Mi a Jehova Tanúi üzenetének a lényege?

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

1. rész

teológiai-gyülekezettani megközelítés

Szekta vagy Isten szolgái? - ez volt az a kérdés amit Jehova Tanúi tettek fel az 1994. február 15.-i Őrtorony borítóján. Az az írás néhány oldalon, könnyed gondolatokkal megmagyarázta minden olvasónak: Jehova Tanúi szervezete nem szekta, hanem Istennek a szolgái. Azok akik a szektakérdéssel foglalkoznak, tisztában vannak azzal, hogy többfajta szemlélet is van, mely alapján egy felekezetet szektának lehet megítélni.

Egyáltalán, miért fontos az, hogy egy felekezet szekta-e vagy sem? Teológiai szempontból az adott vallás tanításainak és vallásszemléletének minősítése a szektásság. Azok a "keresztény" felekezetek, melyek tanítása szembeáll a Biblia alapvető igazságaival, a benne található igazságokat elferdíti vagy maga javára fordítja, illetve vallásszemléletének célja a felső vezetők uralmának való engedelmesség szorgalmazása - egyértelműen a szektás minősítésbe sorolhatók. Ennek a teológiai álláspontnak aztán semmilyen további jelentősége nincsen, legfeljebb annyi, hogy az ilyen szektának meghatározott felekezetek tagjaiért a többi keresztény felekezet missziót fog folytatni. Természetesen ez az elvi állásfoglalás az adott felekezet szervezetére nézve hátrányos megkülönböztetéssel is együtt járhat, de ahogyan ennek a honlapnak az üzemeltető már régebben is kifejtették, nem ezt tartják a szektatagokért folytatott küldetés jó és keresztényi módszerének. Számunkra, volt Jehova Tanúi számára azért fontos a címben is jelzett kérdés, mert ez indokolja azt a tevékenységet, amit végzünk. Amennyiben Jehova Tanúi szervezete nem minősülne szektás szervezetnek, abban a pillanatban nem lenne okunk tovább folytatni küzdelmünket az Őrtoronyban rekedt emberekért. Írásunk első részében azt szeretnénk bemutatni, hogy teológiai-gyülekezettani szempontból nagyon is szektának nevezhetők Jehova Tanúi.

Mivel a keresztény hit alapja nem lehet más, mint Krisztus, ezért elsősorban a Krisztushoz való hozzáállás tükrében tesszük fel a kérdést: - Az Őrtorony-szervezet igazat tanít Krisztusról, vagy elferdíti a maga javára a Krisztusról szóló tanítást?

Nem elsősorban a szentháromság vagy Jézus Istensége az a szempont, ami alapján a legtöbb volt- és kételkedő Jehova Tanújának problémája a szervezettel. A kegyelem és a bűnök megbocsátásának az elferdítése, Krisztus fősége azok a tanítások, melyek jól rámutatnak, milyen szerepet szánnak Jehova Tanúi vezetői Krisztusnak.

Először is, a kegyelem szó Jehova Tanúinak a saját Bibliájukban nem is szerepel. Helyette a kedvesség szót alkalmazzák, ami nyilván nem egyenlő a kegyelemmel. Tanításuk szerint a megmentés nem a Krisztushoz tartozástól, hanem a szervezeti hovatartozástól is függ. Az Ismeret amely örök élethez vezet c. kiadvány tárgyalja azt, hogy milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy az emberek eljussanak az örök élethez. A 173. oldaltól kezdve a következők vannak felsorolva:

- pontos ismeret befogadása (természetesen Őrtorony kiadványok nélkül oda nem lehet eljutni)

- Isten törvényeinek alkalmazása a személyes életvitelben (ez a megtérés)

- prédikálni Jehova Tanúi szervezetével

- látogatni Jehova Tanúinak az összejöveteleit

- megkeresztelkedni Jehova Tanújának

Jézus Krisztus sehol sincsen benne ebben az útban. Ő csak van, ő csak létezik. Az "Őrtorony-teológia" természetesen meghatároz neki bizonyos feladatokat és címeket, mint: Váltság, Király, Felkent, stb., de

- nem szólítják meg imában Jézust

- ha valaki a gyülekezetben Jézushoz imádkozik azért büntetés jár

- ha valaki azt tanítja a gyülekezet nyilvánossága előtt, hogy Krisztushoz lehet imádkozni, akkor ki is zárhatják a gyülekezetből azzal a céllal, hogy "térjen észhez"

Ebből ered, hogy az egyes személyek csak Istennek köszönik meg Jézus megváltását. Olyan ez, mintha a szomszéd gyermeke segítene felvinni nekünk valamit az emeletre, majd az apjával szembeni sértésnek tekintenénk azt, hogy a gyerekének a segítségért köszönetet mondjunk. Ha ezt tennénk, nem bántanánk meg az édesapját is? Ha pedig Jézusnak ennél sokkal többet köszönhetünk (még az Őrtorony-teológia szerint is), akkor miért ennyire bűnös dolog Jézust imában megszólítani? Annyira tilos, hogy még a megmentését is kockára teszi valaki - legalábbis az Őrtorony Társulat tanítása szerint. Ez a tiltás kicsit olyan, mintha Jézus egy kiközösítettként lenne jelen a gyülekezetben (mert ő megígérte, hogy jelen lesz, tehát ott van), akihez nem szabad szólni és akinek nem szabad köszönni.

