Mit nem esznek és miért?

Buddhisták: a hinduizmus szent tehenét viszik tovább.

Iszlám: a disznó tisztátalan.

Zsidó: a disznó tisztátalan.

Keresztény: a teljes kereszténységre ma már nem jellemző más étkezési tilalom, mint a bálványáldozati hús. Az nem ehető, mivel démonoknak van szentelve. Az egyes egyházak saját hatáskörben döntenek tabukról.

Indiában szent állat a tehén, ezért nem eszik. Bár olvass utána, mert vannak akik egyáltalán nem esznek húst.

Zsidók számára a disznó tisztátalan, ezért nem ehetik. Sőt más állatot is csak adott módon (kóser vágás).

Az iszlám a keresztény-zsidó körből Mohamed által létrehozott vallás, így érthetően ugyan azon okból, mint zsidók.

A keresztényekre nem vonatkozik korlátozás. Az Újszövetség eltörölte ezeket.

Az elhullott állat érdekes felvetés. Normál esetben szerintem senki se enné meg. De megnézném azt háború idején, amikor egy frissen elhullott állat és a cipő talpa közt kéne választania úgy, hogy 3-4, sőt több napja nem evett semmit. A II. vh. idején Európa is megtapasztalhatta ezt, de ma is vannak háborúk és éhinség bőven a világban.

Az áldozati étel érdekesebb kérdés, erről Pál beszél bővebben. Az 1. Korintusi levél 10-ben.

"Mindent, ami a húspiacon eladásra kerül, egyetek meg, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek."

Tehát ha nem tudod, hogy az a hús előtte áldozati étel volt, nem számít.

"Ha valaki a hitetlenek közül meghív titeket és el akartok menni, mindent egyetek meg, amit elétek tesznek, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek."

Ugyan ez, ha valaki pogányokhoz megy vendégségbe.

Egy kitételt mond, ha külön megemlítik, hogy bálványnak áldozott étel. De mit mond erre?

"ne egyétek meg amiatt, aki szóvá tette, és a lelkiismeret miatt; nem a te lelkiismeretedet értem ezen, hanem a másikét"

Tehát nekünk nem lenne tőle semmi bajunk. Ez csak babonaság. Mivel a pogány bálványoknak sincs hatalma, egyszerű szobrok, kitalált, nem létező istenek.

"Ha én hálaadással étkezem, miért káromoljon engem valaki azért, amiért hálát adok?"

A vér esetében erősen megoszlanak a vélemények. Egyesek az ApCselben lévő tiltást a pogányságból megtértekre is értik, míg mások nem.

A zsidók úgy hitték, hogy a vérben van az élet és a lélek. A keresztények teológiája ezen jóval túl mutat. Tudjuk, hogy a lélek szellemi eredetű, tehát nem lehet fizikailag benne a vérben. Ezért lehet vérátömlesztés, mint orvosi beavatkozás.

A hinduknál, budhistáknál (közvetlen kapcsolat van köztük) elterjedtebb a vegetariánus táplálkozás, mivel hitük szerint, aki amilyen állatot megöl, olyan állatként fog újjászületni (pl ezért nem elterjedt náluk a méhészet, mert ha megszúr egy méh, az abba belepusztul)

A zsidóknak nem csak A disznóhús tilos, hanem sok más is. Pl kagyló, angolna, nyúl, stb. Ezek kiválogatása pontosan le van írva a Tórában. Gyakorlatilag sok zsidó (ha olyan részen élt) nem tartotta magát pontosan ezekhez, és szívesen ették pl a préssajtot.

A muszlimok disznóhús tilalma inkább babonaság. Pl a zsidóknál tilos a teve fogyasztása, amit viszont a muszlimok nyugodtan fogyasztanak. Viszont a sertés részeitől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől.

A kereszténységben tudtommal nincsenek igazán ilyen tiltott ételek.

Érdekes kérdés, megoszlanak a vélemények. Itt az enyém:

Keresztényeknél semmi tilalom nincs, Krisztusban megszűntek ezek.

A vér tilalmát még értem, hogy miért írják, de a bályványáldozati húst nem, hisz Pál is elég világosan ír róla, hogy ezzel nem foglalkozzunk, mivel nincsenek bálványok. Erre is a szeretet törvénye érvényes: ha a hitben gyengét megbotránkoztatja. Ez vonatkozik bármilyen húsevésre is

1 Korintus 8 és Róma 14

A zsidóknál nem csak a disznó tiltott, hanem csak azokat a négylábúakat szabad enni, amelyeknek hasított patájuk van és kérődznek. Az összes többit tilos. Tehát ugyanúgy tilos a pl. a teve és a nyúl. Ezenkívül tiltottak a kétéltűek, a rovarok és az egyéb "csúszómászók", tehát pl. a kagyló is.

A Tóra továbbá tiltja minden olyan élőlény fogyasztását, amely elpusztult, vagy nem rituális vágás (sechitá) útján ölték meg. Tehát ha nem sakter-vágás volt, akkor sem szabad elfogyasztani az ételt, sőt ha nem kóser került egy edénybe, akkor onnantól kezdve az az edény is tisztátalan.

A keresztényeknél nincs ilyen étkezési szabály. Mivel Jézus után már azt valljuk, hogy tesz tisztátalanná az, amit beviszünk (tehát az étel), hanem sokkal inkább a tetteink.

Hát elég lazán állnak hozzá akkor egyesek.

Jelenésekben Jézus két gyülekezetnek is felrója a bálványáldozatokból való evést. Az egyikmél egy tanitás épül erre, a másiknál pedig Jézabel tévelyiti el a hívőket, hogy egyenek belőle.

Amikor Pál azt írta, hogy nincsenek bálványok, akkor azt nem abban az értelemben tanitotta a nem zsidó hátterű keresztényeknek, hogy egyenek meg bármit, hanem a levelei mindig az apostoli tanáccsal összhangban értelmezendőek:

Apcs 16:4 És amint általmentek a városokon, meghagyák nekik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levő apostolok és vének.

Az alatt, hogy nincsenek bálványok, csupân annyit értett Pâl, hogy önmagában semmi sem tisztátalan, csupân ha valaki annak tartja, de van ami ennél is magasabb rendű, az ha Isten Igéje parancsol vagy tilt valamit. Ezért ha valaki megtudja, hogy bálvánnyal kapcsolatos étel van előtte az nem csak azêrt nem eheti meg, mert esetleg másokat megbotránkoztathat, hanem mert Isten Igêje számos helyen tiltja, vagyis Isten irânti szeretetből.

Pál tehát egyáltalán nem oldotta fel az apostoli hatârozatot hanem megerősitette és megmagyarázta.

Bálványáldozati ételt tilos tudatosan megenni. Nem az êtel miatt önmagában, hanem mert az isteni parancs és a lelkiismeret miatt tisztátalanná tesz mivel az ÚSZ is szâmos helyen elitéli a bálványok fertelmességeit.

Szerintem amiket idéztek bibliai verseket, azokban Pál elég jól részletezi és elmagyarázza, hogy mit miért lehet megenni.

Pál pont azt írja, hogy nem a magunk lelkiismerete miatt kéri, hogy ne együk meg, ha szándékosan ilyen ételt adnak, mert nincs hatalmuk a bálványoknak. Hanem annak a lelkiismerete miatt, aki adja.

A többit meg te magad tetted hozzá, amit Pál nem tanított, olyat te se írj bele.