A Szentlélektől a segítség érkezését, mint földi halandó, hogyan érzékelem?

A SZENTLÉLEK ÉS AZ Ő MŰKÖDÉSE

„Hiszek a Szentlélekben” (8. hitágazat)

Midőn Krisztus Urunk bement Atyja dicsőségébe, nem akart minket egyedül hagyni. Ezért elküldötte nekünk az Atyától a Szentlelket, hogy mindenkor velünk maradjon.

A Szentlélek leszállott az apostolokra

Pünkösd napján az apostolok egybegyűltek Máriával, Jézus anyjával és a tanítványokkal Jeruzsálemben egy teremben. „Hirtelenül olyan zaj támadt az égből, mint heves szélvész zúgása és betöltötte az egész házat, ahol ők voltak. Tüzes nyelvek jelentek meg nekik, amelyek szétoszlottak és mindegyikükre leereszkedtek. Mindnyájan beteltek Szentlélekkel.” (ApCsel 2,1-4)

* * *

A Szentlélek az apostolokat és tanítványokat megvilágosította. A Szentlélek megtanította és emlékeztette őket mindarra, amit Jézus mondott nekik. Megadta nekik a helyes szavakat, hogy Urunk üzenetét a zsidóknak és pogányoknak hirdethessék. A Szentlélek az apostolokat és tanítványokat megerősítette. Kiűzte szívükből a kishitűséget és az emberektől való félelmet, vigasztalta őket az üldöztetésben, türelmet adott nekik a szenvedésben és erőt, hogy hitükért még életüket is odaadják. A Szentlélek az apostolokat és tanítványokat megszentelte. Szívükbe lépett ajándékaival és kegyelmeivel, hogy mindig ott maradjon.

A pátriárkáknak és prófétáknak már az Ószövetségben is lejött a Szentlélek. Pünkösd napján azonban a Szentlélek egész bősége kiömlött az apostolokra és tanítványokra. Most beteljesült a próféták szava: „Az utolsó napokban, mondja az Úr, kiárasztom Lelkemet minden emberre.” (Joel 2,28; ApCsel 2,17)

A Szentlélek eljövetelét az apostolokra és az Egyházra pünkösdkor ünnepeljük, ötven nappal húsvét és tíz nappal Krisztus mennybemenetele után.

A Szentlélek Isten, csak úgy, mint az Atya és a Fiú

Mielőtt Jézus elbúcsúzott tanítványaitól, ezt mondotta nekik: „Kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét. A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya az én nevemben küld, megtanít majd titeket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondottam nektek.” (Jn 14,16/26) A Szentlélek, aki Pünkösd napján leszállott az apostolokra és a tanítványokra, valóságos Isten, mint az Atya és a Fiú. Ezért egy és ugyanazon módon imádjuk és dicsőítjük, mint az Atyát és a Fiút.

A Szentlélek az Atyától és a Fiútól öröktől fogva származik. Ő a harmadik isteni személy. Az Atya és a Fiú végtelen szeretettel szeretik egymást, a Szentlélek az Atya és Fiú közötti szeretet eleven lángja. A Szentlelket az Atya és a Fiú küldötte el nekünk, hogy az Atyához és Fiúhoz kapcsoljon minket és meggyújtsa bennünk az isteni szeretet tűzét.

A Szentlélek sokféle módon működik az Egyházban

„Örvendezzünk a Szentlélek dicsőségére, aki megszenteli az egész katolikus Egyházat és betölt minden egyes lelket, aki belénk leheli a hitet, tanítja a tudományt, aki a szeretet forrása, a tisztaság pecsétje és minden erény eredete.” (Nagy Szent Leó pápa egyik pünkösdi beszédéből)

* * *

A Szentlélek mindenkor az Egyházban marad és benne működik. Megvilágosítja, hogy soha el ne tévedjen az igazságtól, megszenteli, szüntelenül betöltvén kegyelmével, és örök céljához vezeti az üldöztetéseken és veszedelmeken át. A Szentlélek mindannyiunkat megajándékoz kegyelmeivel és adományaival. Isten gyermekeivé tesz minket és segít, hogy Isten gyermekeiként éljünk. Szívünkbe önti Isten szeretetét és megadja nekünk hét ajándékát: a bölcsességet, értelmet, tanácsot, erősséget, tudományt, jámborságot és az Úr félelmének ajándékát. (lásd: Iz 11,12)

