Úr vacsora ennyi volna?

"Tehát Jehova Tanúi, akiknek a szervezetét egy okkultista pásztor alapította, belső vezetés által is le lett buktatva, kijelent valamit, és az akkor úgy van?"

Ha az általad linkelt oldalon az lett volna a magyarázat, amire felhorkantál, akkor jogos lenne az észrevételed. De nem. Köss bele abba, ami alább van leírva, hogy mikor és miért úgy tartják.

"okkultista pásztor"

Russel testvér, nem volt okkultista. És nincs lebuktatva.

"ha kijelent valamit az úgy van"

Nem teljesen, hiszen az idő előre haladtával, lesz nagyobb a tudás, ahogy a szent írás is megerősíti ezt.

Ezért, ha valami világosabbá válik, akkor változtatni kell, és nem úgy hagyni az értelmezést, és ez meg is történik.

Jézus, nem tartotta meg a pászka vacsorát, ahogy a Zsidók sem, többször egy évben. Az Egyiptomból való kivonulást Niszán hó 14-én történő pászka bárány levágásával vezették be "ünnepként", amit minden évben ugyan ezen a napon fogyasztottak el, nem minden hónapban, vagy többször egy évben.

Jézus egyszer halt meg, ugyan ezen a napon vezette be a Pászka bárány helyett ezt a megemlékezést, ezért egyszer van és nem többször egy évben.

A Pászka előárnyékolta, Jézus halálát, ami akkor is és későbbiekben is egyszer volt és van egy évben, nem véletlen van konkrét dátumhoz kötve.

Ezzel az erővel, akik a feltámadását is ünneplik, többször "húsvétolhatnának" ugyanannyiszor, ahányszor a haláláról megemlékeznek.

Azonkívül, nem mindenkivel kötötte meg a szövetséget a királyságra, mert akkor az első követői közül, mindenkinek ott kellett volna abban a felső szobában lennie, akik már a követői voltak.

Mindenkit nem hív el társkirálynak, Isten eredeti tervében nem volt, hogy emberek az égbe vándoroljanak, ha meghalnak, mivel a halál sem volt terve, vagy akarata Istennek.

Ezt abból is tudni lehet, hogy Keresztelő Jánosról ezt jelenti ki Jézus:

(Máté 11:11) 11 Bizony mondom nektek, az asszonyoktól születettek között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál, de az egek királyságában a kisebb is nagyobb nála.

Vagy is Keresztelő János a Földre fog feltámadni, Ő nem része az égi elhívásnak.A következő vers is ezt erősíti meg, előtte, nincs égi meghívás.

Az égi királyságra való szövetséget pedig nem Jézus, hanem Jehova meghívására lehet megkapni, ahogy Jézus utalt is rá.

(János 6:44) 44 Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt; . . .

Ennél fogva, csak azok lesznek Jézus tanítványai, illetve Jézus társ királyai, akiket az Atya, Jehova meghív erre.

Mert ha mindenki meghívott lenne, akkor ez a vers nem lenne ide leírva.

2-es, 7-es vok.

Nem vagyok tanú, és nem hódolgat senki sehova. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az általad belinkelt honlap bibliai alapon érvel Veled ellentétben. Ha nem tetszik az úrvacsorához fűződő teológiájuk, ahogy ők bibliai alapon védik azt, tedd Te is az érveidet bibliai alapokra.

Már ott tévelyegnek a tanúk, hogy "nagyon kis százalékuk vehet Úrvacsorát".

Jézus kategórikusan kijelentette az evangéliumban, hogy aki nem eszi a testét és nem issza a vérét annak nincs élete.

Nem az Úrvacsorával lesz valakinek bűnbocsánata és örök élete, de az Úrvacsora nem más, mint az Úrtól rendelt ünnepi megemlékezés a vele a való közösség megerősitésére. Ha van rá valakinek lehetősége betölteni ezt az igazságot, de nem teszi meg, az ugyanolyan engedetlenség mintha nem keresztelkedne meg. Emberi tanitással erőtlenné teszi Isten igéjét. El kell dönteni, hogy egy felekezet hamis tradicióját kell követni, vagy Isten igéjét.

(Ugyanez a tévelygés van az egy szín alatti áldozásnál a Katolikusoknál is.)

Akkor kifejteném bibliai alapokra, hogy nem is létezik Úrvacsora, soha nem mondta Jézus, hogy szeánszot kellene erről tartani.

Mit iktatott be Jézus ekkor, és egyáltalán beiktatott bármit is? Jézus vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, majd beazonosította, mint jelképet, hogy az a kenyér az Ő teste. Tehát a testét törte meg, de ezt Ő maga is megerősítette: „Ez az én testem, mely ti érettetek adatik”.

