Buddhisták! Mit gondoltok, milyennek éljük meg ha visszaolvadunk az Univerzumba? Érdekes elmélkedés lejjebb.

Szerintem ahány buddhista, annyiféleképpen gondolja vagy inkább képzeli el, végső soron olyan jelenséget próbálunk megmagyarázni, amivel a jelenlegi tapasztalásrendszerük nem összeegyeztethető. Kb. mint a szín a vakon születettnek. Metaforákkal megpróbálhatjuk kifejezni, valamilyen szinten körülhatárolni, de attól még közelébe sem érünk az élménynek.

A nirvánát úgy tudom elképzelni, hogy elcsendesíted az élet (lét) tengerét, nincsenek rajta hullámok. De attól még a tenger megmarad, nem ereszted le egy lefolyón. Nem arról van szó, hogy többet nem születünk újra, hanem hogy többet nem szükséges újraszületnünk. De megtehetjük, a bódhiszattvák is ezt teszik. (Na tessék, a helyesírás ellenőrző szerint ők a "visszapattanók": mivel pirossal aláhúzta, rákattintottam jobb gombbal, erre ezt a szót javasolta. :D) Tehát azon van a hangsúly, hogy megtehetjük, uralmunk van fölötte.

"Még jobb valóságba kerülünk a nirvána elérésével (amiről egy szó sincs jelen tudásom szerint)"

Még a "jobb" fogalmáról sem nagyon van. Hogy mi a jó, azt mindenki döntse el maga. Inkább a valóság tágabb megtapasztalása válik elérhetővé. A megszűnés pedig kb. olyan, mint a hullám megszűnése a tengeren. A hullám-létformánk szűnik meg, amivel azonosítjuk magunkat.