Szerinted az ember kezdetben jó (úgyértve születésétől jó), majd késöbb rosszá vállik?

Igen, szerintem az ember kezdetben jó. Még nem láttam egyetlen gonosz csecsemőt sem. Csak filmekben.

Mert a Bibliában mi van erről?

képesség és lehetőség - ezt nagyon komolyan kellene vennünk

"A görög és a keresztény filozófia legnagyobbjai egyöntetűen érzékeltetik, hogy az emberi természet bizonyos értelemben nincsen „készen”, nem eleve és adott módon jó, másfelől ugyanígy nem is rossz, hanem képesség és lehetőség mindkettőre.

„Lelked végzéséből lesüllyedhetsz az alacsony, állati világba, és újjászülethetsz a felsőbb, az Isten világába” – mondja Pico della Mirandola." Frenyó Z.

"Még nem láttam egyetlen gonosz csecsemőt sem."

A harmatos naivságod megindító.

Tudod, én már láttam... nem csecsemőkorában, mert olyankor ugye még nem látszik rajta. Kicsit később.

És nem olyan gonosz volt, mint a filmekben, csak voltak ilyen jellemvonásai IS.

Magam is hozzászóltam ahhoz a kérdéshez,ami alatt kialakult ez a téma,azzal tényleg nincs baj,hogy kitetted,de illő lett volna linkkel együtt,hogy legalább sejtése legyen a többieknek,hogy miről van szó,mert így csak egy levegőben lógó kommentről van szó háttér nélkül.

Szóval bemásolok egy nagyon rövid részletet,hogy végülis mire jött ez a válasz:

Living: "Valamint azt állítja(Sátán), hogy minden embert eltud fordítani Istentől"

Merete: "Kedves Living,az ember élből el van fordulva Istentől,egy Tőle elszakadt állapotban születik,szóval a Sátánnak nem kell ezen külön fáradoznia,hogy elfordítsa az embereket. Fogalmazzunk úgy,hogy abban az állapotban akarja őket tartani,amibe beleszülettek (tehát a hit nélküliségben) de egy hitetlent nem kell külön elfordítani,hanem ő el VAN fordulva,és minden ember így születik,nem jön világra keresztény ember.."

Remélem érthetőbb így :)

Eddig arra jutottam ezzel, hogy az eleve elrendelés és a szabad akarat valahogy képes egyszerre működni. Nem tudom hogyan, de mégis így van. Vannak olyan dolgok, amik bárhogy döntünk bekövetkeznek, ennek ellenére nem mindegy mikor hogyan döntünk.

A velünk született tulajdonságaink sem a születésünk pillanatában jönnek létre. Még csak nem is fogantatáskor, hiszen ott is már csak adott készletből lehet válogatni. Behatárolnak és meghatároznak minket, de nem tesznek jobb vagy rosszabb emberré.

A gonoszság nehéz ügy. Én betegségnek/fogyatékosságnak gondolom. Ahogy eddig láttam a tudatlanság (félismeret) okozza a legtöbb rossz döntést, másrészről meg a sérült lelki állapot. Az újszülött korunk a legkevésbé sérült állapotunk, a tudatunk pedig üres, ezzel emberi létünk során közelebb állunk a tökéletességhez mint később bármikor.

Eredendő bűn. Azt hiszem én pont ezt értem ez alatt, hogy emberként ezen a világon tökéletesen jónak megmaradni lehetetlen. Ehhez még olyan egyetlen leggonoszabb valakire sem igazán lenne szükségünk, elintézzük mi ezt magunknak. Azt viszont soha nem gondolnám, hogy Isten bárkit is teremtsen ide, az eredendően ne lenne jó.

Élből el lennénk fordulva Istentől? Megnéztem ezeket a részeket amiket Balinhun bemásolt, az mintha arról szólna, hogy ez a bűnbeeséstől a megváltásig lehetett így.