Mégis minek tudható be ez a változás? Ennyit jelenthet az, hogy kinek milyen képe alakul ki Istenről és a vele lehetséges kapcsolatról?
Évekig rendszeresen jártam misékre. Ritkán gyóntam és áldoztam. Megtartottam a rendelt ünnepeket is.
Ugyanakkor, utólag visszatekintve erre az időszakra azt látom, hogy szorongó voltam, mindig talán túlságosan is azt figyeltem, nem követek-e el úgymond halálos bűnt, vagy nem halálos bűnből többet.
Ezek ellenére sajnos valóban sok bűnt követtem el, és olyat is, amit a rk. egyh. halálos bűnnek tart. Akárhogy küzdöttem ellene, nem voltam elég erős. Ez viszont kb. majdnem depresszióssá tett.
Gyónni ritkábban gyóntam, mint kellett volna, így az áldozások se voltak rendszeresek.
Majd elkezdtem a Bibliát úgy olvasni, hogy azt nem a rk. egyház magyarázatainak fényében tanulmányoztam, hanem a Bibliában található utalásokat követtem pl. Szövegkörnyezeteket, körülményeket figyelembe vettem, stb.
Majd akárhogy is kerestem pl. a kat. féle gyónás típusát, nem találtam olyan igét, ami biztosan alátámasztaná azt, sem pl. azt, hogy Isten és ember közé kellene egy másik közvetítő is Jézus Krisztuson kívül.
Idővel elkezdtem hanyagolni a misére járást, és egyre többször vettem részt protestáns istentiszteleten.
Mióta a protestáns közösségbe járok, megszűntek a dolgokra, tettekre való rágörcsölések, nem figyelem szinte kényszeresen azt, hogy jaj , csak nehogy halálos bűnt kövessek el.
Az imaéletem is elmélyültebb lett, és sokkal megnyugtatóbb az a tudat, hogy Istennek MINDENT elmondhatok és Jézus nevében kérve bocsánatát, ő megbocsájt, ígérete szerint. És nem kell ehhez külön gyónó fülkébe betérdepelni, papnak elmondani a sablonszöveget és remélni, hogy feloldoz-e, vagy sem.
A lényeg: amióta elhagytam a kat. egyházat és egy protestáns közösségben megtaláltam a helyem, sokkal elmélyültebb lett a lelki életem és így az életem is rendeződik, nyugodtabb vagyok.
Minek tudható be ez a változás? Ennyit jelent, hogy milyen hitrendszert, stb. fogad el valaki?
válasza:Igen.
Megtaláltad azt a hitet, ami jobban illik a te egyéniségedhez.
Csak arra vigyázz, hogy itt nagyobb a te felelősséged, hogy ne csapd be magad. Istent ugye nem tudod becsapni.
válasza:Én úgy gondolom,a változást,az istentiszteleted fókusza változása változtatta meg.
Korábban,a RK.dogmák,szabályok voltak a fókuszban,s azután Isten szeretete,és Krisztus követése.
Életed ezáltal szabaddá vált,de nem szabadossá.
Éppen az az érdekes, hogy Istenhez imádkozva, és nem papokon keresztül gyónva sokkal jobban meg tudok nyílni, és az ilyen imák után olyan érzésem van, mintha azelőtt a víz alatt tartottak volna, és a levegőm fogytán volt, most pedig minden ima után óriási nyugalmat érzek, minden külső nyomás nélkül.
Amikor pedig gyóntam, szinte szorongtam, nem tudtam megnyílni, külső kényszernek éltem meg, így nem is volt könnyebb gyónás után sem. Sőt.
Viszont, mióta nem figyelem kényszeresen azt, hogy jaj, csak nehogy halálos bűnt kövessek el, azt vettem észre, hogy képes lettem elhagyni azokat, amiket azelőtt nem.
válasza:Rendkívül szép és megható történet, de még hihetőbbé tehetted volna, ha irományod előtt utánaolvasol az "úgymond" halálos és bocsánatos bűnöknek, láthatóan nem vagy velük tisztában. Valamint a gyónásnak, mert az blődség, hogy csupán remélni lehet feloldoz a pap vagy sem.
Istennek meg felekezet nélkül elmondhatsz mindent, vagy ezt tiltották neked korábban? Azért meg felesleges okolni egy egész egyházat, mert te annyi rengeteg súlyos bűnt elkövetsz, mindenki maga felelős a bűneiért, kár másra hárítani.
válasza:Kedves 4.Hsz!
Jobb,ha tudod:
Minden bűn halálos Krisztus kegyelme nélkül!
Krisztus kegyelme minden bűnt befedez!
A"Szentlélek elleni bűn"lényege az,hogy eltávolítom magamtól Isten Lelkét,aki elvezetne a bűnbocsánat forrásához,és-mint olaj a lágnak, energiát biztosítna világosságban maradni.
#4
"Rendkívül szép és megható történet, ..."
Nem ez volt a célom. Az, hogy te ezt belelátod, a te dolgod.
"...de még hihetőbbé tehetted volna, ha irományod előtt utánaolvasol az "úgymond" halálos és bocsánatos bűnöknek, láthatóan nem vagy velük tisztában."
