A Szentháromságban mikor van egy Isten és mikor van három?

Először is: Sparlock

"Majdnem minden biblia részben a biblia az Egyedüli Igaz Istenről beszél"

Hát én is arról írtam :D Nem tűnt fel?

"az Ur/Úr jelzőt egyben csak Jézusnak tulajdonitod. "

Dehogy! Félreérted, ez a jelző az Atyaé is! Hát épp erre világítottam rá, hogy nem lehet két úrnak szolgálni! Ennek az ellentmondásnak a feloldása csak a Szentháromsággal lehetséges.

"Te tagadod az Atyát?"

Úúú ekkorát tévedni! Hát az Atya az én Uram és Istenem! Az Ő neve SZent és Örök! Hozsánnan Jahvénak!

"Valójában az Atyát át keresztelted Jézusra."

Nem én tettem, hanem Jeremiás, Ézsaiás és Keresztelő János!

Ők nevezik Jézust JHWH-nak! Lukács 3:4 ahogy meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! És ki jön? Jézus!

Jeremiás 23: 6 Az ő idejében szabad lesz Júda, Izráel is biztonságban él, és így fogják nevezni: JHWH a mi igazságunk!

"Jézusnak meg van az őt megillető funkciója neve."

Tiszta lap. Elvégre az Ő nevére hajlik majd meg minden térd. „Annakokáért Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név felett való; hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon: mennyeieké, földiekké és föld alatt valóké, és minden nyelv vallja: Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Fil. 2,9-11)

"De még az Atya sem örül,hogy még meg sem emlited se a nevét sem a funkcióját,inkább elveszed töle. "

Ez mikor történt? Már az előző válaszomban is kiírtam a tetragrammatont, ez úgy hiszem elég. Hiszen a név kiejtése mai nyelven bizonytalan. Jahve, Jehova, Jahúa... Tudja Ő nefélj, hogy Őróla írok :)

"Ha Jézus nem szégyelte az egyedüli igaz Istent hanem tisztelettel beszélt rolla és imádkozott hozzá,akkor te miért nem teszed ezt. "

Hát nem értelek. Ki írta, hogy én ezt nem teszem?

"Szabad vagy azt csinálsz amit akarsz,de bün a bibliát hamisan feltárni másoknak,a háromság kedvéért. "

Miért hamis? A Szentháromságot bármikor levezetem neked vagy bárkinek 100%-osan a Bibliából. Tehát "biblikus" a tan.

"Itt az apostol Jézust nem mondja Istennek."

Nem, de csomó máshelyen megteszi.

Jn 1:1, 18 — “Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige… Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.”

Jn 20:28 — “Tamás pedig így felelt: ‘Én Uram, és én Istenem!'”

Jn 20:28 — “Tamás pedig így felelt: ‘Én Uram, és én Istenem!'”

az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint,aki Isten mindenekfelett: áldott legyen mindörökké. Ámen.”

Fil 2:6 — “…mert Róm 9:5 — “…akiké ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel…”

Kol 2:9 — “Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg.”

Tit 2:13 — “…mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését.”

2Pt 1:1 — “Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által.”

1Jn 5:20 — “De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.”

Erről vitázhatunk ameddig élünk. Ez a vita már a második században elkezdődött és sajnos még a mai napig nem fejeződött be. Mi is folytatjuk a hagyományt vagy megpróbáljuk elfogadni egymást és a civakodás helyett annyit mondani:

Elismerem, hogy a hited teljes mértékben levezethető a Bibliából és így "biblikus". Nem az én posztom megszabni, hogy neked van-e igazad vagy nekem. Arra megvan a Bíránk, Krisztus! Mindenjót Testvérem.

Szóval sosem azért vitáztam hogy bántsalak titeket, vagy megtérítselek. A célom az, hogy belátásra bírjak minden Tanút és legyen egy híd közöttünk. Mert szakadék az van jókora! Majd ha pedig Krisztus visszatér, akkor elképzelhető, hogy csak ennyit mond: "Erre tanítottalak én titeket?