A Szentlélek a különleges feladatok véghezvitelére különleges kegyelmeket ad. Képesíti az Egyház pásztorait és tanítóit, hogy hivatalukat jól lássák el. Erősíti a vértanúkat és hitvallókat, hogy hitüket állhatatosan megvallják. Betölti szeretetével mindazokat, akik a lelkek gondozásával vagy a betegek ápolásával törődnek. A Szentlélek olykor rendkívüli ajándékokat is ad, például a szívekbe látás és a csodatevés ajándékát.

Minden benső természetfeletti adományt, amelyet Isten örök üdvösségünk végett ajándékoz nekünk, kegyelemnek nevezünk. Minden kegyelmet Krisztus érdemelt ki és ezeket a Szentlélek által osztja ki nekünk. Kegyelem nélkül nem tudjuk elérni üdvösségünket. Nincs teremtmény, aki maga erejéből láthatná Istent vagy legfőbb célja felé akár egy lépést is tehetne. A kegyelem szükséges nekünk, hogy hihessünk, Isten gyermekeiként élhessünk és a mennybe juthassunk.

„A Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, tisztaság.” (Gal 5,22)

A Szentlélek megvilágosít és megerősít minket

Az Apostolok Cselekedeteiben ezt olvassuk a filippi térítő munka kezdetéről: „Szombaton kimentünk a kapun kívül a folyóhoz, mert sejtettük, hogy ott van az imádság helye. Leültünk és beszélni kezdtünk az ott egybegyűlt asszonyokhoz. A hallgatóságban volt egy Lídia nevű bíborárus asszony. Ennek az Úr megnyitotta szívét, hogy megérthesse, amit Pál mondott.” (lásd: ApCsel 16,13-14)

* * *

A Szentlélek megvilágosít minket. Megnyitja szívünket, hogy higgyünk az isteni igazságban és felismerjük Isten akaratát. A Szentlélek ezenfelül megerősít minket. Megindítja szívünket, hogy a hit szerint éljünk és teljesítsük Isten akaratát. Kedvet és erőt ad nekünk a jóra, megerősít a kísértések idején és utálatot kelt bennünk a rossz iránt. Vigasztal a szenvedésben és segít minket, hogy hűségesek maradjunk mindhalálig.

Isten ilyen kegyelmek által segít minket, hogy örök célunkat elérjük. E kegyelmeket ezért nevezzük segítő kegyelmeknek. Nélkülük semmit sem kezdhetünk, semmit sem folytathatunk vagy végezhetünk, hogy üdvösségünket elérjük. „Isten maga műveli bennetek a szándékot meg a véghezvitelt is.” (Fil 2,13) Ezért kell gyakran könyörögnünk Isten kegyelméért. Isten minden embernek legalább annyi kegyelmet ad, amennyi üdvösségéhez szükséges. „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön.” (Tim 2,4) Senki sem vész el örökre a maga súlyos bűne nélkül.

Isten nem adja meg minden embernek ugyanazokat a kegyelmeket. Különböző utakon vezet minket örök célunkhoz. Isten nem ad minden embernek ugyanannyi kegyelmet. Isten például bővebben adja kegyelmét, ha gyakrabban imádkozunk hozzá, szentségeit magunkhoz vesszük és hagyjuk, hogy kegyelme vezessen minket. Isten a szükséget szenvedőknek is különös bőségben adja kegyelmét.