Megtörte a testét, és tanítványainak adta. Mit is tanított Jézus?

János 15

12. Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.

13. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.

Tehát itt Jézus azt mondta, hogy a szeretet legnagyobb formája az, ha valaki életét adja a másikért. Jézus azt mondta, hogy úgy szeressük egymást, ahogy Ő. Adjuk életünket a másikért. Itt nem a keresztáldozatáról beszél, hiszen vegyük észre a múlt időt; szereTTELEK titeket. Tehát Ő nem a maga hasznát kereste, hanem a másikét. Nem a saját kényelmét nézte, hanem a másik javát. Azt mondta, hogy így szeressük egymást, mert Ő is így szerette a tanítványokat. Ugyan ez a felszólítás megerősíttetik két fejezettel később is:

János 15, 12 Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.

A kenyértöréssel sem mondott egyebet, megtörte testét, odaadta tanítványainak, és azt mondta, hogy ezt tegyék ők is az emlékezetére. Ez az emlékezet az, mikor őbenne marad az ember.

János 15

9. Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.

10. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Ez teljesen párhuzamba áll azzal, amikor Jézus elmondta, mi szerint fogja megítélni az embereket. És nem aszerint, hogy mennyire ismerjük a Bibliát, mennyire kántáljuk a nevét, hányszor voltunk templomba, gyülekezetben. Persze az embernek miképpen fontosak ezek a dolgok, az egyéni, de az ítélet nem eszerinti. Máté 25-ben 31-46 sorokban pontosan elmondja ítéletét. Ha enni adunk az éhezőnek, ha inni a szomjúhozónak, ha ruhát, ki fázik, akkor neki adjuk. Ha nem adunk, akkor neki nem adunk.

Szokták azt mondani, hogy úrvacsorakor közösségük van Krisztussal. Közösségünk akkor van Krisztussal, ha ezeket cselekedjük. Amikor adunk bárkinek is, Krisztusnak adunk. Az utolsó vacsorán is pont ez hangzott el. Törjük meg, és adjuk oda. Mert ha adunk, neki adunk. Így van közösségünk Ővele. Nem egy szeánsz során. Hogy megtartják a szertartást? Nem baj. A baj az, ha mindaz, amit jelképez, nem cselekedjük.

Ehhez kapcsolódik a lábmosás példázata. Hogy példázat? Jézus ezt mondta: „Amit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted. „

Izrael házaiban szokás volt, hogy a szolga megmossa a lábát az urának. Jézus ezt mondta:

János 13

15. Mert példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek.

16. Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte.

17. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.

Ezeket! Tehát nem a lábmosást, hanem azokat, amit példázott. Az alázatot, a szolgaságot, azt hogy megtörjük testünket, életünket a másikért. És akkor boldogok leszünk. Akkor az ítéletekor azt mondja majd, hogy ennem adtatok, innom adtatok és felruháztatok.

Jézus nem iktatott be szertartást, hanem összefoglalta egy példázattal azt, amit tanított az emberi hozzáállásról. Olyan összefoglalás ez, amikor azt mondta, hogy a legnagyobb parancsolat, amitől függ a törvény és a próféták, hogy szeresd az Istent teljes erődből, szívedből, és ami ehhez hasonlatos, hogy úgy szeresd felebarátodat, ahogy önmagadat.

Ehhez a felebaráti szeretethez kötötte ítéletét. Aki szeretettel, segítséggel fordul embertársához, azokat a tetteket magával Jézussal teszi. Aki nem teszi, az Jézussal nem teszi. Aki ítél, ő maga is ítélet alá kerül. Amilyen mértékkel mérünk, olyan mértékkel mérnek nekünk is, sőt. (Mt 7,2; Mk 4,24; Lk 6,38)

Mi a helyzet azzal, hogy az apostolok megtartották az úrvacsorát? Ez kettős dolog. Egyfelől az apostolok tettek bizonyos dolgokat, ami nem biztos, hogy rendjén van. Ilyen dolog Péter személyválogatása, amire Pál meg is intette.

Galátziabeliekhez írt levél 2. rész

11. Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá.

12. Mert mielőtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól.

…

Lehetne sorolni néhány tévedést, de nekem is bár csak annyi lenne…

Viszont tény, hogy ha az apostoli levelekből az derülne is ki, hogy úrvacsorát tartottak, még nem jelenti azt, hogy követendő példa lenne. De véleményem szerint az apostolok a levelek alapján nem tartottak úrvacsorát.