Sparlock, hagyd! A kérdezőt nem az igazság érdekli, csak a keresztényeket provokálja állandó jelleggel. A Szentháromság bizonyítékait csak szőnyeg alá söpri, aztán fennhéjázva ismételgeti, hogy milyen hamis dogma ez ami ellentmond a Bibliának.

Ha valaki direkt tetteti vaknak magát, azzal sajnos nem lehet mit kezdeni, kár időt pazarolni rá...

Egy gyors példa a Szent Szellem Istenségére:

ApCsel: 5 3. Monda pedig Péter: Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezőnek árából félre tégy?

4. Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.

A Tanúk és más unitáriusok azt hiszik (tévesen) hogy mi nem ismerjük el a Szent Lélek/Szent Szellem (ahogyan tetszik) erővel teli és tevékenykedő tulajdonságait. Mi is tisztában vagyunk ezzel a "tevékeny erő" dologgal amit a Szent Szellem vitt és visz végbe, csupán mi számításba vesszük az Ő tudatát és érzéseit is amiről az Írás tesz tanúságot!

A személy fogalma általánosságban azt jelenti, hogy értelmes természetű, egyedi létező, részletezve: értelemmel és szabad akarattal rendelkező egyed, a maga természetében tökéletes, önjogú és önrendelkező Létező.Tehát, ha meg akarunk bizonyosodni arról, hogy a Szentlélek személy, akkor két dolgot kell keresnünk a Szentírásban:

1. hogy a Szentlélek önálló, egyedi és értelmes; 2. hogy a Szentlélek más mint az Atya és a Fiú.

Az, hogy a Szentlélek az isteni erőnek a neve, már mindenképpen azt jelenti, hogy itt teljesül a személy meghatározásában az, hogy egyedi létezőről, egyedi valóságról van szó (és nem általánosságban az Isten erejéről). Az pedig, hogy a Szentlélek más, mint az Atya és más, mint a Fiú, ebből a részből onnan derül ki, hogy meg van tőlük különböztetve: Atya és Fiú és Szentlélek.

Azonban ez a három mégis valamiben egyezik, valamiben egyek, hiszen a név, amire meg kell keresztelkednünk az az Atya és a Fiú és a Szentlélek neve, és nem nevei, nem külön- külön az Atya nevére, a Fiú nevére és megint külön a Szentlélek nevére van a keresztség. Hogy mi ez az egység? Miben egyek ők? A következőkből meg lehet látni, hogy az Istenség, az isteni Valóság, az isteni természet az, amiben egyek, hiszen a Szentlélek számos helyen úgy szerepel, mint maga az Isten.

Az 1Kor 12,4-6-ban a következőt találjuk: "A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz . A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz."

1Kor 12,11

"Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek."

Vagyis a Lélek , az Úr és az Isten szó szinonim egymással. A Lélek feladata itt a lelki adományok adása, amelyeket csak Isten adhat. Arról nem is szólva, hogy a Lélek "tetszése szerint" osztja ezeket az adományokat, azaz szabad akarata van, ő dönt, hogy ki részesedik adományaiban. Ugyancsak fontos, hogy míg a 12,6-ban Isten az, aki mindent végbevisz, addig a 11. versben ezt a Lélek műveli. Hasonló szentháromsági megfogalmazás van a következőkben:

1Pét 1,2

"Atyaisten előretudása birtokában kiválasztott, a Lélek megszentelő

erejéből az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való

meghintésre. Kegyelemben és békében bőven legyen részetek!"

Itt is együtt szerepel az Atya, a Szentlélek és Jézus Krisztus, ahol itt a Szentlélek a megszentelő erejénél fogva tevékenykedik, de a megszentelés csak Istentől eredhet (vö. pl. Lev 20,8; Ez 37,28; 1Tessz 5,23; Zsid 2,11).

