Hívő keresztények! Ti miért hisztek ennyire a Biblia írásainak?

Statisztikák az ateizmusról és vallásról

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ateizmusról és vallásosságról szóló felmérések sokszor pontatlanok és torzak. Az ateizmus, agnoszticizmus környékén vannak fogalmi tisztátalanságok, nem mindenki tudja pontosan, melyik mit jelent. Így például elképzelhető, hogy egy buddhista vallású ember ateista, amennyiben nem hisz istenben. Sőt, transzcendencia-mentes buddhizmus is létezik.[1] Kérdéses a valamilyen egyházhoz tartozók esetében az, hogy mekkora a különbség az aktív és passzív (gyakorló és nem gyakorló) hívők között, továbbá a nem válaszolók besorolása. Egyre nagyobb csoportot alkotnak az ú.n. maguk módján hívők, akik egy gondatlanul előkészített felmérésnél szintén megoszolhatnak csoportok között.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Az ateizmus vagy vallásosság összefüggései más faktorokkal

1.1 Végzettség foka

1.2 Intelligencia

1.3 Gazdasági és szociális helyzet

1.4 Erkölcs

1.5 Boldogság

2 Az ateizmus elterjedése

2.1 Az ateizmus a világban

2.2 Az ateizmus Európában

2.3 Magyarországi statisztikák

3 Időbeli trendek

4 Káros hatások

5 Források

Az ateizmus vagy vallásosság összefüggései más faktorokkal[szerkesztés]

Végzettség foka[szerkesztés]

A Nature-ben 1998-ban jelent meg egy cikk Edward J. Larsontól és Larry Withamtól, amely az USA vezető tudósai körében nagyobb fokú ateizmust mutatott ki, mint a "sima" tudósok körében. A tudósok körében egyébként is nagyobb volt az ateizmus aránya, mint az átlag amerikaiak körében, és ezen kívül a felmérést összehasonlították egy 1933-as és 1914-es felméréssel. Bár itt metodológiai eltérések is vannak, de úgy tűnik, az ateizmus időben is növekszik. [2]

Hit a személyes istenben a vezető tudósok körében 1914 1933 1998

Személyes hit 27,7% 15% 7%

Személyes hitetlenség 52,7% 68% 72,2%

Kétség vagy agnoszticizmus 20,9% 17% 20,8%

Hit az emberi halhatatlanságban a vezető tudósok körében 1914 1933 1998

Személyes hit 35,2% 18% 7,9%

Személyes hitetlenség 25,4% 53% 76,7%

Kétség vagy agnoszticizmus 43,7% 29% 23,3%

Egy elsősorban angol nyelvterületen, a filozófia tanszéken dolgozó filozófusok körében elvégzett felmérés szerint a filozófusok majd 73 százaléka ateista.[3]

Ateista Teista Egyéb

72,8% 14,6% 13,6%

Az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) tagjai között 2009-ben végzett Pew Research Center felmérés [4] szerint a tudósok 51% hisz valamilyen magasabb erőben.

33% hisz Istenben

18% nem hisz Istenben de hisz egy univerzális magasabb erőben

41% nem hisz egyikben se

7% nem válaszolt vagy nem tudja

Felmérés a felsőfokú tanulmányokat folytatók és nem folytatók vallásosságáról:[5]

Válaszolók „A vallás nagyon fontos az életükben” „A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben”

Felsőfokú tanulmányokat folytatott 53% 58%

Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott 63% 65%

Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről.[6] A százalékos értékek gyanúsak, hogy erősen kerekítettek.

Válaszolók „Hiszek istenben (és a túlvilági életben)”

USA átlag 90%

Tudósok B.Sc. végzettséggel 40%

Kiemelkedő tudósok 10%[7]

matematikusok 40%

biológusok 30%

fizikusok 20%

Dawkins 2006-ban beszámol olyan felmérésekről, amely szerint az Amerikai Tudományos Akadémia és a Royal Society tagjai között még elenyészőbb a hívő emberek aránya, a Nobel-díjasok között pedig alig akad.

