Szerintetek ez valóban Isten terve?

Kedves HaEv!

A rókakölyök megkérdi az anyját:

- Mama, láttam a nagy tölgyfa melletti bozótban egy kerek valamit, amin körben fogak vannak, de a közepén hatalmas libacomb. Szerinted elvehetem?

- Menj, csak kicsim, ha nem ízlik, majd kiköpöd!

Nem véletlen, hogy azt sulykolják felelősségteljes emberek, hogy ne ragadjunk ki a kontextusból egy-egy mondatot. Az 1Thess 5,21 általad megadott interpretációja igazolhatná akár a drogfogyasztást is. "Próbáld ki fiam, ha utóbb nem bizonyul jónak, majd eldobod." A probléma az, hogy vannak egyirányú utcák, ahonnan nincs visszavezető út. Például Ádám uzsonnája is ilyennek bizonyult: belépett egy olyan zsákutcába, ahonnan a leszármazottak sem tudtak kikecmeregni. Ezért volt szükség a megváltásra.

Pál apostol nem volt felelőtlen ember. Nem azt mondta, hogy csak bátran próbálj ki bármit, és ha nem jó, akkor hagyd el. Mert azt is mondta, hogy "mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek". Ezt pedig a következő mondatban mondta. Ha nagyobb látószöget veszel fel, beláthatod,hogy mindkét idézett tőmondat egy gondolatsor része, ami a 19-ben kezdődik, és a 23-mal végződik. A gondolat lényege pedig az, hogy Istentől ihletettnek vélt beszédeket, gondolatokat kell megpróbálni, hogy valóban Istentől valóak-e, és ha jónak bizonyul, akkor meg kell tartani, ha nem, akkor pedig őrizkedni tőle.

Ez a kérdés, pontosan ezt célozza meg: menni, vagy nem menni? Az egészen biztos, hogy nem jó válasz, hogy mindenképpen menni, ha felmerült a kérdés. A Biblia arról is beszél, hogy a tanítóknak nagy a felelősségük, tehát jogos a kérdés, mert ha valaki utóbb nem bizonyul jó tanítónak, annak nehezebb ítélete lesz, mintha nem lépett volna erre az útra.

Egy pici kiegészítés.

A Károli Biblia sem azt írja hogy mindent kipróbáljatok, hanem hogy "meg." Azt kell a régies szóhasználat alatt érteni, hogy megvizsgáljátok mielőtt teszitek, hogy jó-e?

És a jót tartsátok meg!

Ahogyan az új fordításban is szó szerint így van írva.

Kedves Asperrimus!

Igazgat adok neked abban, hogy sose ragadd ki az Igét a helyéről, mert számít az is, mi van körülötte.

Lehet, elkerülte a figyelmed az én szövegem. A Kérdező pontosan azt szerette volna megvizsgálni, hogy vajon Isten akaratában van-e az, amibe ahogy látom bele is vág. Tehát az eredeti értelmezésnek megfelelően és mai magyarsággal használtam a szöveget.

Ha ebbe a vitába belemegyünk, akkor nagyon messzire kerülünk az eredeti kérdéstől és az a szabályzat szerint (amit akkor is olvashatsz, amikor épp írsz) "ne írj olyat a válaszba, aminek nincs köze a kérdéshez!".

Abban azonban egy későbbi hozzászólónak igaza van, hogy az idézet nem volt betű szerint pontos, tehát az idéző jelet nem a magyar helyesírásnak megfelelően használtam. Azonban a jelentésen ez nem változtatott.

Köszönöm az értékes kritikát - el is gondolkodtam. :)

Legyen szép és vidám a napotok! :)

Nem tudom tisztelt kérdező, de igencsak leteremtetted ili47-et, pedig az egyik legkorrektebb módon válaszolt, avagy adott tanácsot neked! Nem voltál vele tisztességes, nem állított olyat, amivel vádoltad.

"Amúgy ne haragudj, de hirtelen annyi alaptalan, buta sztereotípiát soroltál fel, hogy fogom a fejem. :D Rakat papot ismerek, közülük egy sem meleg, pedofil, alkoholista, vagy házasságtörő. Nyilván, biztos van ilyen is sajnos, de azt mondank, hogy az összes ilyen..."

Mire is írtad ezt a kemény kritikát?

"Elég káposztalé vérűnek kell lenni ahhoz, hogy valaki be is tartsa. Nem is mindenki szokta."

