Mit foglal magában az, hogy valaki"gyakorolja hitét"?

katolikusként mondom, hogy az is katolikus(papíron) aki mondjuk meg van keresztelve, és évente pl csak karácsonykor néz be a templomba, az is aki minden héten jár vasárnap misére, meg az is, aki a kötelező szentmisék mellett még hitélettel is.

Elegendő-e,ha az,csupán külsőségekben nyilvánul ez meg?-ha csak külsőségekben nyilvánul nem mondanám,h az a hite gyakorlása...bár lehet,kifejtem.

Az, hogy gyakorlod a hited azt jelenti, hogy a hit tanításai szerint éled mindennapjaid minden téren(jársz templomba a kötelező alkalmakkor mindig, elmész akkor is ha nem kötelező, de szeretnéd Istent közelségét érezni, (felebaráti) szeretettel viseltetsz mások iránt, imádkozol naponta, ha alkalmad van rá, jót cselekszel, ha van családod őket is erre vezeted...).

A külsőség önmagában szerintem azért nem elég, mert nem tartalmazza az imaéletet, a belső hitet(nem tudom,hogy mondjam).Viszont külsőségként a másokon való segítés, jótettek kiváló dolog.

Remélem valamennyire azért világos volt :)

A

#3-as

közelíti a jó választ.

Külön kell választani a 'hit' gyakorlását a 'vallás' gyakorlásától.

A hit gyakorlása kétszemélyes ténykedés. Csak Istenére és az illetőre tartozik.

Nem látványos, hanem bensőséges kapcsolat. Mély hittel tiszta szívvel hanyatt fekve is lehet imádkozni.

.

A vallás gyakorlása 'más tészta'.

Ehhez elngedhetetlen a külsőségek, a vallási rituálék megtartása.

Vallását gyakorolja az is, aki minden istentiszteleten koptatja templomának padjait, aztán kijőve a templomból azon csámcsog, hogy Julis ma is abban ruhában volt, mint tegnap.

.

Természetesen a 'hit' és a 'vallás' gyakorlása járhat együtt is.

Jakab a levelében pontosan erre a kérdésre válaszol. Jakab levél 2. fejezet. A hit gyakorlása nem más, mint a cselekvő szeretet

2,13 Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik [Mát. 5,7.18,30.34.25,45.46.] irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.

2,14 Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? [Jak. 2,17. Mát. 7,21.]

2,15 Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, [Luk. 3,10.11]

2,16 És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? [1 Ján. 3,17.]

2,17 Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

Jézus az imában és a felebarátok szolgálatában foglalta össze a követését. Hogy mi számít külsőségnek és mi van az ember szívében azt szerintem kívülről nem lehet megmondani. Oszthat valaki látványosan ételt az utcákon, de nem feltétlenül fakad ez Jézus követéséből. Meg van a másik oldal, aki saját bevallása szerint mennyit imádkozik és "mennyire karizmatikus és mennyire mély az istenkapcsolata", aztán kb. nincs egy olyan mondata, amivel ne sértsen meg másokat.

Katolikusként nálunk ki szokták emelni a szentmiséket. Ez nekünk a Jézussal való közelség miatt fontos. Ha valaki csak azért megy, mert "kötelező", az nem feltétlenül gyakorolja a hitét. Ennek belülről kéne jönnie, hogy "szeretnék Jézussal találkozni".

Minden hit (nemcsak a vallás, hanem bármiben való hit, például a vegetáriánusok azon hite, hogy állati eledelt nem ehetsz, szintén) mindig két részből tevődik össze. A hiteknek van egy kultikus része, egy formai, cselekvési rész. Például a katolikus templomba megy, a muzulmán napjában ötször imádkozik, stb. Lehet ezt megcselekedni, ezek a formai részek.

De minden hitnek van célja is, tartalma, értelme. Ezek nem formai jegyek, hanem az a mód, ahogy élsz. A katolikus vallás azt tanítja, ne ölj, ne lopj. A muzulmán azt tanítja, segíts embertársaidon (persze ma az ellenkezőjét állítják, de az eredeti Korán ezt tanítja), a vegetáriánus sajnálja az állatokat (amit megenne), és nem is tartja egészségesnek. Aki az életvitelét eszerint alakítja, az az igazi, aki gyakorolja hitét, aki a hite szerin, a hite tanítását gyakorolva él.

Nincs az a rendszeresen templomba járó, hetente gyónó, áldozó ember, aki, ha közben lop, csal, hazudik, hogy ő "gyakorolja hitét". Nem, ellenkezőleg, ő szemforgató hitetlen. Ugyanilyen szemforgató hitetlen az a vegetáriánus is, aki fennen hirdeti, minden nyilvánosságban mély megvetéssel tekint a húsevőkre, majd otthon titokban rántott csirkecombot fal be.

A lényeg a fontos és érdemi dolgokban van, nem az üres felszínességben. Az is fontos lehet, de csak ha érdemben betartod a hit elveit. Bármik is azok.

Szia

Jézus „az élet”, hiszen csakis általa nyerhetünk életet, méghozzá „valódi életet” 1Timóteusz 6:19. A Biblia ezt írja: „Aki hitet gyakorol a Fiúban, annak örök élete van; aki nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta” János 3:36. Tehát ebben gyakorolom a hitemet!

Mit jelent hitet gyakorolni Isten Fiában? Azt, hogy meggyőződtem arról, hogy nélküle nem nyerhetek életet. Emellett azt is jelenti, hogy cselekedetek által kimutatom a hitemet, továbbra is tanulok Jézustól, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy alkalmazzam a tanításait és kövessem a példáját, ahogyan arról a Jakab 2:26ír.