Elváltam. Szeretném a kapcsolatot egyházilag is megszakítani. Római katolikus esküvőnk volt. Milyen lehetőségeim vannak?

Nem lehet szétválasztani házasságot.

De pl az én szuleim esetében az volt a helyzet, hogy egyikük kényszerből házasodott, ezt tudta bizonyítani, emiatt kimondták, hogy érvénytelen. Szoval nem szetvalasztottak őket, hanem kimondták, hogy a házasságuk LETRE SEM JOTT. Ez működhet, probald meg, nemrég a mostani pápa tudtommal egyszerusitette ezt az eljárást.

Nem vagy erkölcstelen. De az egyházat is meg kell érteni, mert Jézus tanítását figyelembe kell vennie, es ha mindenki csk ugy elvalhatna, akkor senki se venne komolyan.

Indítsd el a folyamatot, es

Gondolkozzunk el egy helyzeten:

Egy nővel házasságot kötött valaki.A nővel mindenről lehet,kell kommunikálni,kivéve a szexet,és társas kapcsolatát.Mivel nem akarja megtanjtani társát,hogy az miként tehetné boldoggá testi,és szellemi értelemben,az boldogtalan,és keres magának újabb és újabb boldogítókat.(Tipikus vegetariánus szexelő,vagyis fűvel fával szexel.)

Mit tehet a férje?

Elkülönül tőle,és minden másnap térképes lesz a pizsamája,valamint folytonosan csőretölt,ha meglát egy formás női nadrágot,vagy blúzt,amit meggyón,de a szentségekben többé nem részesülhet,ha elválik.

Mi jó ebben?

Valóban így rendelte Isten,vagy ezt csak a pápai róma okostojásai találmánya?

"Mi van akkor, ha a másik fél ment el?

Ha neki ez nem volt fontos és más nő(ke)t választott?

Akkor én, aki ebben hiszek, így jártam?

Annak, aki komolyan vallásos, hogy lehet azt tanácsolni, hogy törődj bele???

Új életet kezdtem, férjem es gyerekeim vannak, de a vallásom szerint erkölcstelenül élek emiatt. És törődjek bele, hogy egy olyan emberhez vagyok kötve holtomig, aki nem tisztelt annyira, hogy ne csapjon be?"

Kettőn áll a vásár. Te is felelős vagy a kapcsolatotokért: nem csak az lett volna a dolgod, hogy végignézd, ahogy elmegy, hanem hogy előzd meg ezt, hogy tegyél a kapcsolatért nap mint nap. Akkor is, amikor már gyanús, hogy kifelé kacsingat, sőt, akkor annál inkább. Biztos, hogy megtettél mindent, amit lehet? (Ne írd ide a választ, költői a kérdés.)

Tudhattad előre is, hogy igen, ha ő bármikor bármiért lelép, akkor te ott maradsz egyedül - férj nélkül. Ezt jelenti a holtomiglan-holtodiglan, pont ezt: amíg ő él, addig vagy vele élsz, vagy egyedül, nincs több variáció semmiféle körülmények között, nincs olyan, hogy "új életet kezdeni", mert az "új élet" igenis erkölcstelen, ha házasságon kívüli nemi élettel van egybekötve, még akkor is, ha gyerekek születnek belőle, akkor is, ha nagyon rendes embertől nagyon rendes gyerekek. Ezt is vállaltad. Te kötötted magad hozzá. Életed (vagy az ő élete) végéig. Azzal is tisztában kellett lenned, hogy nem tökéletes ember, mint ahogy senki sem az, vagyis lehet, hogy meg fog csalni, lehet, hogy be fog csapni, lehet egy csomó minden. Ezzel együtt vállaltad.

Ha nem, ha ezek közül bármelyik részlet újdonság neked, akkor lehet, hogy van esély az érvénytelenítésre, mert akkor talán te magad sem voltál vele tisztában, hogy mit vállalsz. De ha komolyan vallásosnak mondod magad, akkor szerintem nem írtam semmi olyasmit, amivel ne lehettél volna tisztában. Minél vallásosabb vagy, annál kisebb rá az esély, hogy (legalábbis miattad) lehessen szó érvénytelenségről...

Na igen.

Ez van, amikor valaki komolyan veszi a vallását. Ezt nem érti a kérdező.

