Miért engedte Isten, hogy a veronai buszbaleset bekövetkezzen?

A vallásosak álláspontja:

Ha valami jó történik, Isten akarta így. Ha pedig rossz: Isten útjai kifürkészhetetlen...

Minden egyes bűn, amit elkövetünk a Sátán hatalmát növeli. A megnövekedett hatalmát pedig adott esetben balesetek, betegségek vagy természeti katasztrófák okozására is használhatja.

Egy hasonlattal élve: minden egyes bűn olyan, mint amikor egy terror szervezet számlájára kisebb-nagyobb összegeket utalnak, amelyből aztán a terror szervezet a kisebb-nagyobb akcióit finanszírozhatja.

Hogy Isten miért engedi? Ez a szabad akarat lényege. Isten szeretetből megengedi, hogy rossz légy és rosszat csinálj, ha akarsz. Az igazi szeretet szabadságot és hatalmat ad, amellyel vissza lehet élni, vagyis -nem gépeknek vagy bábuknak akart minket (sem az angyalokat), hanem olyanoknak, akiknek lehetősége van önként és szabadon dönteni a jó avagy a rossz mellett.

En abban hiszek hogy valamilyen modon tud az Isten figyelmeztetni barkit..

Ez lehet konkretan ugy, hogy megszolit, de ha esetleg valaki nem hinne benne, viszont a jeleket szereti mert pl 'univerzum' hivo akkor ugy, ha netan egyikbe se hisz emberunk, se istenbe se univerzumba, akkor a zsigereibe ultet el valamit, hogy azert valahogy csak rossznak erezze mar a dolgot; 'valami itt nem koser'..

Annyi erzes tud az emberbe szorulni es ezek tobbnyire mindig vagy pozitiv, vagy negativ hangulatuak.. ha istenbe nemis, de valami 6-ik vagy nemtudom hanyadik erzekbe csak hihetnenek mar az emberek..

Ez a kérdés nagyon méltatlan az áldozatok emlékéhez. Ezt felhasználni, hogy igazold az ateista gondolatokat, hihetetlen emberek vannak.

Hívő és nem hívő is csak egyetlen választ tud adni: nem tudjuk. Mint ahogyan nem tudjuk, miért lehetnek háborúk, szegények, betegek. Az ember is egy olyan lény, aki bizonyos dolgokat észlel a világból, de közel sem mindent, hiába áll a fejlettség magas fokán. A saját testünk és elménk teszi lehetővé a megismerést a választ a kérdésekre, de éppen ez jelenti az akadályt is az "abszolút válaszok" megtalálásában.

Azt gondolom, hogy egy szerencsétlenség bekövetkezte, általában nem Isten akaratának az egyenes következménye és megvalósulása, hanem sokkal inkább a másik oldal esetleges ármánykodása és erőfeszítése arra nézvést, hogy az embert elveszítse és hogy fájdalmat, szenvedést okozzon. Ezzel együtt Isten megengedheti a katasztrófa bekövetkeztét és valamiképpen végsősoron az emberek javára fordíthatja a rosszat, ami történt. Emiatt gyakran előfordul az az életben, amit úgy lehet mondani, hogy a gonosz lélek rosszra tör, de jót okoz (akarata ellenére).

Hipotézis pusztán és a legmesszebbmenőkig szeretném elkerülni, hogy kegyeletsértő dolgot mondjak, de el lehet például egy gondolatkísérlettel is időzni, ahol is az ember azt feltételezi, ha abszolút fiktív módon is csak (főleg a konkrét eset tekintetében), hogy mint átlag serdülőkorú fiatalok, akik közt sok a világban (sportban, szerelemben,stb.) egyébként sikeres egyén; és akik sokszor ebben a korban már, általában kevéssé tudatosan, de megmerítkeztek különféle bűnökben esetleg, találkoztak drogokksl, házasságon kívüli szexuális kapcsolatokkal; sokféle a mai világban szinte már általánosnsk mondható dolgokkal. És most semmi extrémitást nem mondtam még, ami főleg fiatalok között adott esetben előfordul. Szóval adottak ezek az ilyen-olyan élettörténettel bíró, sokszor sikeres és szép, jóravaló fiatalok, akik közül esetleg sokan, vagy többen, pl. a világban való sikerességük okán, mondjuk soha nem foglalkoztak volna Istennel, az ő akaratával az életükben, s mint ilyen, nem tartottak volna bűnbánatot az életükben eddig elkövetetett (vagy még el nem követett) bűneik okán, és a későbbiek folyamán, 1 hét múlva akár, vagy 60 év múlva különféle okokból meghaltak volna ugyanúgy, mint bárki más, esetleg sokkal kevéssé tragikus és figyelemfelkeltő körülmények között. Ezt követően pedig vagy imádkozott volna értük a búcsú szertartásukon, a bűneik bocsánatáért és lelki üdvösségűkért egy pap, vagy néhány ember esetleg a családjukból, vagy nem. S az ittmaradottaknak is vagy eszükbe jutott volna valaha is az életük végessége, esetleg valakinek a halála nyomán, s az, hogy ezzel kapcsolatban esetleg kérdéseket tegyenek fel és mondjuk ha csak lelki kényszerből is, de keressék a kapcsolatot a transzcendenssel, és foglalkozni kezdjenek lelki kérdésekkel, vagy nem...ennek minden következményével.

Most viszont néhányan hőssé váltak a tragédia által az önfeláldozásukkal és úgy hiszem elévülhetetlen és elvehetetlen érdemeket, mennyei kincseket gyűjtöttek a mádik világra.

És ezekért a szerencsétlenül járt gyerekekért pedig és néhány tanárukért, akiknek az élete és halála így nagyon sokakat megrendített és megállított, elgondolkodtatott, ha csak egy percre is; őértük, az ő lelki üdvösségükért és családjaikért így egy ország imádkozott, s pl. az ország minden katolikus templomában, mise keretében megemlékeztek róluk, szentmiséket ajánlottak fel értük (s aki ezt tudja mit jelent, az érti a jelentőségét), és felekezettől, de felteszem még vallástól függetlenül is számtalan ima felajánlásával ajánlották Isten kegyelmébe és irgalmasságába ezeket az embereket. S azt merem hinni, hogy ezzel a jóakarattal szemben a vádló semmit nem tehetett. S talán akik meghaltak, így mind megmenekültek. Akik pedig ittmaradtak, sokan közülük Krisztus szenvedéseihez "hasonlókat" élnek meg, de nem csak szenvednek, hanem méginkább megigazulnak talán, a kereszt cipelése és Krisztus velük együtt való szenvedése során. Mások pedig talán elkezdenek kérdéseket feltenni, ezen sajnálatos apropó kapcsán, s néhányan közülük jó és az igazságra irányuló kérdéseket, amik előre vihetnek. Kívánom hogy úgy legyen; Isten áldását és sok erőt kívánok számukra ehhez!

Nem köteles semmit sem tenni az emberekért, és akkor is jó maradna ha soha semmit nem tett volna. Tudod miért? Mert a világ nem fogadta be a világosságot akkor sem amikor köztünk volt, hanem gyűlölte Őt. A saját szolgái sem mentették meg Jézust a kinhaláltól mert az Ő országa nem ebből a világból való.

Utoljára pedig fel fogja emelni minden ember porát, és mindenki meg fogja látni a testéből az átszegezett kezeket. És elmennek akik a jót cselekedték az örök életre, akik pedig a rosszat az örök kárhozatra.