láttad, hogy nem dolgozik, és kölcsön adtál neki, főleg úgy, hogy a saját anyagi helyzetedet tetted kockára - az a te döntésed volt. Ilyenkor egyszerűen nemet kell mondani! Ha nem ezt teszed, az nem jószívűség, hanem butaság és szentimentalizmus. Akkor legalább tanulj ebből. Nagy butaságot csináltál azzal, hogy ilyen embernek kölcsön adtál - ezen nem változtat az, hogy ő épp egy keresztény.

A véleményem az, hogy most még nagyobb bűnnek tartod azt, amit ő tesz. Ha nem csak a magad áldozati szerepét szeretnéd megerősíteni, akkor tanulj belőle. Mindezt úgy mondom, hogy egyet értek azzal, hogy egyáltalán nem normális az, amit ez a lány az anyagi helyzetében tett és úgy tűnik, tesz. Ha ezt tényleg a szíveden viseled, akár menj el a közösségébe, és számolj be a vezetőinek erről. Kérd a segítségüket, hogy megadja a lány a tartozását, hiszen ez a helyes. Én ezt tenném - keresztényként! Bár én nem szoktam kölcsönadni - maximum ha épp van rá, akkor ajándékot adok. Mert aki tényleg rászorul, úgyse fogja tudni visszaadni - azért addig terjedek. A lánynak segítségre van szüksége, és ha te igazán jónak akarod magad beállítani, akkor ne a pénzadással segíts neki, hanem az igazsággal. Én ezt szoktam tenni. A háta mögött is azt mondom, amit a szemébe. És még valami: ha nem változik meg, az az ő felelőssége és élete. A te kezedben pedig ott az albérleti szerződés, és a nyugták, amiken a pénzt átvetted - tehát polgári peres úton is érvényt szerezhetsz az igazadnak. Persze, ha nem hivatalosan adtad ki a lánynak az albit, akkor ... Ebbe inkább ne is menjünk bele. Adójogi következményei is lehetnek, nem csak erkölcsiek. Nehogy a végén még te gyere ki rosszul ebből.