A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus és a vallástalanság minél magasabb végzettség korrelál, a vallásosság pedig negatív korrelációban van vele. Mivel a felmérésben a vallásosság és a meggyőződéses ateizmus mellett szerepel a vallástalan kategória is, ezért a meggyőződéses ateizmus vélhetően az erős ateizmusnak felel meg.[8]

Végzettség Vallásos személy Nem vallásos személy Meggyőződéses ateista

Hiányzó vagy alapfokú végzettség 68% 20% 7%

Középfokú végzettség 61% 23% 10%

Felsőfokú végzettség 52% 24% 19%

"Paradox" módon egy felmérés szerint az USA-ban jobban tájékozottabbak az ateisták vallásos kérdésekben is, mint a hívők.[9][10]

Intelligencia[szerkesztés]

A Pers Soc Psychol Rev. 2013-as meta-analízise "The relation between intelligence and religiosity: a meta-analysis and some proposed explanations." címmel 0,2-0,25-ös negatív korrelációt számolt a vallásosság és az intelligencia között. A korrelációra különféle magyarázatokat vázolnak fel. [4]

A University of Waterloo kutatóinak tanulmánya szerint a vallásosság korrelál a metafizikai és szó szerinti szövegek megkülönböztetésének zavarával, az elfogult gondolkodásra való hajlandósággal, negatívan korrelál a nyelvi intelligenciával, matematikai és numerikus képességekkel, és az álbölcsességekre való fogékonysággal, amelyhez a felmérésben speciális tesztet készítettek.[11]

Teszt Megbízhatóság (Kronbach alfa) Összefüggés a vallásossággal (Pearson korreláció)

Hülyeségre való fogékonyság 0,82 0,27

Szigorú matematikai gondolkodás 0,74 -0,21

Előítéletmentes gondolkodás 0,59 -0,2

Nyelvi intelligencia 0,65 -0,15

Numerikus képességek 0,47 -0,17

Ontológiai zavarodottság 0,74 0,29

Vallásosság 0,94 1,0

A Kronbach-alfa értéke minél nagyobb, annál megbízhatóbb a teszt. A korreláció minél nagyobb, annál erősebb az összefüggés. A negatív előjel ellentétes összefüggést jelez.

Helmuth Nyborg tanulmánya szerint[12] az ateisták 1,95 IQ ponttal magasabban teljesítettek, mint az agnosztikusok, 3,82 IQ ponttal magasabban, mint a "liberális meggyőződésűek", és 5,89 IQ ponttal magasabban, mint a dogmatikus meggyőződésűek.

Összefüggés egy ország átlagos intelligenciája és vallásossága között (Lynn et al. 2009). Minden pont egy-egy ország értékeit jelöli. Vízszintes tengely: Istenben nem hívők aránya. Függőleges tengely: átlagos IQ:

Lynn, Harvey & Nyborg tanulmánya 137 ország vallásosságát vizsgálta.[13] Ezen adatokból és az országok átlagos intelligenciahányadosából összefüggést lehet felfedezni az átlagban erősebb vallásosság és az alacsonyabb átlagos intelligencia között.

Egy felmérés az USA-ban a vallásosság és az IQ közötti talált összefüggést egyetemisták körében (ezért van 100 felett az átlag)[14]

Csoport IQ

vallásos 100

nem vallásos 119

Felmérés Kanadában a Mensa-tagok vallásos meggyőződéséről, és ennek összehasonlítása a kanadai össznépesség statisztikájával:[15]

Nem vallásos Mensa tagok Kanadában 37,1%

Nem vallásos emberek a kanadai össznépességben 7,3%

Satoshi Kanazawa, a London School of Economics and Political Science evolúciós biológusa egyértelmű, 6-11 pontos különbséget mutatott ki az ateisták és hívők intelligenciája között egy nagy, USA-beli, nemzeti adatbázisban. A 2010-ben publikált felmérése 15197 felnőtt személyt vizsgált. A cikk mindezt a Savanna-effektusnak tulajdonítja.[16][17]

Egy a Science-ben megjelent cikk szerint a British Columbia-i Egyetemen végzett kísérlet során Will Gervais és munkatársai összefüggést találtak a vallásosság és az analitikus gondolkodás hiányossága között.[18][19]

Gazdasági és szociális helyzet[szerkesztés]

A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus és a vallástalanság minél magasabb jövedelemmel korrelál, a vallásosság pedig negatív korrelációban van vele. Mivel a felmérésben a vallásosság és a meggyőződéses ateizmus mellett szerepel a vallástalan kategória is, ezért a meggyőződéses ateizmus vélhetően az erős ateizmusnak felel meg.[8]

Havi bevétel a háztartásban Vallásos személy Nem vallásos személy Meggyőződéses ateista

