Hivatásod a vallás?

A világban lévő gonoszságra szükség van a hívők szerint is. A szabad akarat, és a szeretet értéke csak így válhat nyilvánvalóvá. De az hogy szükség van rá, nem azt jelenti , hogy azonos az értéke a jó oldaléval. Senki nem akar tudatosan a rossz oldalra állni. Ha nem törekedünk a jóra, akaratlanul a rossz felé fogunk sodródni. Az értékes doldokért mindig meg kellett küzdeni.

Szerintem válasszuk szét az önzést és az önzetlenséget. Ne tekintsük már egyenlőnek azt a fajta önzést, amikor valaki nem törődve a más emberek érdekeivel, érzéseivel csak a maga pecsenyéjét sütögeti azzal, aki azért jótékonykodik rendszeresen, hogy hitéből fakadóan egy békés megnyugváshoz jusson, mert segített az embertársain. Különben is az önzés lényege, hogy embertársamtól várom a viszonzást valamiért. Az önzetlenség lényege, hogy bízom Isten igazságában és gondoskodásában.

Szervusz.

Isten nem hozott létre vallásokat, hanem egy neki járó imádat formát.

Ezért ebből nem lehet hivatást csinálni.

Az első keresztények sem éltek egyből a "Hívek" pénzéből, hanem dolgozniuk kellett.

Az tény, hogy a szellemiek kiosztása, a keresztények számának növekedése miatt, több időt vett igénybe azoknál akiket erre kinevezett Jézus, ezért szükséges volt, hogy némi ellátással segítsék ezeket az embereket, hogy inkább ezzel töltsék az idejüket, ami miatt "világi" munkára nem jutott volna idő.

De ez csak ezekre az emberekre vonatkozik, nem mindenkire, s ez bizonyos értelemben csak hivatás.

Mert Jézus elhívta ezeket az embereket a világból, hogy ennek szenteljék az életüket, segítve Isten teremtményeit a helyes imádat gyakorlásában. Miközben maguknak is ezzel kell táplálkozniuk, és jó példával elől járniuk abban, amit másoknak tanítanak.

(Róma 2:21) 21 és akkor te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod? . . .

(1Tesszalonika 2:9) . . .Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy egyikőtökre se rakjunk költséges terhet, úgy prédikáltuk nektek az Isten jó hírét.

(2Tesszalonika 3:10–12) 10 Hiszen akkor is, amikor nálatok voltunk, ezt az utasítást adtuk nektek többször is: „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.” 11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül járnak köztetek, és egyáltalán nem dolgoznak, hanem olyasmibe ártják magukat, ami nem tartozik rájuk. 12 Az ilyeneknek azt az utasítást és buzdítást adjuk az Úr Jézus Krisztusban, hogy csendességben dolgozva a maguk kenyerét egyék.

HA HA BARÁTOM.

ELOLVASTAM A HIVATKOZOTTAT, MEG EZT IS.

MÉG HOGY BUTA VAGY! EGY TÚRÓT!

ÉRTELMES GONDOLATOK EZEK. MEGFONTOLÁSRA MÉLTÓK, ÉS KÉSZTETŐK.

PERSZE AZ ÉLETBEN MÁR MINDENEN GONDOLKODOTT VALAKI, ÍGY EZ SEM ÚJ GONDOLAT. ÁM AHOGY A MONDÁS TARTJA AZ ÚJSZÖLÖTTNEK....

MINDENESETRE HASZNÁLOD AZ AGYAD, AMI JÓ!

(ÚGY MARADT A NAGYBETŰ BOCS)

SZÉP NAPOT

#5

Azt én sem tartom valódi önzetlenségnek, amikor pl. valaki a feleslegéből adakozik, és utána úgy gondolja, hogy most milyen jó ember ettől. Pláne ha még el is dicsekedik vele mások előtt.

De ezt a Biblia is írja, hogy hálából kell adakozni, és az az igazi, amikor az adakozó lehetőségeihez mérten értékes az ajándék, tehát valódi áldozattal jár, és névtelenül adja.