Ha a következő verset is, amely szintén a Szentháromságra utal, megvizsgáljuk, látható, hogy a Szentlélek Isten:

2Kor 13,13

"Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!"

Itt ugyancsak együtt van említve Jézus Krisztus (aki Isten), az Isten (aki itt csak az Atya lehet), és a Szentlélek, aki a csoportba csak úgy kerülhet, hogy Ő is Isten. Ez már pl. onnan is levezethető, hogy ami itt a Szentlélek közössége, azaz az Egyház, az máshol az Atya és a Fiú közössége (vö. 1Jn 1,3.6).

Igen hasonlít ez egy másik versre, ahol szintén ugyanígy együtt van a három személy, Jézus Krisztus, Szentlélek és Isten, csak fent Isten szeretete, itt pedig a Szentlélek szeretete van megemlítve.

Róm 15,30

"Kérlek benneteket, testvérek, a mi Urunk, Jézus Krisztusra s a Szentlélek szeretetére, legyetek segítségemre: imádkozzatok értem Istenhez"

A Szentlélek istensége nyilvánvaló abból is, hogy a Szentlelket lehet káromolni (Mt 12,31; Lk 12,10):

Mt 12,31

"Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot."

A káromlás (blaszfémia) mindig istenkáromlást jelent, pláne, ha itt még azt is figyelembe vesszük, hogy ez a blaszfémia súlyosabb megítélés alá esik, mint maga az Isten káromlása („minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot”). Isten káromlásánál nagyobb bűn csak Isten egy bizonyos, meghatározott káromlása lehet.

Péter egyenlőséget tesz a Szentlélek becsapása és Isten becsapása között:

,,…hogy be akard csapni a Szentlelket…? … Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek! ” (vö. ApCsel 5,3-4.9)

1Kor 2,10

"Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is."

Az 1Kor 2,10-ben azt mondja Pál, hogy a Szentlélek mindent átlát. Egyrészről ez az Úr, az Isten tulajdonsága, hiszen Ő az, aki a szíveket vizsgálja (vö. pl. Jer 17,10), másrészről a Szentlélek még Isten mélységeit is átlátja, amit csak mint Isten tehet meg (Vö. Róm 11,33-34). Mindebből kifolyólag a Lélek Mindentudó. Mindezt egy személytelen erőről állítani eléggé furcsa elképzelés. Ugyanez a mindentudás fejeződik ki abban is, hogy a Lélek ismeri a jövendőt (Jn 16,13), és képes mindenre megtanítani minket, a teljes igazságra is (uo.; 1Jn 2,27) (vö. Iz 40,13).

Pál a Korintusi levélben máshol is Istennel azonosítja a Szentlelket, pl. az 1Kor 3,16-ban mi „Isten temploma” vagyunk, míg a 6,19-ben a „Szentlélek temploma.”. (Vö. 2Kor 6,16; Ef 2,21-22)

1Kor 3,16

"Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?"

1Kor 6,19

"Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma , akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi?"

1Kor 6,20

"Nagy volt a váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben!"

Az 1Kor 6,19-20-ban az is benne van, hogy ha testünk a bennünk lakó Szentlélek temploma, és egyből ezután azt mondja Pál, hogy "dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben", azaz a Szentlélek templomában, akkor ez az istendicsőítés a Szentléleknek szól.

Ezenkívül azt is meg kell figyelni, hogy itt a Szentlélek lakik a hívőben (vö. Ag 2,5; Jn 14,17; Róm 8,9-11; 1Kor 3:16; Gal 4:6;), míg ugyanezt más helyeken Istenről mondja a Biblia: Jn 14:20.23; 15:4; 17:21.23; Róm 8:9-11; 1Kor 14,25; 2Kor 6:16; 1Jn 3:24; 4:12-13.