Alacsony 66% 21% 7%

Közép-alacsony 65% 21% 9%

Közepes 56% 23% 15%

Közép-magas 51% 24% 20%

Magas 49% 27% 19%

Gregory S. Paul egy cikkében statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy az iparilag fejlett országok közül az USA, amely igen vallásos ország, sokfajta szociális problémával küzd, és alulmarad a szekulárisabb országokkal szemben. A szociális problémák és a vallásosság között korrelációt talált.[20]

T.J. Rees "Is personal insecurity a cause of cross-national differences in the intensity of religious belief? " címmel megjelent cikkében összefüggést mutatott ki országonként az emberek bevételeinek különbsége és az imák gyakorisága között.[21]

A Pew Research Center "Among Wealthy Nations … U.S. Stands Alone in its Embrace of Religion" c. kutatásában összefüggést mutatott ki az egy főre jutó bevétel, és a vallást fontosnak mondó emberek aránya között egy országban. Az összefüggés közel lineáris: gazdagabb országokban egyre kisebb az arány. A regressziós egyenestől sok ország eltér, közöttük az Egyesült Államok (gazdag és magas arány) és a másik oldalon Vietnam (szegény és kis arány) volt a két legfeltűnőbb.

Ateista aktivisták[szerkesztés]

Richard Dawkins angol biológus, zoológus (1941–)

Sam Harris amerikai filozófus, író (1967–)

Carlo Tamagnone olasz filozófus, Történész és a teoretikus ateizmus (1937–)

Christopher Hitchens angol-amerikai újságíró (1949–2011)

Daniel Clement Dennett (1942–), kognitív tudós, filozófus; kifejezetten vallásokkal foglalkozó könyve a Breaking the Spell

Ayaan Hirsi Ali holland emberjogi aktivista, volt parlamenti képviselő. (1969–)

PZ Myers amerikai biológus, blogger (1957–)

Michael Martin ateizmussal foglalkozó ateista filozófus (1932–)

Susan Blackmore parapszichológus, memetikus (1949–)

James Randi amerikai bűvész, illuzionista. Jelenleg a nemzetközi szkeptikus mozgalom egyik aktivistája is (1928–)

Szalai Miklós (filozófus) filozófus, történész. A rendszerváltás utáni első jelentősebb ateista könyv szerzője (1964–)

Woody Allen, rendező, színész, író, több ismert ateista aforizma szerzője (1935–)

Filozófusok[szerkesztés]

Holbach báró (1723–1789) francia filozófus, enciklopédista, egyike a legkorábbi kifejezett, radikális ateistáknak, aki ezt nyíltan felvállalta.

Albert Camus (1913–1960) francia filozófus és Nobel-díjas író (1957), az egzisztencializmus kiemelkedő alakja. Műveiben fontos téma az isten nélküli világban való élet.

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus, az első enciklopédia szerzője és szerkesztője. Sok esetben deistának mondják.

David Hume (1711–1776) skót filozófus és történész, a skót felvilágosodás fontos alakja. A brit empirizmus legradikálisabb képviselője, akinek filozófiájában megtalálható volt a szkepticizmus és a naturalizmus is. Nézetei inkább agnosztikusak, mintsem ateisztikusak.

Karl Marx (1818–1883) német filozófus, szociológus, kögazdász, újságíró és forradalmár, a marxizmus alapítója. Szerinte a vallás a népek ópiuma.

Mihail Bakunyin (1814–1876) orosz anarchista, filozófus

Ayn Rand (1905–1982) amerikai írónő és filozófus, a objektivizmus megalapítója.

Jean-Paul Sartre (1905–1980) egzisztencialista filozófus. A sartre-i irányvonal jellegzetesen ateista ága volt az egzisztencializmusnak, fontos kérdés volt az isten nélküli világban való élet filozófiájának kidolgozása.

Arthur Schopenhauer (1788–1860) filozófus, akihez viszont közel állt a buddhizmus.

Bertrand Russell, (1872–1970) filozófus, agnosztikus abban az értelemben, hogy nincs Isten ellen bizonyítéka, azonban felettébb valószínűtlennek érezte a létezését, körülbelül úgy, ahogyan az olümposzi istenekkel kapcsolatban. Azt írta, hogy filozófiailag agnosztikus, de köznapi esetekben egyszerűen ateistának is mondta magát.

Osho, Rajneesh Chandra Mohan Jain (1931–1990), Indiában és az Egyesült Államokban élő vallási vezető, akinek egyik könyve a God is Dead (Der Gott den es nicht gibt, ’Isten halott’), szándékosan Nietzschére utaló címet viseli, és egy istenbe vetett hit nélküli, szabad életről szól. A könyv többet mondó alcíme: Westliche Religion und die Lüge von Gott (A nyugati vallások és a hazugság istenről).

