Mi történhetett a konstantini fordulatnál a keresztényekkel? A keresztényeknél is valamiféle fordulat állt be, és már nem Jézus követését tartották a fontosnak?

#11

Luk 6:42 Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, amely a te atyádfia szemében van.

Te nagy képmutató vagy a kérdésre adj értelmes választ a kérdezőnek, ne csak dobj össze két flegmatikus mondatot, azt hivén hogy a bölcsesség atyja vagy.

A feltett kérdésekre nem tudsz magyarázatot itt a gy.k. ha adsz is olyan tákolmányt adsz ami fekszik a kigondolásaiddal.

Nagy példája vagy te az álkeresztényeknek!

"Nagy példája vagy te az álkeresztényeknek!"

Szerintem nyugodjunk meg. Én is úgy találom, hogy az adventista teológiával bajok vannak, de tiszteletben tartom, hogy White szavaiban hisztek (aki az apokrifekből lopott szerintem, ahogy olvasgattam White-ot és az apokrifeket is). De egy adventista is a Bibliával válaszoljon, ne White szavaival, akit a nem adventista nem fogad el. Ezt tudomásul kellene venni

eleve téves adatokból indulsz ki, feltételezem ,hogy valamilyen szektairodalmat olvastál, bár nem csodálom it a gyakorin szinte csak ilyen figurák fórumoznak, értelmesebbje belekeseredik és abbahagyja a gyakorizást

először is a keresztényüldözés elég hullámzó volt, valójában 2 igazán nagy népirtás szintű keresztényüldözés volt, gyakran nem is ítélték őket halálra csak megbírságolták vagy bebörtönözték, annyira nem vették komolyan a hivatalosan végig törvényben lévő tilalmat maguk a rómaiak sem hogy a keresztények tudtak templomokat is építeni zsinatokon összegyűlni vitairatokat kiadni amik a mai napig fentmaradtak

a konstantini fordulat után is még rengeteget kellett várni mire megjelent volna az inkvizíció vagy hasonló

érdemes tudni hogy az ősegyház sem volt túlságosan jó viszonyban az eretnekekkel, pl nem engedték be őket a szertartáaikra, közösségeikbe stb, nem gyűlölték őket vagy ilyesmi, vitatkoztak velük, ha rászorultak segítettek nekik de gyakorlatilag nem ismerték el őket kereszténynek, több feljegyzést is egybehangzóan bizonyítja hogy az üldözések alatt ha elfogtak egy "mainstream" keresztényt és egy eretneket akkor az előbbi az utóbbit nem ismerte el kereszténynek nem vállalt vele közösséget

az első "ökumenikus" gondolat igazából kb 150 évvel a konstantini forulat után született ahol Augustinus elismerte hogy a donatisták között is vannak kiváló emberek akik bár tévednek egyes dolgokban de amennyire rajtuk múlik Istennek tetsző módon akarnak élni és a katolikusok(így nevezte magát a jogfolytonos egyház) között is vannak romlott emberek

Szia

Miután az apostolok meghaltak, nem volt már olyan visszatartó erő, amely megőrizhette/megakadályozhatta a Krisztusi tanítást tisztának. Hiszen Péter, Jakab, Pál és Júdás is írtak a könyveikben arról, beszivárogtak a gyülekezetekbe hamis tanítások...

itt olvashatsz arról, hogy a 3.századra hová jutott a keresztény vallás:

[link]

A keresztes háborúk, inkvizíció nem az első évezredben történt...

Kzitus, ezt írod:

"Miután az apostolok meghaltak, nem volt már olyan visszatartó erő, amely megőrizhette/megakadályozhatta a Krisztusi tanítást tisztának."

Ezzel szemben ezt olvassuk az egyik ókeresztény szövegben János apostol tanítványáról, Szent Polikárpról:

"Ám Polikárpot az apostolok nem csupán tanították, és sokakkal beszélt, akik még látták Krisztust, hanem az ázsiai apostolok a szmirnai egyház püspökévé is kinevezték őt ...  [Polikárp] MINDIG AZT TANÍTOTTA, AMIT AZ APOSTOLOKTÓL TANULT, s amit az egyház adott tovább, s ami egyedül igaz. Emellett tanúskodik mindegyik ázsiai gyülekezet, ahogyan azok is, akik Polikárp utódaivá lettek a mai napig" (Irenaeus, Adversus Haeres. III. könyv, 4. fejezet 3. verse, és a 3. fejezet 4. verse)."