A Zsidókhoz írt levélben (Zsid 10,15-16) is azonosítva van a Szentlélek az Úrral:

"a Szentlélek is, amikor így szól… mondja az Úr" (Jer 31,33)

Az ApCsel 28,25-ben szintén hasonló a helyzet, mert Pál azt mondja: „Jól beszélt a Szentlélek Izajás próféta által atyáitokhoz, amikor ezt mondta” , de ezt Izaiás az Úr által mondta (vö. Iz 6,8). Ezenkívül a következő versekben is a Szentlélek beszél úgy, mint az Úr, az Isten: Mk 12,36; ApCsel 1,16; Zsid 3,7; 9,8; 10,15. Azonban a próféták mindig Isten által beszéltek (vö. ApCsel 3,18; Zsid 1,1).

Az ApCsel 20,28-ban ráadásul a Szentlélek az Úr Jézus Krisztussal, de egyben Istennel van azonosítva:

„Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának.”

Azaz a Szentlélek Isten egyházát a tulajdon vére által szerezte meg magának, azaz Isten egyháza a Szentlélek egyháza.

János első levelében is egyenlőség van a Szentlélek és Isten között. Itt azt írja az apostol, hogy Jézusról a Szentlélek tanúskodik, és ez Isten tanúskodása.

Jn 14,16

"én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét , aki örökké veletek marad."

Jn 14,26

"S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek."

Jn 15,26

"Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke , aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam."

"A Szentlélek azért a „más Vigasztaló”, mert Krisztus mennybemenetele után helyette az apostolok mellett állt, megtanította őket (ApCsel 14,26; vö. 1Jn 2,27) arra, amit magától Jézustól nem hallottak, kinyilatkoztatta nekik a jövőt (Jn 16,13) és emlékeztette őket a Krisztustól hallottakra (14,26; 16,12 kk.). Amikor majd eljön, tanúságot tesz Jézusról (15,26; vö. 1Jn 5,6–10) és megdicsőíti (Jn 16,14). Így a Szentlélek mint Krisztus helyettese az Egyházban egyértelműen személy" (Haag: Bibliai lexikon: Isten lelke)

A Vigasztaló szó görögül: Paraklétosz, ami pártfogót, közbenjárót, szószólót, védőügyvédet jelent, tehát már jelentésénél fogva is csak személy lehet. Úgy, ahogy máshol a paraklétosz Jézus Krisztus:

1Jn 2,1

"Gyermekeim! Ezeket azért írom, hogy ne kövessetek el bűnt. De ha valaki bűnbe esik, van szószólónk (= paraklétosz) az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz."

Jn 14,26

"S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, [ Ő = ekeinosz ] megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek."

Jn 15,26

"Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, Ő (= ekeinosz) majd tanúságot tesz rólam."

Jn 16,8

"Amikor [Ő = ekeinosz ] eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről."

Jn 16,13

"Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, Ő (= ekeinosz) majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek."

Jn 16,13

"Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, Ő (= ekeinosz) majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek."

Hogy a Szentlélek személy, azt az is bizonyítja, hogy a rá vonatkozó görög kifejezés hímnemű (ekeinosz : Jn 16,8.13 kk.), jóllehet a pneuma (= Lélek) egyébként semleges nemű. Mindebből következik, hogy János egyértelműen személyre gondolt, aki különbözik az Atyától és a Fiútól (14,16.26; 15,26; 16,7), és aki a megdicsőült Fiúval (14,18 kk.) és az Atyával (17,21–23) együtt jelen van a hívő keresztényekben és munkálkodik.

Kedves Kérdező:

Ezzel persze nem az a szándékom hogy térj át a Szentháromság hitére :) Dehogy is!

Csak azt akarom elérni hogy lásd és megértsd hogy a mi hitünk is teljes mértékben a Biblián alapul és nem akarunk mi semmi butaságot belelátni abba. Tehát nem alaptalan és így nem ítélheti el azt senki sem egyedül az Úr!

Üdv!

ugyanugy kell elképzelni mint magunkat:

test, lélel, szellem

A szent3ságból a testé lett Isten: Jézus

A szellem: A Szent Szellem

A lélek: maga az Isteni lény