A szervezet azzal érvel, hogy megadja Jézusnak a neki járó tiszteletet. Egy idézet az Őrtoronyból (2002. március 15) megmutatja milyen módon történik ez meg:

"... megnyugtató, hogy Jézus Krisztus a Vezető Testület, a szent szellem és az angyalok által vezeti mai tanítványait!"

Vagyis szerintük Jézus Krisztus egyetlen látható és kézzel fogható (vagyis elsősorban követendő) irányítási módot alkalmaz: ez pedig a Vezető Testület. A Vezető Testület irányítása személyesíti és valósítja meg Jézus Krisztus irányítását. Ennek a Testületnek a döntése volt az, hogy Krisztust ki kellett hagyni az imákból, hogy az örök élet semmilyen kézzel fogható kapcsolatban nincs Krisztussal és az is, hogy az örök élethez vezető úton egy sor a szervezethez kötődő lépés van felsorolva.

A Biblia központi szerepet szán Jézusnak, hiszen Ő az igazság, az út és az élet... Ezt az alapvető tanítást amint látható, Jehova Tanúi vezetése teljes egészében a maga hasznába állította. A jóhiszeműen Krisztushoz kötődő emberek hitét úgy használja fel, hogy ezek az emberek Krisztus helyett elsősorban egy szervezet vezetésének fognak engedelmeskedni. Nem is akármelyiknek: Jehova Tanúi szervezetének. Olyannyira szüksége van a vezetőknek erre a tanításra (hogy a megmentés nem Isten kegyelmének köszönhető, hanem a szervezethez való kötődésnek is), hogyha ezt elvetnék, akkor a vezetés alól eltűnne a tagság, hiszen a megmentésért jöttek oda. Tehát a keresztény hit alapjaira tekintve, Jehova Tanúi szervezetét szektának nevezhetjük.

A szektakérdés teológiai meghatározásán dolgozó emberek nem véletlenül az üdvösséghez és a Krisztushoz való viszonyt tartják szükségesnek elsőként megvizsgálni.

A szekták közös vonásokkal rendelkeznek az egyéb tanításaikban és az olvasóink minden bizonnyal el tudják dönteni, hogy ezek igazak-e Jehova Tanúi szervezetére vagy sem.

Tehát a közös vonások

1. Szembenállás az intézményes egyházakkal (Nagy-Babilon; Nagy Parázna)

- különben nincs ok a megalakulásra, ami mögött ezen hagyományos egyházak hitehagyása áll

2. A felekezet az egyedül igaz vallás

- minden más vagy hitehagyott; vagy mivel a felekezet önmaga a helyreállított igazság, ezért ha a felekezet megalapítása után jött létre akkor Istentől független próbálkozás, mert szerintük Isten csak általuk tevékenykedhet; ők Isten szervezete, modernkori Noé bárkája; ez vallásos gőgöt eredményez, mert ehhez a tudathoz valamilyen a kiváltságosokra jellemző cselekvés is társul (büszke farizeus és a bűnös vámszedő imája)

3. Beérkezettség tudata, mely nélkülözi a bűnbánatot

- a tagok már bent vannak és ha az egyházban maradnak akkor semmilyen probléma nem adódhat; természetesen nincs kollektív bűnbánat, hiszen az egyházukat Isten vagy Krisztus vezeti aki nem hibázhat; ha ilyen adódik az úgy van feltüntetve, mint emberi tökéletlenség, de másoknak ilyen kibúvót nem engedélyeznek

4. A megmentéshez nem elég a Krisztus, más is kell

- ez a szabályszerűség, vagy törvényesedés (legalizmus) jellemző vonása a szektáknak; természetesen olyan szabályokat alkotnak, amik csak a vallásos szervezetükkel kapcsolatban teljesíthetőek, így a megmentésre vágyó tagokat magukhoz kötik és állandó engedelmességre késztetik; a szekták pont ezért ezen szabályszerűségek megszegése, meg nem tartása esetén büntetik a tagokat; de ellenőrzést gyakorolnak a magánélet felett is, hogy ne csupán a szabályokért állhassanak bosszút, hanem a gyülekezet tisztasága mögé bújhassanak el; a megmentés határai egybeesnek a szervezet határaival, így az eltávolodás a szervezettől kizárás a megmentésből

5. Apokaliptikus magatartás

- a vallásszemlélet és az ajánlott életmódra a vég közelsége hat ki elsősorban; akkor szektás vonás ez amikor ez a hajtóerő és valaminek az elsődleges indoka; ide tartozik, hogy a szekta a szervezeten belüli kötődés erősítésére, az engedelmességre és/vagy a munkára helyezi a hangsúlyt (ha már egyszer a vég mindjárt itt van), ha kell akkor még képes időpontokat is meghatározni, melynek kudarca esetén a tagság nagy része marad, mert hiszi, hogy a vég tényleg közel van