Ugye nem azt írta a hatos válaszoló, hogy "mindenki" homokos, vagy erkölcstelen, aki katolikus pap. Én pl. ismerek többet, aki az! Na és? Nem mindenki az, de a cölibátus NEM IS BIBLIAI elvárás ugyebár. Lehet egyedül maradni, egyéni döntés kérdése, de ezt nem szabadna a papi hivatás feltételévé tenni! És pl. református lelkészként is lehet valaki erkölcstelen, még ha házasságban is él. Tehát nyilván nem pusztán a cölibátus az oka az erkölcstelenségnek.

A másik: rendben hogy sokat imádkozol Istenhez, hogy merre menj tovább, de vajon milyen szellemi alapokon teszed ezt? Mit gondolsz Istenről, mit vár el az eberektől - nem csak tőled, hanem általában mindenkitől, hogyan, milyen módon imádják Őt? Jézus azt mondta, hogy "szellemmel és igazsággal" kell Őt imádni. De hol marad az igazság, ha neked mindegy milyen egyház hitoktatója akarsz lenni. Mert azt írtad, hogy az a körülmény, miszerint te katolikus vagy, irreleváns. Lehetnél akár más vallású is.. Jó, azt már tudjuk, hogy számodra mindegy, de vajon Istennek is az? Neki is mindegy, hogy a szolgái melyik egyház tagjai? Milyen tekintélyhez fordulhatunk ebben a kérdésben? Szerintem jobb nincs, mint a Biblia.

A Szentírás szerint hány igaz és Isten által elfogadott keresztény egyház létezhet összesen?

Kedves #14-es Válaszoló!

A feltett kérdésed igazából nem az eredeti kérdéshez tartozik. Egyébként a Szentírás egyetlen keresztény egyházat sem tart elfogadhatónak! Jézus embereket váltott meg. A megváltást nem egy egyházhoz való tartozás, hanem a személyes, Isten áldozatát elfogadó döntéssel kapjuk ingyen. Nekünk ingyen van - Jézus drága árat fizetett. Igen! Istennek mindegy, melyik egyház tagja vagy, ha az üdvösségről van szó. Ha a további szellemi fejlődésedről van szó, az már egy másik lapra tartozik.

És mivel, gondolom, Jehova Tanúja vagy (a válaszodból következtettem erre, bocsi, ha nem) - nagyon nem örülsz annak, hogy a Kérdező egy igen bátor döntést hozott: hitoktató lesz, de nem Jehova Tanúi között! Szíve joga eldönteni! Ettől te sem leszel kevesebb!

Kedves 14.Hsz!

Úgy látom,kevered az"egyház"(eklézsia),és a"vallásfelekezet" kifejezéseket.

Helyénvaló dolgokat írtál vallásfelekezetekről.

Kedves HaEv!

Nem szeretnék vitatkozni. Meglátásom szerint nem lehet egy életpályát vágyakra és bizonytalan eredetű gondolatokra alapozni, és felszentelni azzal, hogy ez Isten akarata, mégis sokan megteszik. Ezzel le is zárom a kérdésnek ezt a felét a részemről, kövesse mindenki a meggyőződését.

A másik felvetéseddel azonban nem értek egyet. Nem tudom mióta látogatod a GYK-t, de ha jobban megnézed, azt fogod tapasztalni, hogy legalábbis a vallási rovat teljesen úgy működik, mint egy fórum. Azt, hogy mi tartozik a kérdéshez, meglehetősen nagyvonalúan kezelik, és a moderátorokat sem igazán zavarja ez a körülmény. Amikor valaki feltesz egy kérdést, lehet tőmondattal válaszolni: igen vagy nem. Ám sok esetben ez nem ilyen egyszerű. Ez a kérdés is ilyen. Hogyan lehetne egy ismeretlen, vagy akár ismerős ember dilemmáját feloldani anélkül, hogy én magam ismerném Istennek a rá vonatkozó akaratát? Sehogy. Legfeljebb támpont adható. Ám a válaszodban kifogásolt részlet arra indított, hogy reagáljak. Ha valaki Isten akaratát firtatja, azt kizárólag Őtőle tudhatja meg, ezért nem tartom bölcsnek, ha a dilemmában levő embert biztatják, vagy le akarják beszélni, és ehhez egy nem teljesen odapasszoló mondatot idéznek a Bibliából, azt sem pontosan. Úgy gondolom, felelősséggel tartozunk Isten előtt a tanácsainkért. Az ember lehet jóhiszemű, és mégis adhat rossz tanácsot. Ebben az esetben az az Isten előtt vállalható jó tanács, hogy a kérdező Istennel rendezze a kérdést, ha az Ő akaratában akar maradni. Neki kell meghozni a döntést, és ha Isten akarata szerint akar dönteni, akkor kettőjükre kell bízni a dolgot. Meglátásom szerint ez is a kérdéshez tartozik, noha nem igen, és nem nem. És sem megbántani, sem kioktatni nem áll szándékomban. Olvastam több helyen a hozzászólásaidat, és sok dologban volt szimpatikus a hozzáállásod, ha nem is értünk okvetlenül egyet mindenben.

