Isten hívők mit gondoltok az Ateistákról és a Sátánistákról?

Ateista vagyok. Nem hiszek istenben, de hiszek a Földön kívüli életformában. Nem nagyfejű ufókra gondolok az X-aktákból hanem akár sejtszintű lényekre. Akik értelmesebbek, fejlettebbek.

A tudományban és a realitásban hiszek.

Ha vallásos családban nőttem volna fel akkor nyilván homlokegyenest mást gondolnék. Szerintem egy ember vallás nélkül is lehet jó és értékes, és vallásosan is lehet embertelen, értéktelen.

Hiszek a házasság intézményében és ha lenne gyerekem akkor megkeresztelném. Tudom, itt van némi ellentmondás, de akkor is így érzem. Valahogy nekem így lenne "kerek" a család fogalma: házasság és keresztelő.

Amíg nem akarják korlátozni az én (vagy mások) hitemet és vallásom gyakorlását, addig nincs gondom egy ateistával sem.

A sátánisták már azért sokkal másabbak, hiszen ők a sátánt éltetik és tették fel rá életüket. Magát a gonoszt követik.

Még én sem tudom mi vagyok, de az ateizmus felé húzok leginkább, a másik kettő viszont egyáltalán nem befolyásolja a jelenlegi világnézetem, szóval:

A keresztény vallást elítélem, magához öleli a buta embereket, és igazolja, hogy a tömeg az ignoranciát szereti, nem a gondolkodást. Nagyon veszélyesnek tartom, a történelem során a tudomány visszafogására képes, valamint tömeggyilkosságra és népirtásra is alkalmasnak bizonyuló vallásként írta le magát. Jelenleg a hívők a szememben két részre oszlanak, a fanatikusokra és a hétvégi keresztényekre. A fanatikusokkal az a bajom, hogy a biblia minden tanítását komolyan veszik, ami ha törvényszerű lenne és bevezetnék a társadalomban hatalmas vérfürdőket jelentene. A hétvégiekkel kapcsolatban pedig a képmutatás az ami nem tetszik, keresztények, de mégsem, bár még mindig jobban mint az előbbi.

A Sátánizmusnak két főbb fajtája van, ebből LaVey ateista Sátánizmusával semmi gondom nincs, nem erőszakos, nem sarkall morálisan rossznak titulált dolgokra, csak a filozofálásra, gondolkodásra próbál tanítani. Persze az egoizmusuk és a rituálés lázadó marhaságuk miatt nem foglalkozom velük túlzottan.

A Sátánisták másik főbb csoportja a teistákat illeti, itt már sokkal több a probléma, és veszélyesnek találom. Az elsőszámú gond az, hogy ezeknek a "vallásoknak" a vezetői tisztában vannak vele, hogy a Sátánizmust elsősorban a fiatal lázadó, megtört, megalázott, elvont gyerekek fogják megkeresni, így a szélőséges nézeteiket rájuk tudják tukmálni, pl. a nácizmust a Spirituális Sátánisták, de nagyon sok egyéb csoport is hasonló célokkal rendelkezik.

Szia

Szeretek az ateistákkal beszélni arról, miért hisznek ebben? Tiszteletben tartom az álláspontjukat, hiszen én viszont hiszek a Teremtő Jehova Istenben, és azt remélem tőlük, hogy az én nézetemet ők is tiszteletben tartják. Azt tapasztalom, hogy csak akkor nem sikerül velük tartalmas, építő beszélgetést folytatni, ha tele vannak előítélettel. De végül is ez az ők dolguk/problémájuk, mert ha ezt észreveszem, akkor tisztelettel elköszönök az ilyen embertől.

De mindig szem előtt tartom azt, minden embernek joga van abban hinni, amiben akar.

Hívőként sajnálom mindkét tábort.

Az ateistáknak nincsenek tapasztalataik Istenről, és ezért nem tudják mi az élet értelme, mivel ez csakis az Istennel való jó kapcsolat megélése.

A keresztyénség nem egy vallás (csak annak nevezik), hanem egy kapcsolat. Kapcsolat a világmindenség teremtőjével. Ez a legfantasztikusabb dolog a világon amiben ember részesülhet.

A sátánisták félre vannak vezetve, azt hiszik, hogy az ő uruk velük tart, közben halálosan gyűlöli őket, de egyben örül is annak, hogy neki szolgálnak. Rettenetes sors vár rájuk.