Isten kegyelme csak akkor vezet minket az üdvösségbe, ha kegyelmével együttműködünk. A kis dolgokban is készségesen kell követnünk Isten ihletését. Isten nem kényszerít minket kegyelmével. Ezért lehetséges, hogy ellenállunk a kegyelemnek. Ez esetben a kegyelmek a mi hibánkból nem vezetnek minket az üdvösségbe. Szent Pál írja: „Figyelmeztetlek titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába.” (2 Kor 6,1)

Jézus mondja: „Senki sem jöhet énhozzám, hacsak az Atya, ki engem küldött, nem vonzza őt.” (Jn 6,14)

Az Úr megáldja, amit mi teremtünk

És bátorítva őrködik felettünk,

Hogy dolgainkat jól vigyük mi végbe,

A változó világon mindig Öt dicsérve.

A Szentlélek megszentel minket

Szent Pál írja a galatákhoz: „Midőn elérkezett az idők teljessége, Isten elküldötte Fiát, hogy a fiaivá fogadjon minket. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét szívetekbe, aki ezt kiáltja: Abba! vagyis Atya! Ezért már nem vagy többé szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, örökös is.” (lásd:Gal 4,4-7)

* * *

A Szentlélek által részt kapunk a végtelenül szent Isten életéből és így leszünk Isten gyermekei, Krisztus fivérei és nővérei és az örök élet örökösei. Ezt az isteni ajándékot nevezzük kegyelmi életnek. A kegyelmi élet nagymértékben felülmúlja a természetes életet, ezért mondjuk természetfeletti életnek is.

Isten gyermekeinek szívében a Szentlélek lakik. Ő az isteni élet lélegzete. Ő az eleven záloga annak, hogy majdan örökké az Atyánál fogunk élni. A Szentlélekkel együtt bennünk lakik az Atya és a Fiú is. Krisztus mondja: „Hozzája megyünk és lakóhelyet szerzünk nála.” (Jn 14,23) Ezért figyelmeztet Szent Pál eképpen: „Nem tudjátok, hogy az Istennek temploma vagytok és az Isten Lelke lakik bennetek?” (1 Kor 3,16)

A kegyelmi élet a legbensőbb módon a szent Istenhez, minden kegyelem forrásához kapcsol minket, és ezáltal mi magunkat is megszentel. Ezért nevezzük a kegyelmi életet megszentelő kegyelemnek is. „Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint járjunk is.” (Gal 5,25) Ha Isten gyermekei vagyunk, úgy is kell élnünk, mint Isten gyermekei élnek: szükséges, hogy szeressük és imádjuk Őt, szentségeit vegyük és szent akaratát teljesítsük. Így növekedünk a kegyelemben, bőséges termést gyűjtve az örök életre.

Csak egy a fontos e világon: Isten gyermekéül élni. Csak egy a félelmetes: Istentől elszakadni, kegyelme nélkül meghalni és örökre veszendőbe menni.

Keresztény, ismerd fel méltóságodat!

(Nagy Szent Leó)

Helló!

Volt már neked olyan, hogy készültél valami megtételére, és valami belül azt súgta, hogy az nem jó, nem kellene csinálni? Egy pillanatra jelent meg csak, és el is tűnt. Vagy olyan, hogy beszélgettél valakivel, is hirtelen beugrott egy adott kérdésre a válasz ,csak úgy a semmiből, hiába nem mondtad ki, de utólag tudtad, hogy megérezted előre. Gondolom olyan is történt veled, hogy elkövettél valamit, ami másra nézve káros volt, és megszólalt benned a lelkiismeret. Ezek mind a Szentlélek jelei, a Szentlélek az, ami segít különbséget tenni jó és rossz cselekedet között, ha ezt belátjuk és elfogadjuk, akkor még nagyobb lesz a hatása, még könnyebben vehetjük észre utaló jeleit. A végső cél pedig a megvilágosodás, azaz az összes negatívum elhagyása, önzetlenné, "személytelenné" válás. A Szentlélek az igazi önmagunk, az Önvalónk. Azzá válhatunk, egytől egyig.

üdv

25/F

Szia!

Jó lenne, ha elmondanád, hogy milyen felekezethez tartozol, illetve jársz-e valahova közösségbe. Ismerős-e számodra például az a fogalom, hogy újjászületés (keresztény értelemben), megtörtént-e már ez az életedben? Hallottál-e már az élet könyvéről?

Ha ezekre válaszolsz, könnyebben fognak tudni neked segíteni.