Tudod, kérdező, a vallás nem csak egy ruha, amit majd egy másikra cserélünk, ha kényelmetlen. Még úgy sem működik, hogy ugyanolyanra (ugyanarra a vallásra) cseréljük - és, hogy előtte mi történt, arról nem beszélünk.

NEM!

A keresztény vallásban a házasság egész életre szól.

Kész tény,hogy vannak olyan élethelyzetek,amikor az együttélés lehetetlenné válik!

Mi jobb az egyházközösségnek(NEM vallásfelekezetről jrok!),és az egyénnek,ha egy szexuálisan-testi,és szellemi értelemben-két kielégítetlen ember veszélyezteti más családok békéjét,vagy egy kontrollált formában újraházasodnak?

Átadta-e Isten az ítélkezés jogát -akár ilyen esetre is-egy papnak?

Erre való a különélés, ahogy már írtuk is. Ez nem szerencsés dolog: harcolni kell ellene, dolgozni kell vele, le kell mondani sok mindenről, el kell viselni sok mindent a Biblia szerint - DE ha már TÉNYLEG megoldhatatlan az együttélés, olyan óriási problémák vannak, akkor külön is lehet menni.

DE VÁLÁS MÉG ILYENKOR SINCS!!!

Persze, ha nem veszed komolyan a hited, az más kérdés.

Na, ilyenkor jönnek az álkeresztények, aztán szépen pontozzák lefelé az embert, meg keresik a kibúvókat.

Pont úgy, mint a mesterük annak idején az Édenben a fa mellett, amikor az első emberpárt győzködte.

Így igaz, Isten nem adta át senkinek a jogot, hogy házasságot felbontson. Sem papnak, sem lelkésznek, sem vénnek, sem előjárónak, sem senkinek.

De ezt mondta:

"Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét."

"A házasoknak meg nem én parancsolom, hanem az Úr: A feleség ne hagyja el férjét. Ha mégis elhagyná, maradjon férj nélkül, vagy béküljön ki férjével. A férfi se bocsássa el feleségét."

De már az Ószövetségben is van róla szó:

"Mert gyűlölöm a válást - mondja az Úr, Izrael Istene -, és azt, hogy igazságtalansággal borítsa el az ember a ruháját - mondja a Seregek Ura. Tartsátok hát tiszteletben az életeteket, és ne kövessétek el ezt a hűtlenséget!"

Egy kivétel van, az un. "porneia". De ez esetben nem jött létre a házasság, tehát nincs mit elválasztani. Ami nem keverendő össze a sima félrelépéssel.

"Egy kivétel van, az un. "porneia". De ez esetben nem jött létre a házasság"

"Máté (a férfi számára megfogalmazva) látszólag engedményt, kivételt tesz (Mt 19,9: mé epi porneia és 5,32: parektosz logu porneiasz, azaz „hacsak nem házasságtörése [az asszonyé!] miatt”). – Szt Pál az Úrra hivatkozva egyértelműen elveti a ~t (1Kor 7);"

[link]

Csak látszólag kivétel tehát a porneia. És nem jelenti automatikusan azt, hogy létre sem jött.

Amúgy jó tudni, hogy többen is vagyunk itt, akik komolyan vesszük. :)

Kicsit túlzásnak vélem, amiket itt az egyházi esküvőről olvasok. Ne értsetek félre, valóban létezik olyan, hogy "akit Isten összekötött, ember szét nem választhatja", de az ilyen párokat VALÓBAN Isten köti össze - nem pedig egy pap Isten nevében. Megéltem ezt hála Égnek, így lettem hívő. Felismertem a pillanatot, amikor felismertem a másik felemet, és Isten látja lelkem, ez tényleg ÖRÖKRE szól. Még ha le is akarnám választani magam Róla, akkor sem tudnám. Ja igen és nem voltam még férjnél. Ehhez képest, egy egyházi esküvő csak egy lightosabb fajta "szerelmi kötés".

(#13)

"valóban létezik olyan, hogy "akit Isten összekötött, ember szét nem választhatja", de az ilyen párokat VALÓBAN Isten köti össze - nem pedig egy pap Isten nevében"

Nem is beszél arról senki, hogy a pap köti össze őket. A katolikus értelmezésről beszélünk, amit pont azért nem bonthat fel pap, mert nem ő köti össze a párt, hanem ő csak jelen van, amikor összeházasodnak.