Nézzük azt a részt az újszövetségből, amit méltán fel szoktak hozni, miszerint az apostolok tartottak úrvacsorát:

IKor 11

23. Mert én az Úrtól vettem, amit nektek elétek is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárulták, vette a kenyeret,

24. És hálákat adván, megtörte és ezt mondta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

25. Hasonlatosképpen a poharat is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.

27. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,

29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

Ezen rész előtt Pál leszidja a korintusiakat, mert amikor összejönnek, vannak, akik dőzsölnek az ételben, mások meg éheznek köztük. Pál azt hívja úrvacsorának (az Úrnak elválasztott étkezésnek), amikor megosztjuk ételünket az éhezőkkel.

20. Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:

21. Mert ki-ki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl.

És hogy mennyire étkezésről beszél folyamatosan, mi sem támasztja alá, hogy beszéde végénél sem beszél másról, mint étkezésről:

33. Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok.

Mi történt: Pál megintette a gyülekezetet, mert hagyták, hogy a gyülekezeten belül bárki is szűkölködjön, mialatt más meg dőzsöl. Példát mondott, hogy Jézus is vette a kenyeret, és szétosztotta tanítványai között. Ekképpen a gyülekezet tagjai is osszák szét javaikat, és megengedhetetlen, hogy egyikük dőzsöl, miközben a másik szűkölködik. Maga az úrnak szentelt étkezés (megtévesztően fordítva: úrvacsora) az, amikor ételemet, vagy egy részét odaadom annak, akinek nincs. Ha méltatlanul fogyasztjuk ezt, tehát ha képmutatással, és nyereségvággyal élünk keresztény életet, ítéletet eszünk és iszunk.

Apcsel 20

7. A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.

A kenyér megtörése az evést jelenti az Izraelitának. A momentum remekül megtalálható Ézsaiásnál. Szinte mintha Jézus „úrvacsorájából” és tanításából részesülnénk:

Ézs 58

6. Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?

7. Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?

8. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.

Meggyógyul, kivirágzik, az Úr dicsősége követi?

IKor 11

29. Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

30. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.

Hogyan halhatnának meg, lehetnének aluszékonyak, betegek emberek, amikor méltatlanul esszük? Sok embert ismerek, katolikus, tanú, adventista, de nincs köztük ilyen, pedig eltérően és eltérő indíttatásból teszik, még sincsenek ítélet alatt.

Viszont ha az Úrnak szentelt étkezés az alázat, szeretet, segítőkészség, akkor mindazok az emberek, akik képmutatásból és szeretet nélkül teszi, erőtlen hitben, betegek szellemileg, és alszanak, nem látnak, nem hallanak.

Nem azok részesülnek az örök életben, akik ismerik a Bibliát, nem azok, akik csodákat tettek Jézus nevében, nem azok, akik rendszeresen megtartották az úrvacsorai szertartást. Hanem hogyan is?

Máté 25;31-46

(Lukács 22:28–30) 28 De ti vagytok azok, akik kitartottatok mellettem próbáimban; 29 és szövetséget kötök veletek, mint ahogy az én Atyám szövetséget kötött velem, egy királyságra, 30 hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál a királyságomban, és trónokon üljetek, hogy ítéljétek Izrael tizenkét törzsét.

Jézus királysága, nem Földi eredetű, és azokkal kötött szövetséget egy királyságra, akiket erre az Atya hív meg.

Tehát nem mindenki tartozhat a 144.000 választotthoz.

ezért írta Pál, hogy aki méltatlanul eszi, vagy is nem kapott égi meghívást, az ítéletet eszik, és iszik.

Vegyük már alapul azt a hit vallást, amit sokan a hiszek egyben fogalmaznak meg, egy részlet:

"hiszem a test feltámadását, és az örök életet"

Még is ennek ellenére, mindenki az égbe akar felmenni, pedig azt szajkózza, hogy hiszi a Test feltámadását, vagy is hogy a Földön újra élhet, amikor a feltámadás megtörténik.

S nem hiszik el, hogy a test feltámadása alkalmával, örökké életben lesz, aki újra élni fog, pedig mondogatják.

Mint ahogy az Úr imájában is mondogatják, hogy Jöjjön el Isten királysága, vagy országa, legyen meg az akarata, a ...Földön is.

De mindenki csak az égi akaratban hisz, a földi akaratban amit az elején is tervezett, már nem hiszi, mert nem ezt tanítják nekik.

Pedig Jézusnak ez is a Fő mondani valója, hogy Isten királysága oldja meg az emberiség gondjait a Földön is.