Mi történhetett a konstantini fordulatnál a keresztényekkel? A keresztényeknél is valamiféle fordulat állt be, és már nem Jézus követését tartották a fontosnak?

Mindenkinek köszönöm a válaszát!

A rosszindulatúakat is (ezeket betudom a tavaszi fáradságnak).

Érdekes, hogy a mai keresztényeknek mennyire nem tűnik fel a konstantini fordulattal kapcsolatban, hogy „hol van elásva a kutya”. Nevezetesen, hogy amikor a hatalom összefog a vallással, akkor abból mekkora eltorzulás tud következni Jézus eredeti tanításához képest.

Kb. hasonlóan mint a zsidóknál, akik egy nagy és hatalmas uralkodóként vártak a messiásra, aki majd akkora világuralomra juttatja őket, hogy a rómaiak, meg a pogány népek attól „kántálnak” majd. Ehhez képest eljön a messiás, mezítláb amolyan koldusféle egyszerű szegény emberként, és arra akarja őket rávenni, hogy inkább szeressék a rómaiakat, meg egyébként mindenkit, akit ellenségüknek tekintettek.

És azzal a kicsike hatalommal -amivel eddig még rendelkeztek- mi lesz? Hát hogyan lesz ebből világuralom, és világbéke, amelyet majd természetesen mi zsidók fogunk biztosítani a „gójoknak”. Hát’ szegénykék „köpni/nyelni” nem tudtak, amikor szembesültek azzal, hogy Jézus nem ilyen.

Ez a fajta látásmód a keresztényeknél is megmaradt szerintem Jézus minden erőfeszítése ellenére is. Amikor Jézus éppen felemelkedni készült a mennybe, a tanítványok csak előjöttek azzal, ami foglalkoztatta őket, hogy „most állítod helyre Izrael országát, Uram”?

A mai napig sem akarják elhinni a keresztények, hogy a hatalom nem tartozik hozzá az Isten Országának az építéséhez?

A kicsinység, kiszolgáltatottság és szegénység, amit Jézus képviselt és tanított, nem fűlik a keresztényeknek a foga (tisztelet a kivételnek).

A hatalommal pedig a sátán épült be minden felekezetbe? Minden felekezetben megtalálhatóak azok, aki a hatalmat akarják és képviselik, és ehhez Jézust, mint eszközt használják fel?

Hiszen a Tanúknál pld. a vének uralkodnak a „mezei” hívek felett, lelki terror.

A püspökök szintén uralkodnak, és az un. másként gondolkodókat likvidálni kell, szép szóval, de ha nem lehet, akkor „ki kell nyírni”.

A pápa már sok néptől és felekezettől bocsánatot kért, de kérdés, hogy a katolikusoktól mikor fog majd bocsánatot kérni? Mert ugyan azt tartja, hogy a pápa a szolgák szolgálója, tehát elméletileg szolgál, a gyakorlatban nem zavarja a pápai trón, a különböző koronák, a felhalmozott óriási vagyon és kincsek.

Tehát nagyon is jogos feszegetni azt, hogy mi is történt a konstantini fordulatnál a keresztényekkel, a vízválasztó pedig egyértelműen a hatalom, mert ahová a hatalom beteszi a lábát, onnan száműzik magát a kicsinynek lenni akaró, szolgáló és megbocsátó Istent is.