Hívők! Hol kezdődik az okkultizmus? Ha megnézek egy thrillert, egy pszichodrámát vagy egy enyhébb horrort, az már annak számít?

Ez tipikusan szektás gondolatmenet, kizárni mindent, ami kicsit is nem illik a világképbe.

Ha hiszel Istenben, miért félsz? Tán úgy véled, nem elég erős a hited, hogy kiállja a próbatételt? Nem bízol annyira az igazadban, hogy azt gondolod, hogy manipulációval megingatható vagy? Ha a gondolataid forrása Isten, és befogadtad magadba a Szentlelket, miért kételkedsz még mindig?

Jézus sem a szentéletű emberek között hirdetett, hanem bűnösökkel társalgott, bűnözőkkel és prostituáltakkal lógott együtt, és ez felháborította a magukat igaz hívőnek tartókat. Az apostolok sem féltek elmenni a pogányokhoz, és nem tartottak attól, hogy esetleg a pogány kultuszokkal való érintkezéssel eltávolítják magukat Istentől.

Ha kizársz minden olyan dolgot, ami eltér a szemléletedtől, akkor éppen azokat nem fogod sosem elérni, akiknek a megmentésére hivatott lennél. Egy vétkest sem fogsz kiátkozással és büntetéssel megtéríteni és megértetni vele a szeretet igazságát, csak megértéssel és megbocsátással. Ezzel csak a sebezhetőeket és kiszolgáltatottakat fogod elérni, akiknek egy ellenségképet adhatsz, hogy önmagukkal és valósággal való szembenézés helyett belső konfliktusukat kivetíthessék egy felületre, megfosztva őket a belső békéjüktől, állandó ellenségeskedésre hangolva őket. Erről szólnak a szekták, sosem próbálnak meg igazán változtatni a dolgokon, csak keresik az érzelmileg kiszolgáltatottakat, hogy manipulálva őket kihasználhassák a pszichéjük szenvedését, kiválasztottságtudattal az egójukat hizlalják, hogy soha ne nézhessenek szembe saját démonaikkal, mindig másokban keressék azt.

Jézus ugyanazt tanította, amit két évezreddel később a pszichológia is felismert: a békéhez és megelégedettséghez a megbocsátás és az elfogadás vezet, az egó elhagyása, nem az, hogy a saját szemléleted világra erőlteted, és ha az ellenáll, akkor ellenségként kezeled. Az ellenség szeretete azt jelenti, hogy megérteni próbálod őt, ahogyan saját szeretteiddel is tennéd, nem pedig elfordulsz tőle.

Akkor ezek szerint elhamarkodottan ítéltem. Bocsánat.

Szerintem fontos különbséget tenni misztika és miszticizmus között.

A misztika szerves része a kereszténységnek. A látomásos szemlélet jelen van nem csak az Ószövetségben, hanem János Jelenéseiben is, illetve említhetjük Eckhart mestert is, mint a keresztény misztika jeles alakját, akárcsak ókori és középkori szentek legendáit. A keresztény tanítás alapfelvetése, hogy Isten léte az emberi tudat számára nem felfogható, a létezés valós kiteljesedése túlmutat az emberi felfogóképességen. Nem lehetséges véges számú törvénnyel vagy egy bibliányi könyvvel teljes magyarázatot adni a lét minden kérdésére, vagy egyértelműen eldönteni, mi helyénvaló, és mi nem. Ha így volna, az azt jelentené, hogy Isten leváltható, akár egy ember is betölthetné Isten szerepét. Ezért fontos a nyitottság, mert Istenhez akár olyan utak is vezethetnek, amik nem szerepelnek a Szentírásban, vagy a felekezeti tanításokban.

A miszticizmus ennek a kifordítása, a misztérium magasztosságának aprópénzre váltása. Elvitatja az emberi szellem intuitív képességét az igazság felismerésére, és egyszerű (de hamis) megoldásokat kínál komplex kérdésekre.

Én például sokáig szélhámosságnak tartottam a Tarot-val kapcsolatos dolgokat. Csak később, amikor utánaolvastam a pszichoanalízisnek, meg a mitológiák irodalmának, akkor jöttem rá, hogy a Tarot valójában alapvető pszichés folyamatok asszociatív leképezése, ahogy a legtöbb mitológia is. Persze, jóslásra használni ugyanolyan szélhámosság, mint amikor valaki mindenre jó gyógyszert kínál. Egy összetett probléma egyszerű és hamis megoldása.

Ezért helytelen az összes babonaság meg miszticizmus: azt sugallják, hogy a helyes élet könnyen megúszható. Jézus arra próbál rávezetni, hogy a valódi megigazulás szenvedésekkel és nehézségekkel teli; a könnyű megoldások tévútra vezetnek, de az Igazság minden szenvedésért kárpótol majd.

Wow, hát ezt még nem kaptam meg eddig, pedig egy ideje már – kihagyásokkal – jelen vagyok itt a gyakorin.

Lehet, hogy meglepő, de nem másoltam sehonnan, ez az én személyes véleményem. Azért fejtettem ki ilyen részletesen, mert azt hittem, hogy erre vagy kíváncsi. Szerintem mondjuk nem olyan hosszú, nem tart egy percig elolvasni.

Szeretek részletesen kifejteni dolgokat, nem vagyok az egyszerű válaszok híve.

Bocs, hát ez van, az a személyes véleményem amit írtam, úgy érzem, ha kevesebbet írtam volna, akkor nem fedné le azt, amit gondolok. Amit a Tarot-ról írtam, az is személyes tapasztalatom, szerencsére nincs szükségem arra, hogy mástól kelljen véleményt kölcsönöznöm. Sajnálom, ha hiába pötyögtem, megfogalmazni jóval tovább tartott. Nem mintha azért írtam volna, mert méltatást várnék cserébe, azt gondoltam, hogy érdekel egy magát kereszténynek valló ember gondolatai a témáról. Nem voltak megadva formai követelmények :)