6. Szembenállás a kultúrával és a művészettel

- a szekta legveszedelmesebb ellenfele az önállóan gondolkodni kezdő tag, aki képes kritikai módon értékelni és mérlegelni; ezért a kultúra nagyon veszélyes a szektára, mert belülről bomlassza a rendszerüket; a szekta nem bízik a tagjaiban, hogy a tag személyesen képes eldönteni mi való a kulturális sokszínűségből nekik, mi az ami tényleg önveszélyes - igaz nem is képes rá sok személy, mert a racionális ítélőképességét leépítették

7. Propagandisztikus módszerek

- a szekta nem hirdetheti, nem mondhatja ki az igazat önmagáról, a rossz értelemben vett propagandára szorul; mindent szépíteni kell, ami rossz el kell hallgatni, ami jó azt mutatni kell (hol van attól a jézusi tanácstól, hogy ami jót tesz az egyik kéz, arról már a másik se tudjon semmit); másfelől az ártalmas tevékenységük leplezését úgy valósítják meg, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységüket reklámozzák

Ez a hét megállapítás általában jellemzi a legtöbb szektát. Egy adott felekezet nem emiatt a 7 közös jellemző miatt szekta (ezek olyan szektás vonások, amelyek teológiai szempontból szektának nem minősülő vallásokban is előadódhatnak), hanem amiatt, hogy a Biblia alapvető tanításait eltorzítják és azt a vezetők szolgálatába állítják. Ahogyan az bemutatásra került Krisztussal kapcsolatban, Jehova Tanúi felekezetére ez igaz és a 7 jellemző közül is a legtöbb teljes mértékben igaz a szervezetre nézve.

Végezetül egy nagyon éles ellentmondásra szeretnénk - mintegy emlékeztetőnek - felhívni olvasóink és látogatóink figyelmét:

"Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol" (Róma 10:9).

Őrtorony 1994. május 1.-i számának a 13. oldalán a 17. bekezdés.

"Ha máshol járnának a gondolataink a Királyság-énekeink éneklésekor, és nem fognánk fel teljesen a szöveg értelmét, vajon nem hasonlítanánk némileg a hűtlen izraelitákra, akik feddésben részesültek, mert miközben ajkukkal Istent dicsérték, szívük messze eltávolodott tőle? (Máté 15:8)."

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

2. rész

lélektani és szociológiai megközelítés avagy a Jehova Tanúi által kimutatott szektás viselkedés vizsgálata

A szektakérdés a társadalomban elsősorban szociológiai problémaként jelentkezik. 1990 után Magyarországon a nem „hagyományos" vallásokhoz való csatlakozás több szociológiai kutatás tárgyát képezte, valamint törvényi korlátozás is született a destruktív szekták terjeszkedésének visszaszorítására (amit a következő kormány a rossz módszere miatt el is törölt). 1994-ben az ilyen felekezetek tagsága közé 221 ezer személy tartozott (Oktatáskutató Intézet felmérése szerint), vagyis az egész lakosság számát tekintve 2%. Érthető tehát az aggodalom, hogy vajon közeli barátunk, családtagunk nem-e szektába került? És minket, volt Jehova Tanúit is érdekel, hogy nem vallásos megközelítés szerint vajon szekta-e Jehova Tanúinak szervezete?

Szociológiai szempontból általában azokat a csoportokat tekintették a múltban szektának, amelyek a boldogulási vágyat a jelenlegi földi életből máshova helyezték át. Csakhogy az idő múlásával a szekták és a tanításaik modernizálódtak. Megjelentek a pénzes vallások-vallásutánzatok, melyek a tagokat befolyás szerzésére, vagy az anyagi jólétre és így a szektaszervezet és elöljáróinak eltartására késztették. Ahogy szükségessé vált tehát a szektakérdést új alapokra helyezni, úgy kristályosodott ki, hogy a szektás embereknek van egy jellemző viselkedésük a szektákban működő elmekontroll miatt. Mivel Jehova Tanúi (a tagok és a szervezet is) tagadják, hogy belül a kulisszák mögött magas szintű elmekontroll működik, ezért tartjuk szükségesnek ezeknek a közös viselkedési jellemzőknek az ismertetését és a Tanúkkal való szembesítését.

A szekták tanítása szerint a szervezetük Istentől ered, az oda tartozó személyek pedig Isten kiválasztott emberei. Ez a tanítás minden szekta alapja. Így teremtik meg a vezetőik, a szervezet számára a legitimációt, erre hivatkozva követelnek engedelmességet és teljes ellenőrzést a magánélet felett is. Ebből eredő szektás viselkedési mód, hogy kérdezni, kritizálni, kétségbe vonni nem lehet. Különös értelmes sincs ennek - szól a szektás érvelés - mivel ez Isten szervezete.