Kedves HaEv!

Köszönöm az észrevételeidet, bár természetesen nem mindenben értünk egyet..., többek között abban sem, hogy Tanú lennék. Nem vagyok, de értékelem és ismerem a tanításaikat, tehát nem véletlen az észrevételed. :-)

Abban kapásból nem értek egyet, hogy a Szentírás egyetlen egyházat sem tart elfogadhatónak, csak személyeket. Ha ez így lenne, akkor nem kellett volna az első században a zsidóknak elhagyniuk a saját, ősi vallásukat, hogy keresztények, vagyis Isten előtt elfogadottak legyenek! Márpedig ez nélkülözhetetlenen volt akkoriban is. A Krisztus alapította első sz-i keresztény csoport pedig szervezett volt, egyháznak tekinthetjük. És bizony ez volt az egyetlen ilyen egyház. A Biblia nem is enged teret semmiféle szektásodásnak, szakadásnak, de még szellemi, hitbéli elhajlásnak sem. Ami a későbbi századokban a hitehagyás következtében bekövetkező szektásodással történt, az minden, csak nem Isten elismerésével történt.

Ezért őszintén fel kellene tennünk a kérdést, hogy a kereszténység különböző egyházaiban szétszórtan megtalálható egyének az Isten hűséges szolgái, akik a megváltás szempontjából mindegy melyik szervezett egyház tagjai?

2Kor 6:15–18: „mi része van a hithűnek a nem hívővel? . . . »,Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat — ezt mondja Isten —, és ne érintsétek többé a tisztátalant’«; »,és én befogadlak titeket’«. »,És én atya leszek nektek, ti pedig fiak és leányok lesztek nekem’ — ezt mondja Isten, a Mindenható.«”

Vajon igazán az Isten hűséges szolgájának nevezhető az, aki továbbra is olyanokkal együtt vesz részt az imádatban, akiknek a tanításaik és az ebből következő életmódjuk azt mutatja, hogy a valóságban nem (igaz) hívők?

1Kor 1:10: „Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk neve által, hogy mindnyájan egyetértésben beszéljetek, és ne legyenek köztetek meghasonlások, hanem legyetek teljesen egységesek ugyanabban a gondolkodásban és ugyanabban a felfogásban.”

A kereszténység különböző egyházai között nincs ilyen egység. De ha nincs, akkor hogyan mondhatjuk, hogy a Szentírás szerinti az, amit mondasz?

Ján 10:16: „más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók; őket is elő kell hoznom, és figyelni fognak a hangomra, és e g y nyáj lesznek e g y pásztorral.”

Ha Jézus ’egy nyájban’ egyesíti őket, nyilvánvalóan nem lehetnek szétszórva a kereszténység egymásnak ellentmondó, gyakran egymás ellen harcoló, vagyis a végletekig megosztott vallásaiban.

Ne haragudj, de azzal, amit mondtál, gyakorlatilag azt mondod, hogy mindegy melyik egyházban vagy, mindegy melyik egyház vagy vallásos szervezet tanításait vallod magadénak, vagyis mindegy, hogy ezek következményeiként milyenek lesznek a cselekedeteid. Márpedig tudjuk tapasztalatból, hogy a tetteinket általában azon eszmék határozzák meg, melyekkel kapcsolatban vagyunk és elfogadjuk őket! Igaz, vagy nem igaz?

Kedves 18-as!

És mi van ezzel:

" Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek. Azért ha azt mondják majd nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki!"

Kedves 18-as!

"Ne haragudj, de azzal, amit mondtál, gyakorlatilag azt mondod, hogy mindegy melyik egyházban vagy, mindegy melyik egyház vagy vallásos szervezet tanításait vallod magadénak, vagyis mindegy, hogy ezek következményeiként milyenek lesznek a cselekedeteid. Márpedig tudjuk tapasztalatból, hogy a tetteinket általában azon eszmék határozzák meg, melyekkel kapcsolatban vagyunk és elfogadjuk őket! Igaz, vagy nem igaz?"

