Ha Isten szabad akaratot adott, miért száműzi azt a pokolra, aki nem hiszi Őt és a szenteket, és nem követi a Bibliát (szabad akaratból)? Enélkül nem lehet valaki jó ember? Illetve nem teszi kényszeressé az embereket, akik félnek és hisznek?

milyen jó a hinduknak, ujjászületnek és nincs se pokol se menny.

vagy mi van azokkal akik az örök vadászmezőkre vagy akik a valhallába jutnak?

11:10

Tehát keresztény vagy (és ehhez képest nagyon nyitott szellemű, amit becsülök benned), de lenne egy kérdésem.

Szerinted Gandhival mi történt a halála után? A kereszténység szerint elvileg a pokolba jutott, mert nem hitt Istenben, sem Jézusban;hisz a kereszténység szerint nem a jó cselekedet számít elsősorban, hanem az Istenbe vetett hit. Magyarul nem üdvözülhetett meg, nem juthatott a Mennybe.

Vagy miután meghalt, Isten mégis befogadta,ő pedig rájött,m hogy egész életében bálványokat imádott, és a kereszténység igaz. Ezt tőled, mint kereszténytől kérdezem, hit szempontjából:)

A keresztények elítélik a bálványáimádást, de ha bemész a templomba azt látod, hogy egy keresztre feszített hapsi szobra előtt térdepelnek.

Elég nagy kétszinűség, nem?!

14:03

Köszönöm, hogy válaszoltál, én hasonlóan gondolkodok Jézusról, bár nem Isten fiának tartom, csupán egy embernek, aki rátalált a szeretetre.

Az egyetlen bajom az - és ez teszi ellentmondásossá válaszod -, hogy azért Jézus sem a minden vallás felett álló Istenről beszélt, ő nem fogadta el azt, hogy minden vallás istene ugyanaz, csupán a sajátját ismerte el. Nem mondta, hogy isten nem keresztény, vagy zsidó - hanem, hogy aki az ő vallásán kívüli istenben hisz, az bálványimádó.

Tehát Gandhi, aki hinduként például Sívában hitt - persze emellett tarthatta a mindenek felett álló isten egyik részének - Jézus szempontjából igenis bálványimádó volt, tehát automatikusan a pokolra kerül. A szeretet útján ő is úgy lépkedett, mint Jézus, de hitben nem követte őt.

Márpedig, mint mondtam, Jézus szerint nem a cselekedet és a szeretet visz a mennybe, hanem elsősorban a hit. Egyébként én ezzel értek legkevésbé együtt a Bibliából, és emiatt nem állt hely az az állítás, miszerint Gandhi "mindig is hitt volna" Jézusban, vagy akár a hitének igazságában.

Szia, nagyon izgalmas a válaszod. Egyébként nekem a hit gyülis tesómmal Gandhi volt a fő vitatémám állandóan. Nos, szerintem a vezető világvallások egyet értenek abban, hogy egy TERETMTŐ Isten van. Buddha nem isten, hanem egy megvilágosodott ember. Még a hinduk legősibb szent könyve, a Védanta is azt mondja, egy isten van, azt hiszem, Brahman. A többiek teremtett szellemi lények, mint az angyalok. Gandhi minden istent tisztelt, de csak egy Istenhez imádkozott. Nem voltak szobrok és vallásos tárgyak a szobájában, csupán egyetlen kép, ami -mily meglepő!- Jézust ábrázolta. (Persze nem imádkozott hozzá, ez csak tiszteletadás volt. Ezt vesd össze mondjuk a katolikusok bálványimádásával, a szobrokkal a szentekhez imádkozással, a mária kultusszal. Pedig ők hisznek Jézusban,akkor most ki a bálványimádó?)Nagyon szerette a Bibliát, és mindössze két okból nem lett keresztény: 1. az akkori keresztények azt mondták neki hogy akkor nem lehet vegetáriánus, illetve megmutatták neki a bibliából,hogy Jézus evett halat. Isten fia pedig ne egyen halat! 2. Nem tudta elfogadni, hogy a keresztények csak Jézust hívták Isten fiának, hiszen mindannyian azok vagyunk. Mindkét pontban igaza volt, de félreértelmezett egy-két dolgot, azaz a korabeli keresztények nem igazán jól prezentálták. Illetőleg a saját kultúrája nézőpontjából ítélte meg a helyzetet. Mi mást tehetett volna?

Jézus nem egyszerűen csak isten fia volt, hanem -itt jön a Biblia keresztény értelmezése- Isten maga, az ő megtestesülése. Egy emberi test teljesen betöltve Isten szellemével. Számomra a szenvedő Isten jelképe a legizgalmasabb ebben a történetben. Kettő, mivel egyetlen teremtő Isten van, Jézus is őróla (magáról) tett bizonyságot. Persze hogy zsidó volt, tehát tartotta a zsidó hagyományokat, de Istenről más elképzelése és mélyebb ismerete volt, mint a zsidó rabbiknak. Tehát ha elfogadjuk, hogy ő maga volt az egyetlen isten egyelten megtestesülése, az "aki hisz énbennem nem lát halált soha örökké" kicsit másabb értelmet nyer. Szerintem aki azért más vallású, mert más kultúrában nő fel és ehhez hűséges marad, az nem követhet el bűnt, ha egyszer követi Istent. persze, nincs meg a direkt line, amit a megkeresztelkedés ad, de biztos vagyok benne, hogy Isten,aki maga a szeretet, illetve hűséges és jó, haláluk pillanatában megmutatja magát nekik. Gandhitól egyszer megkérdezték, mit tenne, ha a mennyben Jézussal találkozna Rama helyett. Azt mondta, végső soron nem lenne meglepve.

A Bibliában azt is mondja Jézus hogy majd a sírok megnyílnak és mindenki feltámad ítéletre, a cselekedeteik szerint.

Összegzem: Azt hiszem, a Jézusban való hitnek az a lényege, hogy már itt a földön,bűneinkben is legyen egy kiút. A hit önmagában nem elég, a hit és tettek szintézise a fontos, olvasd a hegyi beszédet vagy Jakab levelét. Ha az "erkölcsös pogányoknak" nem lenne lehetősége, akkor nem volna értelme annak, hogy ISTEN A SZERETET.