A szekták önmagukat és hitrendszerüket az igazságként azonosítják. Ezzel tagjaikat különleges státuszba helyezik, miszerint csak ők válaszoltak az egész világon egyedül Istennek a hívására. Ezt a társadalom fölé emelést természetesen szorgalmas munkával és odaadással hálálja meg a szekta tagja a személytelen szervezetnek. Ez természetesen egy önbecsapás és önszuggesszió. A szekta tagjában kialakul az elitizmus érzése (én más vagyok, jobb vagyok, mint a többi bűnös ember). A kívülállókat a beszervezés elején arra bíztatják, hogy kritikusan vizsgálja meg jelenlegi hitét és egyházát. A tagjelölt azt a látszatot kapja, hogy a szektában (amit a tagok nem annak neveznek) működik a vallási tolerancia, de nemcsak a tagok személyenként gyakorolják, hanem ezt a szervezetük szorgalmazza is. A beszervezés után ennek a kritikus gondolkodásnak és toleranciának nyoma vész. A szektaszervezet óvja a tagjait a független gondolkodástól. A kritikai gondolkodás a szervezet szóhasználatában keveredik a kritizáló szellemmel (magyarázatként: a kritikai gondolkodás mérlegeli az állításokat alátámasztó bizonyítékokat; a kritizáló pedig állandó jelleggel a hibát keresi). Azt mondják, hogy a bírálatokat maga az Ördög sugallja. A független gondolkodás, a kritikai gondolkodás egyenlő a büszkeséggel, ami az Ördög fő bűne volt. Ez létszükséglete a szektának, hogy a hatalmát ne kelljen féltenie a saját tagjaitól.

Ezért a mentális szakemberek, szociológiai kutatók figyelmeztetnek mindenkit: ha nem vizsgálhatod felül vallásod tanításait, történelmét, nem tehetsz fel kényelmetlen kérdéseket, akkor jó úton haladsz afelé, hogy áldozattá válj és kihasználjanak. A szektás csoportok ellenségként kezelik azokat akik kiállnak a tagjaik közül, főképpen akkor, ha azoknak elvi problémájuk volt vallásukkal. Így még a legapróbb csoportok vezetői is (a szektás szervezetben) teljes hatalmat kapnak a környezetükben. A szektás közösségből való kizárás a családi életbe is beleszól, mert a családon belül is és a hitvesi ágyban is hatalma van a szektának. Erre az eljárásra az érv a gyülekezet tisztántartása és a fegyelmezés szükségessége (a szekta nem bízik Istenben, hogy képes cselekedni, ő maga intézkedik az Istene helyett).Másik szektás viselkedési mód amit ezek a kutatók kimutattak, az, hogy a szervezet egybeolvad a megmentéssel. Nem minden esetben jelentik ezt ilyen konkrétan ki, de valahogy mégis le lehet vezetni a tanításokból, hogy a szervezet határai egybeesnek a megmentés határaival. A tagok állandó figyelmeztetésben és feddésben részesülnek a saját jólétükre hivatkozva, hogy igyekezzenek megmaradni a szervezetben. Ez azzal együtt jár, hogy állandóan utalni kell arra, hogy ki(k) a valóban legitim vezetők aki(k)nek szavára figyelni kell és aki(k)nek a tagok engedelmességgel tartoznak. Minden a hatalmat gyakorlót erősíti.

A legtöbb szekta azzal rejti el ártalmas mentális befolyását, hogy a tagjaik becsületes civil életével takarózik. Azonban a becsületes, tisztességes és példamutató civil élet nemcsak az adott szektás szervezet tagjaira jellemző. A társadalom egy jelentős része rendelkezik hasonlóan magas erkölcsi színvonallal. Sokszor elismerik a szektás kiadványok is, hogy mások is erkölcsösen élnek, nemcsak a tagjaik (pl.: Fiatalok kérdései könyv és az Ébredjetek folyóirat rendszeresen utal arra, hogy az amerikai tizenévesek fele nem él házasság előtt nemi életet). Ha azonban a szektás szervezethez tartozó személyek valóban nagyobb arányban élnek is erkölcsösen, becsületesebben, mint a társadalom átlaga, akkor sem menti ez fel a szervezetet a hibái alól. Egyes tagok élete nagyban jobb irányba fordul azzal, amikor káros szenvedélyeiket elhagyják, viselkedésük emberibb lesz, de ezek az emberek tulajdonképpen az egyik nem normális életvitelből egy másik abnormális életvitelbe esnek át. A környezetüknek kétségkívül elviselhetőbb, de magára a személyiségre majdnem ugyanannyira káros. A káros szenvedélyek, az asszociális viselkedések elhagyásának vannak olyan módszerei is, melyek nem foglalnak magukban manipulációt, és ezek sokkal tartósabb hatást tudnak elérni az érintett személyben. Az a szektás felfogás, hogy „az eltávolodottak visszakerülnek saját bűneikbe" pontosan azt igazolja, hogy a szekta kijózanító, életminőség-javító hatása nem volt elég mélyreható, változatlanul hagyta a lelki mechanizmusokat, nem volt képes igazi megoldást nyújtani.

Jehova Tanúit jól, esetleg belülről ismerő embereknek a fenti sorok elegendőek annak megállapítására, hogy a lélektani és szociológiai megközelítést alkalmazva szektának tekinthető-e Jehova Tanúi szervezete. A fenti sorokat nem Jehova Tanúiról írták, hanem általában a szektás viselkedés jellemzőiről.