Lásd itt: [link]

"itt olvashatsz arról, hogy a 3.századra hová jutott a keresztény vallás"

>És ma hová jutott a keresztény vallás? Tengernyi kisegyház létezik, és mindegyik magának tulajdonítja az igaz tanítást, többek közt a te felekezeted is.

A 3. században alapvetően rend volt a kereszténységben, az eretnekséget még megfelelően fel tudták számolni, és nem lehetett a Biblia egyéni értelmezésével érvelni.

Üdv, Dante

Még valami Kzitus!

Már észrevettem a JT-in, hogy nagyon szeretitek más felekezeteknek felróni a hibáit, de amiket ti elkövettek, azzal szinte nem is törődtök.

Nem akarok vitát szítani, de elég sok negatívum van az Őrtorony számláján is a tárgyalótermi hazugságoktól kezdve az ENSZ botrányig, szóval a felekezeted jobban tenné, ha inkább magába nézne, és önvizsgálatot tartana, nem pedig azzal próbálná magát hitelesíteni, hogy a történelmi kereszténységet próbálja befeketíteni!

Az, hogy van Bibliád, nem a te felekezeted dicsősége [sőt, ők csak rontanak annak tekintélyén], hanem az általad hitehagyottnak minősített szerzeteseké, papoké, akik kézzel másolták, és őrizték meg a Szentírást az utókor számára!

Érdekes, hogy Isten őket választotta ki erre a feladatra, hogy megőrizzék a Bibliát abban a korszakban, amikor a könyvnyomtatás és a modern technikai berendezések mér nem léteztek.

Üdv,

Dante

Szia kérdező, nagyon örülök, hogy te is keresed az igazságot, mint én és igen nagyon fontosnak kell tartanunk Jézus követését. Olvass minél több könyvet, ajánlom a vallástörténet könyveket. A vallástörténészek nem hasból írták bele könyveikbe a történelmi tényeket, mint pl. Constantinus és utódai püspökök voltak, irányító szerepük volt az egyház életében, a keresztények beépültek az államapparátusba és akkor rombolták le a pogány templomokat, amikor államvallás lett a kereszténység.

Az inkvizícióról sajnos sokan nem tudják, hogy rejtett módon sokkal korábban kezdődött el: pl. Constantinus idején akik megszegték az egyházi törvényeket, őket is meg kellett büntetni, mert amit elkövettek, ugyanolyan államellenes cselekedeteknek minősültek. Csak később intézményesítették az inkvizíciót.

A konstantini fordulat lényege, hogy az államhatalom a kereszténység mellé állt. Az államhatalom alapvetően egy erőszakszervezet, amely elvileg Isten egyik eszköze, hogy elriasszon a rossztól:

"Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte. Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. A felsőbbség nem arra való, hogy a jótettől ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót és megdicsér, mert az Isten eszköze a javadra. De ha gonoszságot művelsz, rettegj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse. Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is. Ezért fizettek adót is, hiszen akik behajtják, Isten szolgái. Adjátok meg mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak az adót, akinek vám, annak a vámot, akinek hódolat, annak a hódolatot, akinek tisztelet, annak a tiszteletet." (Róm 13,1-8)

Ugye tudjuk, hogy az Ószövetség idején az államhatalom olykor meglehetősen kemény eszközökkel lépett fel a vallási eltévelyedésekkel szemben, ami egyébként ugye Isten helyeslésével találkozott. Nos mivel a kereszténység eddig még nem volt hatalmi pozícióban, nem volt teljesen világos, hogy mit szabad az államhatalomnak tenni és mit nem, mennyire szabad vagy nem szabad az igaz hit érdekében kényszerítő eszközöket alkalmaznia. Sajnálatos módon az ószövetségi királyok eljárásai lettek egyre inkább a követendő példák.

Az államhatalom támogatása és kényszerítő ereje túlságosan is nagy tömegeket sodort az egyházba. A hatalmas felhígulás sajnálatos módon nagyon lecsökkentette az egyház életszentségi nívóját, s ami még sajnálatosabb a vezető tisztségekbe sem mindig a legalkalmasabb emberek kerültek.

Én személy szerint nem gondolom, hogy az állam támogatása önmagában baj volna, de tény, hogy a konstantini fordulat enyhén szólva nem volt tökéletes. Azt sem gondolom, hogy a kereszténység nem tett jót a társadalomnak, de tény hogy a nagy fordulat nem tett jót az egyháznak.