Nem haragszom. Nem azt mondtam, hogy mindegy hogyan gondolkodsz. Azt mondtam, nem az számít, hogyan hívják a közösséget, ahova jársz. Fontos az Istennel való személyes kapcsolat, és fontos, hogy ahova jársz, ott mit tanítanak erről és egyébként mennyire áll közel a Biblia teljes egészéhez az, amit a közösségedben nemcsak tanítanak, hanem MEGÉLNEK! (Pl.: János 13,34. "Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." Vagy 2.Tim 2,23.-25. "Az ostoba és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudva, hogy azok csak veszekedést eredményeznek. Az Úr szolgájának pedig nem kell veszekedni, hanem legyen barátságos mindenkihez, a tanításban járatos, türelmes, aki szelíden neveli az ellenszegülőket, hátha ad nekik Isten megtérést az igazság megismerésére,")

A gondolkodó, Istennel járó embert nem az eszmék határozzák meg, hanem a személyes hite. Az határozza meg, hogy a hite alapja Jézus Krisztus vagy sem. Pont ez a lényeg! Nem az eszmék határozzák meg a tetteinket, hanem az, amit gondolunk! Tehát NEM. Nem igaz! Főleg, hogy nem tanításokat vallok a magaménak, hanem gondolkodom. Egyedi ember mindenki!

Isten személyes! Nem elveket, eszméket adott nekünk, mint Marx, Engels vagy Pascal, Rousseau, Nietzsche vagy bárki - hanem Önmagát! Annyira szeretem Bródy egyik versét: "Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének és nem lennék játéka mindenféle szélnek." Ő nem keresztény, de érti a lényeget.

A zsidóknak nem kellett kiJÖNNIÜK a zsidók közül, elkergették őket! Olyan emberek, akik hagyományokhoz és eszmékhez ragaszkodtak és idéztek a Bibliából - mert féltek attól, hogy nincs igazuk, mert akkor oda a tekintélyük, amiről azt hitték, hogy amiatt van, amilyen pozícióba felküzdötték magukat. A büszkeségük a véleményükből fakadt. - De ez már messze nem arról szól, amit a Kérdező kérdezett.

Azért kellett a korinthusi gyülinek írni, hogy ne legyenek közöttük meghasonlások, mert voltak. Mégis gyülekezetnek nevezi őket, tehát a te kritériumaid az egyházra más, mint a Bibliáé. - De ez már messze nem arról szól, amit a Kérdező kérdezett.

"Ha Jézus ’egy nyájban’ egyesíti őket, nyilvánvalóan nem lehetnek szétszórva a kereszténység egymásnak ellentmondó, gyakran egymás ellen harcoló, vagyis a végletekig megosztott vallásaiban."

Lukács 17,20.21. Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt a feleletet adta: Az Isten országa nem szemmel láthatóan jön el. Nem mondják majd, hogy íme, itt vagy íme, ott van, mert az Isten országa bennetek van.

Nem együtt csoportosuló emberekről van szó. Ez hasonló ahhoz, mint amikor költözöl és a konyhai cuccaid nem férnek el egy nagy dobozban. - De ez már messze nem arról szól, amit a Kérdező kérdezett.

5milliárd emberből az egy igaz egyházat, ami egy helyre jár össze - hogy a csudába gondolod? Már megbocsáss! És több millióan hogyan is érthetnének egyet mindenre vonatkozóan? Te ezt hogyan kiviteleznéd? A te osztályozásod, kritériumaid szerint nincs is egy igaz egyház vagy vallás vagy párt vagy egyetem vagy bármilyen csoportosulás. Mivel rész szerint van bennünk az ismeret - nem is lehetséges! Ha ezt keresed... Jó darabig el fogsz vele szórakozni. És ezt nem haragból mondom, csupán szólok, hogy értelmes ember lévén értelmetlen dolgot keresel. Pazarlod az idődet. Megvan az eszed, de ne erre használd, ez senkit nem épít. De persze, ez csak egy tanács. A te időd. Nem azt mondom, hogy legyél keresztény. Csak gondolkozz olyan dolgokon, amik nem angyaloknak való szürreális és idealisztikus elképzelések, hanem a valóság.

Hogy nagyjából lásd, miről beszélek: menj el egy olyan konferenciára, amit keresztények rendeznek és meglátod, hogy rengeteg egyházból vannak ott olyan emberek, akik hasonlóan gondolkodnak, miközben az egyházaik hivatalos állásfoglalásai nem egyeznek meg. Pl. az Ez az a nap! Ez az egyik legismertebb.

De persze, ha messziről vizsgálódni jobban szeretsz, akkor ez nem fog menni. Ha csak az elvek érdekelnek, az emberek nem, akkor még nem tartasz ott, hogy ezt megértsd - és semmi bajom nincs ezzel!

Csak azért válaszoltam, mert okosnak tartalak! Megértést nem várok.