Az a tény, hogy Jehova Tanúi évente 300 ezer fővel növekszenek azt bizonyítja, hogy a társadalomban szükség van megbízható felvilágosításra és védelemre a szektákról. Mivel a volt szektatagok testközelből ismerik a szektákat, ezért a jövőben a szektákért - így a Jehova Tanúiért - folytatott missziókból és más megmozdulásokból, akciókból, nem szabadna mellőzni őket.

Kedves kérdező!

Én Tanú vagyok. Igyekszünk Jézust utánozva minél több embernek elmondani azt, hogy van lehetősége bárkinek arra, hogy örök élete legyen Isten Királysága "állampolgáraként". Röviden ennyi, ha gondolod, szívesen írok privátba bármilyen kérdésedre választ, de itt nem sok értelme lenne, mert csak pocskondiázás lenne belőle.

""No meg a sok hazugság,amit koszonetként eléd tárnak,mint szellemi eledelt, azt gondolva rolad,hogy gyengeelméju vagy,ezért úgyis beveszed." Nem a gyengeelméjűségről van szó, hanem a fáradtságról. Ahogy elnézem a gyülekezetet, már lényegében senki sem lepődik meg semmin. Ha holnaptól a HBR azt kezdené mondogatni, hogy a Háromság nem is annyira sátáni, akkor is mindenki szó nélkül bevenné. Az emberek (nemcsak JT-i, hanem úgy általában) már agyilag ennyire le vannak tompítva. Van, akiket a monoton gyülekezeti "műsorok" tompítottak le, van akiket a TV meg a Győzike show. Tulajdonképpen már senki sem kutatja az írásokat, mert rájött, hogy fölösleges. Jobb butának lenni, mint okosnak, mert akkor az embernek nem lesz senkivel konfliktusa. Én is csak egy ilyen megalkuvó JT vagyok. Mert az vagyok, persze formailag. De most az április 15.-ei magyarázat után röhögőgörcsöt kaptam. Ez már rényleg vicces. De továbbra sem fogom hangosan mondogatni, hogy hülyeség. Minek? Hogy kidobjanak? Mert már minden ismerősöm bent van. Ez az egy, ami visszatart - mert ha ez nem lenne, akkor komolyan mondom, hogy egy kongresszuson, nyilvánosan több tízezer ember előtt pofoznám fel azt a szélhámost, aki bruklinból jön az észt osztani. Ez aztán látványosság volna! Felengednének a pódiumra, mert azt hinnék, hogy valami szerepem van, aztán meg piff paff. Az emberek meg bámulnának, mint a moziban. SZerintem hirtelen fel sem fognák, mert agyilag annyira félre vannak, hogy nyugodtan elmenekülhetnék. De nem baj. Az álmodozás az élet megrontója. Ha más is jó pofát tud vágni hozzá, akkor én sem vagyok kisebb színész.

Az Ortorony társulat legfobb bunei koze sorolom:

1. Az eltitkolást

rengeteg olyan kínos és kényelmetlen ugyet eltitkolnak a tagok elol, melyek ha a napvilágra kerulnének, kiderulhetne hogy a „hu és értelmes rabszolga“ esetenként egy fasisztoid és kíméletlen diktátor. Elveszik tolem azt a jogot, hogy magam dontsem el: az ellenuk felhozott vádak helytállnak-e vagy sem. Esélyt sem adnak arra, hogy onálloan, saját kiiskolázott lelkiismeretmre támaszkodva ki tudjam szurni a sátáni támadásokat, és az adott ugybol tanulva-okulva, hitem megerosodjon és novekedjek ismeretben, hitben és szeretetben. Ehelyett elzárnak tolem minden információcsatornát, azzal érvelve, hogy inkább ne is foglalkozzak a hitehagyotak sátáni rágalmaival, mert azt az én hitem nem élné túl. Micsoda arrogáns sértés! Ahhoz, hogy el tudjam ítélni az általánosított gyujtonevbe tomorített hitehagyottakat, eloszor meg kell oket hallgatnom, és mindenkivel meg kell osztanom a tapasztaltakat, hogy nekik is esélyt adjak a dontésre. Ehhez minden egyes szabad embernek joga van! Még ha a Társulat ellen felhozott vádak valóban hamisak is! De ezt én dontsem el! De valóban hamisak-e a vádak? Ha ettol nam tartana a Társulat, akkor szabadon engedné áramoltatni az információkat, hiszen ez Jehova munkája, halandó ember nem tudja azt lerontani. Akkor pedig mitol fél? Hogy valaki elkezdene onnaloan gondolkodni? Éppen ezért csak egyetlen információcsatornát hagynak nyitva - az erosen megcenzurázott Ortorony áradatot, mellyel az emberek elméjét napi szinten maszírozzák, így esélyem sincs máson gondolkodni. Ez az elme, lelkiismeret és a szív legocsmányabb Orwelli manipulációja. Azokat az adottságokat akarják az ellenorzesuk alatt tartani, amivel Jehova ajándékozot meg, és kegyesen megengedte nekem, hogy szabadon éljek ezekkel! Amikor annó megkerestek a jó hírrel, arra osztonoztek, hogy nyissam meg az elmémet más irányoknak, gondolatoknak, olvasmányoknak. Ma ez már nem érvényes!? Ma már nem lehet szabadon kutatnom? Az egész egyháztorténelmuk ezen alapszik! Az állandó kutatáson, kiigazításon, konvergáláson! Ezért csatlakoztam én is. Az egykori bibliakutatók pont akkor vállnak dogmatikus diktátorokká, amikor olyan kozel kerultek az igazsághoz? Mi tortént? A kutatás magával hozza a tévedés jogát, miért akarnak akkor tévedhetetlen bálványok lenni? Igen, ez bálványimádás!!! Becsaptak engem, téged, oket! Konyorgom miért baj az, hogy kiderulhetne, apuci nem az a jólfésult, jómodorú, mindenttudó és tévedhetetlen bácsi, aki etet téged. Ez csak akkor lehet probléma, ha apucit istenként imádjuk. Ezért mi magunk nem akarjuk engedni, hogy bármi is kideruljon róla. Mert a felismerés megsemmisito hatással lenne ránk. Így magunk is bunreszesekké válunk.

