Mit tegyek ha félek mások előtt bevallani a bűneimet?

Kedves Kérdező!

A szeretet elűzi a félelmet.

Szeretsd magadban Krisztust,és felebarátodat,mint magadat.

A tükrödben keresd Isten arcát.Tudom,rejtőzködik,de aki keres,az talál.

Kedves 19:05!

A gyóntatófülke is az Egyházban van.

Tény, hogy nincs kibontva részletesen, hogy a szerzők mit értenek ezen az rendelkezésen, de az is tény, hogy közelebb áll a katolikus értelmezéshez, mint azokéhoz, akik azt mondják, hogy nem kell semmilyen Egyház, lelki vezető a bűnök rendezéséhez, elég csak Istennek "gyónni". Amin rendszerint azt értik, hogy akárhol lehet. A Didakhé ezzel szemben nem ilyen rugalmasan kezeli a bűnrendezést, hanem azt javasolja, hogy az Egyházba menjen az illető.

Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a 2. század elején a püspökök az apostolok utódaiként tevékenykednek, - jogosan, hiszen Szent Polikárpot, illetve Szent Kelement maga János, illetve Péter apostol állította az Egyházak élére, - akiknek ebből kifolyólag hatalmukban állt a bűnöket megbocsátani (Jn 20,23), akkor nem nehéz kitalálni, hogy miről van szó. Ebben az időben egyébként már a házasság is a püspök helybenhagyásával történt meg, amint azt Szent Ignác egyik leveléből tudjuk.

Üdv,

Dante

Bár nem nekem szólt a 10-es kérdés, de gyorsan válaszolnék rá. Jól látod, nem volt gyóntató fülke az első századokban.

De!

Nagyjából úgy történt a gyónás, hogy a vezeklő az egész közösség előtt bevallotta bűneit. Nem úgy, ahogy pl. az evangélikusoknál történik (elnézést, csak őket ismerem jobban, ezért hoztam fel példának). Így kiengesztelődött Istennel és a közösséggel is. Most az összes részletbe nem mennék bele, olvass utána nyugodtan.

Majd ezt a módszer fokozatos elhagyta az Egyház és felváltotta a "fülkében történő" gyónás.

Valamint ne menjünk el a mellett sem, amit Jézus mondott:

"Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

Kedves Dante!

Az "egyház"(eklézsia) fogalmát szükséges jól érteni!

Az nem egyenlő egy templommal,egy pappal,egy felekezettel,

hanem Krisztus követőivel,akik közösségben vannak úgy Mesterükkel,mint egymással.

Az eklézsia így lehet bármely felekezethez tartozó emberek közössége,amennyiben Krisztust követik,s nem embereket,vagy emberek törvényeit.

Ezeket figyelembe véve,a bűnvallomást,még a Didakhé értelmében sem egy papnak kell megvallani,egy elfüggönyözött fülkében,hanem a Krisztust követők közösségének,az eklézsiának.

Az másik topikban leírtam, hogy a történelmi kereszténység szemszögéből mi az eklézsia. A Didakhé rendelkezése pedig, hogy az Egyházban kell megvallani a bűnöket, jóval közelebb áll a katolikus tanításhoz, mint azokéhoz, akik azt tanítják, hogy "Jézussal kell rendezni a bűnöket." Mert ha így van, itthon a szobámban is megtehetném, nem kell Egyház. Az előző szépen leírta egyébként hogyan volt ez korábban, mi módon alakult ki a gyónás mai formája, aminek a Didakhé letette az alapjait, miszerint a bűnrendezés az Egyházban folyik.

Dante

Kedves Dante,

kétszer is írtad, hogy "jóval közelebb áll a katolikus tanításhoz, mint azokéhoz, akik azt tanítják, hogy...". De a kérdés nem az, hogy melyik kivitelezés áll a legközelebb, összehasonlítva másokéval, hanem hogy az adott kivitelezés a bibliai mércét, utasítást követi-e.

Kedves Kérdező,

nem tudom, milyen felekezethez tartozol, de ha Krisztust akarod követni, és Istennek tetszeni, akkor, feltéve, hogy vannak más keresztények, akikkel közösségben vagy, és nem egy "magányos farkas" vagy, az őszinteség és valóságszeretet fontos megnyilvánulása az, hogy nem akarunk mást mutatni magunkról másoknak sem (ahogyan Istennek sem), mint a valóság. Elbújni Isten elől nem lehet, nem tudunk, és ha másoknak egyebet mutatunk magunkról, akkor félrevezetjük és becsapjuk őket is. Nem arról van szó, hogy "fűnek-fának" kikiabáld, mit tettél, de akikkel közösséged van, akik ismernek, azoknak felelős vagy a valóságot mutatni magadról. Azért is, mert így kaphatsz valódi segítséget Istentől is és (Isten által) a testvéreidtől is, ha kitárod előttük a szívedet. Ők is segíthetnek neked az elkövetett bűn mélyebb megítélésében és a bűnből kivezető út megtalálásában - ezáltal is vezetve téged Isten a megszentelődés útján.

Lehet, hogy nehéz, és szégyellsz bevallani dolgokat, de ez csak egy érzés, amivel a sátán megpróbál megakadályozni téged Isten akaratának a teljesítésében és megpróbál elválasztani téged hittársaidtól. Ha megbántad, amit tettél, ha megtapasztaltad Isten megbocsátását, akkor fel is tudod vállalni mások előtt is. És Isten örömöt ad az engedelmességben. Ha még nem bántad meg, akkor ha bevallod ennek ellenére, Isten segíteni tud ezáltal is, hogy megbánásra juss, és szabaddá légy attól a bűntől.

Isten adjon neked hozzá erőt!

A 17.Hsz.kiválló válasz,bárkitől származik is.(Bármilyen felekezetűtől.)

Az én magánéletemben,miután számos módon, közegben,és alkalommal kifejezte nejem,hogy nem akar velem élni,én kerestem valakit aki helyére léphet,mivel túl fiatal voltam ahhoz,hogy házasság nélkül bűnbe ne essek.

Amikor feleségem szembesült helyzetével,kétségbeesetten viszakozott.Miután visszatértem hozzá,megvallottam közösségemnek viselt dolgaimat,és Istennel is megújjítottam szövetségemet.Ezzel kifejeztem az isteni akarat helyességét,és önmagam tetteit sem hagytam erjedő kovászként meghagyni bennem.

Én így tartom ezt helyesnek.