Friedrich Nietzsche (1844–1900)német filozófus

Tudósok[szerkesztés]

Julius Axelrod, Nobel-díjas (1970) biokémikus

William Bateson, biológus

Fred Hoyle, fizikus

Sir Hermann Bondi, fizikus

Subrahmanyan Chandrasekhar, Nobel-díjas (1983) indiai fizikus, csillagász

William Kingdon Clifford, angol matematikus

Vitalij Ginzburg, (1916–2009), orosz Nobel-díjas (2003) fizikus

Peter Higgs, a Higgs-bozonok létezését felvető fizikus

Julian Huxley, evolúciós biológus, humanista

Frédéric Joliot-Curie, francia Nobel-díjas (1935) fizikus, Marie Curie veje

Linus Pauling, kétszeres Nobel-díjas (kémia-: 1954; béke-: 1962) kémikus, író

Ivan Petrovics Pavlov, orvos-biológus, a feltételes reflex felfedezője

Alan Turing, angol matematikus, a számítástechnika úttörője (univerzális Turing-gép)

James D. Watson, molekuláris biológus, a DNS társfelfedezője (Crickkel) orvostudományi Nobel-díj díjazottja (1962)

Írók[szerkesztés]

Douglas Noël Adams (1952–2001) író

Isaac Asimov (1920–1992), amerikai sci-fi-író

Charles Bukowski (1920–1994), amerikai költő

Arthur C. Clarke (1917–2008), amerikai sci-fi-író

de Sade márki (1740–1814), francia író

George Eliot (1819–1880), angol írónő

Nadine Gordimer (1923–) Nobel-díjas írónő

Robert Graves (1895–1985), angol költő, író

Harry Harrison (1925–), sci-fi-író

Robert A. Heinlein (1907–1988), amerikai sci-fi-író

Pär Fabian Lagerkvist (1891–1974) Nobel-díjas író

Philip Larkin (1922–1985) angol költő, poeta laureatus

H. P. Lovecraft (1890–1937) amerikai horror író

George Orwell (1903–1950) angol író

Harold Pinter (1936–2008), Nobel-díjas író (2005)

Salman Rushdie (1947–) az iszlám egyik legnagyobb kritikusa

José Saramago (1922–2010), Nobel-díjas író

Alekosz, nem értem, mi szükség van erre a sok erős ferdítésekkel teli szöveg bemásolgatására. Értem én, te nagyon be szeretnéd bizonyítani, hogy a hívő emberek mind hülyék, és az ateisták intelligensebbek, de ez egyértelműen nem igaz, már csak abból is látszik, hogy ezzel nem a kérdésre adsz választ, hanem szétoffolod a kérdést.

Kérdező, visszakérdezek. Honnan tudod, hogy mondjuk Homérosz, vagy Shakespeare művei az eredeti üzenetet közvetítik, és nem ferdítettek rajtuk az évszázadok során?

"6-os, mondasz valamit, de mi van akkor, ha Isten nem tud, vagy nem is akar velünk foglalkozni? Mi van akkor, ha csak tesztalanyok vagyunk? Mi van akkor ha csak azért hozott létre minket, hogy megcsináljunk neki valamit?

Te neked ha lenne hangyafarmod, "meghallgatnád a hangyák imáit"? Nem keltene bennük téveszmét az, hogy higgyenek benned mint Istenben, ha adsz nekik enni? Máskülönben elpusztulnának és nem látnák el eredeti feladatukat (dekoráció)."

Akkor így jártam :D

De ha csak annyit értem el a hitemmel, hogy ez által élhettem egy teljes életet, számomra ez is elég :)

Kedves Alekosz!

Bár # 2 és # 3 válaszod tartalmaival (valószínűleg) egyetértek, azonban az ilyen jellegű válaszok stílusát (másoljunk ki valami rettent hosszú szöveget egy rakat felesleges résszel) mélységesen elutasítom.

Ha idézni akarsz, az legyen lényegretörő, a források konkrét megjelölésével, és saját gondolataiddal ellátva.

Ha szemléltetni szeretnél, azt linkkel is meg lehet tenni.

Véleményem szerint az ilyen stílusú válaszok jórészét csupán kevesen olvassák végig, üzenetük teljesen elvész, így kevesebb üzenetet adsz át velük, mint akár egy kétsoros véleménnyel. Kérlek, a jövőben gondolkozz, mielőtt cselekszel!