És mindezt csak azért érezhetem így, mert eltitkolták elolem a budosebb szennyest. Micsoda végzetes hiba!

2. A szeretetlenséget

Ha igaz Krisztus állítása, miszerint „arról ismernek meg benneteket, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy a szeretet lesz kozottetek“, akkor a Tanúk nem Krisztus tanítványai. Az, amit ok szeretetnek neveznek, egy ures, lélektelen, papírszagú színjáték. Vezényszóra szeretik egymást, de csak akkor, ha te is a helyes irányban vagy, és azt mondod, amit kell, ami a megszámozott bekezdésben szerepel. Egy tanú egész élete egy nagy, megszerkesztett, megszámozott bekezdéshalom, itt-ott megtarkítva egy-két bekeretezett résszel. Nincs egyéb alternatíva. Ha bármit is megkérdojelezel, azonnal public enemy leszel. Én egy ilyen diktatórikus rendorállamban nevelkedtem, és ennek ellenére sikerult engem újra becsapni. Mélyen megrendultem. Mindazonáltal szuntelenul deklamálják kifelé, hogy micsoda határtalan testvéri szeretet, tolerancia és keresztényi béke uralkodik kozottuk. Mit gondoltok, ha ezek a sorok a kezukbe kerulnének, a szellem gyumolcsei kozul melyiket gyakorolnák rajtam? Úgy kirúgnának, hogy a lábam sem érné a foldet. Egy tikos, rogtonítélo bíroi bizottság, anelkul, hogy nyilvános meghallgatáson meg tudnám védeni magam, azonnali exkomunikációra ítélne, és megtiltaná mindenkinek, hogy a kozelembe keruljon, és gyakorolja a krisztusi szeretet-parancsot.

3. A megkérdojelezhetetlenséget

Mi tortént veluk? A kérdéseknek koszonhetik azt, hogy számtalan bibliai igazságot tettek nyilvánvalóvá emberek millióinak számára. Mára elfogytak a kérdések? Miért tilos manapság megkérdojelezni egyes tantételt? Mert ok az érett és felkent tanítók, én meg a tudatlan sopredék, aki megfelelo segítség nélkul elvesznék? Ez fasizmus. Hová lettek azok a bibliakutató csoportok, melyek azzal a céllal jottek oszze, hogy egymás kijelentéseit megkérdojelezve, állandó kérdéseket feltéve kozelebb és kozelebb keruljenek az igazsághoz? Mára már teljesen letisztult a tanítás? Ki fogja ezt nekem garantálni? Egy papi testulet? Ok igazíthatják a tanokat, én pedig nem? Ok megkaphatják az új fényt, én pedig nem? Egy tanítás az egyik pillanatban egy megingathatatlan dogma - mely ellen ha vétesz, elkárhozol – a másik pillanatban jon a fény és a tanítás más irányt vesz, esetleg olyan irányt, amit te már régen sugalltál, és mert a gondolataidat megosztottad hittársaiddal, eretnekként végezted. A torténelem nem szunik meg onmagát ismételni? Mikor dobjuk sutba az Ortornyokat, és kezdjuk el tanulmányozni a Bibliát? Mindennemu segítség nélkul – nem nottunk fel már eléggé szellemileg? Ez egy hihetetlen paradoxon! Az a szervezet, melynek léte a kérdéseken alapszik, tiltja a megkérdojelezést. Az a szervezet, melyet a lelkiismereti szabadság élharcosaként ismerik világszerte, a legjobban tiltja az onnalo lelkiismeret gyakorlását. Az a szervezet, amely a legkovetkezetesebben felszólal a bálványimádás ellen onmagából csinálja a legnyagyobb bálványt, és szeretetteljesen megparancsolja a kovetoinek istenként imádni ezt. Ekkora csalódást!