Részleteznéd, hogy miért nem vagyok szerinted tisztában e ponttal?
Nem úgy van, hogy pl. nem áldozhatsz, amíg a ket. egyh. által halálosnak mondott bűnt meg nem gyónom, és a paptól feloldozásban nem részesülök?
"Valamint a gyónásnak, mert az blődség, hogy csupán remélni lehet feloldoz a pap vagy sem."
Miért is blődség ez? Van olyan ismerősöm, aki évekig nem áldozhatott, mert a pap nem oldozta fel. Az meg, hogy akkor gyónjon másik papnál, hátha feloldozza, implicit módon magába foglalja azt, hogy remélni lehet csak.
"Istennek meg felekezet nélkül elmondhatsz mindent, vagy ezt tiltották neked korábban?"
Direkt módon nem tiltották, de ha nem gyónsz meg pl. halálos bűnt, akkor nem is áldozhatsz. A mise középpontjában pedig az áldozás áll, az átlényegüléssel. Thát íly módon az egyh. szabályai szerint "hiába" imádkoztam én megbocsájtást kérve - ha nem gyóntam meg egy szerintük halálosnak tartott bűnt, és úgy áldoztam volna, mondva, hogy Istentől kértem megbocsájtást, papi közvetítés nélkül, akkor csak továbi bűnt vettem volna magamra az egyházi szabály miatt.
"Azért meg felesleges okolni egy egész egyházat, mert te annyi rengeteg súlyos bűnt elkövetsz, mindenki maga felelős a bűneiért, kár másra hárítani."
Ismét egy félreértés részedről, de ennek kiigazítása nem az én dolgom.
Igazad van, hogy mindenki maga felelős a bűneiért. És akkor az Istenre, a megsértett személy(ek)re) és rám tartozik, Jézus közbenjárását kérve, papi közvetítés nélkül.
válasza:Isten nem egyéniségre szabja a hitet, és az imádatot
Minden embertől egységesen egy az elvárása és egy imádati formát vár el.
válasza:Egy valóban katolikus azért tudna pár dolgot.
Például bocsánatos és halálos bűnök. Ezt írtad:
"mindig talán túlságosan is azt figyeltem, nem követek-e el úgymond halálos bűnt, vagy nem halálos bűnből többet"
Ha jól értem, azt számolgattad melyikből követsz el többet. Ha tisztában lennél a bocsánatos bűn fogalmával, akkor tudnád, hogy az számlálhatatlan. Már az is annak számít, ha valami bűnre gondolsz, ami tapasztalatom szerint elkerülhetetlen. Az is, ha aznap kicsit falánkabb voltál, szóval ezek a legapróbb bűnök.
Amiket egyébként nem kell fontos meggyónni (bár érdemes azokat amik rendszeresek), mert az Eukarisztia eltörli.
Azt pedig nem lehet "túlságosan" figyelni, hogy elkövetsz-e halálos bűnt, hiszen abból akár egy is elválaszt Istentől. Inkább pont ellentétesen fogalmaznám, nem lehet eléggé figyelni rá.
"Van olyan ismerősöm, aki évekig nem áldozhatott, mert a pap nem oldozta fel."
Na ilyen nincs, ez vagy kamu megint, vagy valamit hallottál és nem tudod a részleteket. Ha csak nem gyilkosságot, kannibalizmust követett el, vagy folyamatosan bűnben élt. Az első két esetben nem oldoz fel a pap (csak a püspök, mint az apostolok utóda). Jól is néznénk ki, hogy ismerősöd kinyír valakit vagy kannibalizmust folytat, pap meg feloldozza egyszerűen és el is van intézve minden.
A folyamatosan bűnben élés esetén pedig **láthatóan** nem bánta meg a bűnét (különben változtatna rajta), ezért nincs is rá feloldozás. Ha nincs benne bűnbánat, akkor Isten sem bocsájt meg, ez azért elég biblikus még számodra is szerintem. Ez tipikusan a házasságtörésben élés, paráznaság.
"Direkt módon nem tiltották"
Sehogy sem tiltják az Istennel történő beszédet (lényegében ima), sőt ösztönzik is. Csak azt a szemléletet nem helyeslik, hogy a bűnöket majd én "magamban lerendezem".
Persze te dolgot hogy mit és hogy hiszel, ahogy az is, hogy melyik felekezetben. Csak pusztán jó szándékból javasoltam, hogy alaposabban járj utána a dolgoknak, ha hihető történetet szeretnél írni.
Részemről a témát még két idézettel hadd zárjam, mert a story-ban azt írod, hogy sehol sem találtad a Bibliában:
Jn 20,23 "Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."
Jak 5,14-16 "Beteg valamelyitek? Hívassa el az Egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a betegeket, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer. Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése."
#9
Nem kívánok én sem érdemben reagálni a válaszodra, hiszen kiforgattad a szavaimat és a kiforgatott verzióra reagáltál több pontban. Tehát azt magaddal kell +megvitatnod". :)
Továbbá, nem kell elhinned semmit, amit itt írnak ki, vagy írok ki. Lapozhatsz tovább is. Nem tudom, mi értelme volna kamu dolgot leírni? Ez megint csak benned merült fel, és az én írásomra vetítetted ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!