Végezetul szeretném elmondani, hogy orokké hálás leszek a Társulatnak azért a tudásmennyiségért, melyet toluk kaptam, és melynek segítségével kozel kerulhettem Jehovához, megérthettem a bibliai tanokat, a krisztusi áldozatot, és számtalan értékes és életmento információt, melyeket megtanítottak velem. Pontosan ezért állok értetlenul az elott a tény elott, hogy éppen ez a szervezet volt az, aki tisztességtelenul becsapott és félrevezetett engem, eltitkolva elottem viselt dolgait, és próbál úgy kezelni, mint egy orok dedóst, tehetetlen bárányt, ures káposztafejet, aki képtelen a Nagy testvér figyelo szeme nélkul boldogulni. Meg vagyok gyozodve arról, hogy ezek a gondolatok elobb vagy utobb a megefelelo pasztori kezekbe jutnak, és így újra egyel fog gyarapodni a hitehagyottak groteszk listája, mivel nem áll szándékomban ezeket a sorokat visszavonni."

Miért nem maradtam a Jehova Tanúi Vallás-szervezet tagja?

Ezt az írást nem én készítettem,-de nagyon a szívemből fogalmazott a Szerző! Kedves Olvasóm! Ha a "Jehova tanúi Egyház" tagja Vagy-és a legfőbb tekintély Számodra az Őrtorony Szervezet,és nem a Biblia,akkor Neked ezt elolvasni veszélyes!! Mégis:Inkább szeressük,és kövessük az egyenes beszédet-és Tartsuk inkább a Bibliát-Szentírásnak! Kívánom,hogy minél több ember számára legyen építő ez a bizonyságtétel!

"Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek"

Mivel a Jehova Tanúi egyház tagjai felett diktatúrát gyakorló Watchtower Society nem engedélyezi számukra az egyházat elhagyókkal való kapcsolattartást - még a köszönést sem (!) - így ezúton teszem közzé kilépésem okai közül a legalapvetőbbet.

Az igazság, mely örök élethez vezet c. könyvben ( WTBTS, 1968.) az alábbi tanácsot kapjuk:

"Nem csak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." (2. fejezet 5. bek.)

Az alábbiakat olvasva szükségét éreztem egy ilyen vizsgálatnak:

"Jehova népe időnként találgatásokba bocsátkozott a nagy nyomorúság kitörésének idejét illetően, sőt még annak számítgatásával is összekapcsolta azt, hogy milyen hosszú egy nemzedék életideje" (Az Őrtorony 1995. 11. 01. 16. old. 8. bek.)

1.) Kik voltak a "találgatók","számítgatók"?

Több Őrtorony Társulat általi kiadványban olvashatunk ehhez hasonló kijelentéseket:

"Jézus azonban hangsúlyozottan megmondta: "semmi képen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezen dolgok meg nem történnek."" .... Ez azt jelenti, hogy már csak nagyon rövid idő van hátra, mielőtt eljön a vég!" (Az igazság mely örök élethez vezet [WTBTS 1968]11. fejezet 3. bek.)

Az Ébredjetek! folyóirat 4. oldalán minden számban, több millió példányban, az alábbi szöveg volt olvasható (1995. novemberig):

"Amiért az Ébredjetek! kiadásra kerül: ... Ami a legfontosabb: megerősíti a bizalmat a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek."

2.) Ezek csupán emberi találgatásként jelentek meg?

Több Őrtorony Társulat általi kiadványban olvashatunk ilyen kijelentéseket:

"Az Őrtorony folyóirat ... Isten eszközeként szolgált." (Az Őrtorony 1982-1983 [reprint kiadás, 1997] 1983. 07. 01 24.o 6. bek)

3.) Következtetés:

Ezek a kijelentések egy magát Isten szócsövének nevező szervezet által, Isten nevében jelentek meg.

Mivel ezek a kijelentések az 1914-es nemzedékről nem teljesedtek be (hasonlóan az 1914-re, 1925-re, 1975-re vonatkozó kijelentésekhez), el kellett gondolkodnom, mit jelent ez?

A Társulat saját kijelentése alapján megítélhető:

"Hogyan fogja Jehova megmutatni, hogy az ilyen papi próféták csalók? Úgy, hogy nem engedi beteljesedni azt, amit k "kijelentés"-ként hirdetnek, vagy amit az Ő nevében állítanak" (Az Őrtorony 1980-1981 [reprint kiadás, 1997] 1980. 03. 01 17.o 29. bek)

Tudom, mit érzel most. Én is átéltem ezt, eszembe jutott az 5Mz 18:20 és a Jel 19:20 a hamis próféták és követőik sorsáról.

De a Teremtő nem egy szervezet által ment meg minket. A fiát adta értünk tökéletes váltságként.

"És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3:14-16 Károli)

"Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre." (János 5:24 Károli)

Az apostolok is ezt hirdették örömhírként. (1 Korinthus 15:1-3) És nincs más örömhír!

"De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen."(Galata 1:8,9 Károli)

"És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk."(Cselekedetek 4:12 Károli)

Ezt nagyon fontos megvallanom Neked is, mert:

"Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja." (2 Tim 2:19 Károli)

"A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt." (Mt 10:33 Károli)

Ne kövessétek el azt a hibát, amit a zsidó nemzet elkövetett.

"Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!" (János 5:39,40 Károli)

Remélem, ez a kis írás segít, hogy az igazság ismeretére eljuss, mert az Igazság szabaddá tesz.

Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében,

hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy

higyjetek az Isten Fiának nevében. (1 János 5:13)

Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerék őket, hogy Jézussal voltak.

- Apostolok Cselekedetei 4:13

Mikor a Jehova Tanúkról hallok, annyi ige jön az eszembe, hogy alig bírom magam lefogni, ne írjam fel mindet. :o) Ez a fenti pl. most azért, hogy valakik, akik magukénak tudják be az igazságot, és nem is akármilyet, hanem magától az ISTENTŐl jövőt, akkor arra búzdítják egymást, hogy ne beszéljenek az igazságról, arról ne folytassanak párbeszédet, hanem boruljanak egymás válára, és ríjjanak, hogy annyira emelkedett állapotban vannak, hogy őket senki nem érti meg. :o)))) Akárcsak Pál apostol és JÉzus:

MOndá Atyám, hogyan tűröd ezt Fiam? Ezekért adnád életed, akik beszélgetni akarnak, meg kérdezni? Fiam, ne tedd, hiszen csalódásomra leend akkor te nékem. Vonulj sértettségbe, és ne szóld amit parancsoltam neked.

-Igen Atyám-megkönnyebbüle Jézus, és szemberöhögé az embereket. -Haha-kacarászott, közben féllábon ugrándozzá, és mondá:

-Itt a vége, emberek! Az én igazságom ugyan világosság a világnak, de ti semmit nem tudtok meg ebből! -kárörvendett.

Pál apostol járá a világot, hírdetvén az igét. Szembe jövének emberek, és Pál ideges leend.

-Jaj, ezek még beszélni kezdenek, én meg hogyan folyamodjak velük párbeszédbe? Vajon jó társaság? Kiiskolázott a lelkiismeretük? Vannak rossz szokásaik? Talán hitehagyottak? Esetleg többet tudnak nálámnál, és még nekem kell tanulni tőlük? Ó Uram, miért hagyand engem ilyen kétségek között? LÁtod, irástudatlan vagyok, nincs nálam sem Őrtorony, sem egyébb kiadvány....és mikor jelenik már meg az Új Világ fordítás? Tiszta ideg vagyok, hogyan jelentem ki a nevedet? Hiszen legalább 237-szer lekell legyen írva, hogy ezek a pogányok meg tudjanak szólítani Téged! És csak jönnek....-megremeg Pál apostol ina, szemgolyója felcsusszand pillája alá.....

-Idegenek! -szól hirtelen vezérelve a Szentlélektől- nem beszélek veletek! Megjött az utasítás ama nemes Bruklinból, hogy mind pogányok vagytok, és csak az mehet az Atyához, aki előbb válaszol 360 kérdésre, áttanulmányozza az ismeret című könyvet, és álmából felébredve is tudja: a hű és bölcs rabszolga mehet csak a mennybe, nektek nem készített helyet Jézus! De reménykedjetek, talán megmenekedtek, de csak ha prédikáltok havi legalább 25 órát, és mindennap elmondjátok az embereknek, hogy Isten neve Jehova. A rosta jár emberek, aki meg akar térni, az előbb a hű és értelmes szolgával tárgyaljon, majd az ad belépőt az Atyához. Én nem mondhatok ennél többet, mert nem kaptam erre felhatalmazást. MÁris eltértem mára előirányzott Mi Királyság szolgálatunkban megadott bevezető beszédtől....

Aki már hallott engem erről beszélni, és nem tért meg, annak Isten sem kegyelmez. Kecske az, és nem juh. HÁt vegyétek be az evangéliumot, amit Isten üzent általam! -dörgedezett Pál, és szétosztott néhány tucat őrtornyot, amiben azt sem tudta, hogy mi van, mertnem tudott olvasni, de vakon hitt a hű és értelmes osztálynak. Átnyújtotta a meghívókat a legközelebbi kerület kongresszusra, aki kérdezni mert valamit, esetleg kételkedett, azoknak a nevét felírta, és megküldte Bruklinba, jelezve, hogy elburjánzott a hitehagyás a hívek közt.

Szomorúan tovább ment, és így szólt az Atyához:

Atyám, nem értelek téged! A jó híred hordom az emberek közé, hallhattad, a hívek átlagosan havi 300 órát prédikálnak havonta, és mégis oly kevesen veszik be a beszéded....nem Atyám, arra gondolni sem tudok, hogy valamit rosszul teszek. A hibás csak Te lehetsz, hiszen Te osztod az eledelt.... pedig milyen jó hírt viszek. Armageddon, pusztulás, remény, de csak a 144 ezernek, újjá tehetik majd a földet térdig vérben járva, ha a családtagjuk nem tér meg Bruklinba, az elpusztul. Ó Atyám! Mennyien megszabadulhatnának pedg emígyen anyósuktól. De ezeknek semmi sem Szent. Meghalt Krisztus, nem engedjük őket Úrvacsorázni sem, még ettől is megkíméljük őket, de ők nem akarnak HOzzád menni. Ne is bocsáss meg nekik, hiszen megátalkodott pogányok. Én is elmegyek inkább börtönbe. Kérlek majd ne szed le a láncokat.Én ezeknek nem prédikálok tovább!

Hú....