Ti mennyit fizettek havonta a gyülekezeteteknek?

"Istennek tetsző életet csak az él, aki segít a rászorulókon." - Nem kötelező a rászorulókon segíteni, amit elvársz másoktól, hogy veled cselekedjenek meg, te is úgy cselekedj másokkal.

Sokan úgy vannak vele, hogy az alamizsna helyettesíti a tizedet, pedig nem, első a tized és a felett van az alamizsna. (Tehát a bruttó 100%-ból -10% tized, -xy% adó, és a maradékból lehet alamizsnát adni, annak, aki megérdemli. - Szerintem ez a helyes.)

Én a tizedet beadom, de már a rászorulókkal nem foglalkozom. Mivel egy olyan embernek ki adna, aki iszik (vagy inna), paráználkodik (vagy paráználkodna), lop (na), csal (na)… stb. Az ilyen gonosz embereket nem kell támogatni anyagiakban. Esetleg lelkiekben lehet, de felesleges, mivel úgyis bolondnak néznek, csak nem mondják a szemedbe.

(Sajnos a legtöbbje ilyen. „Az adomány kell, de Istennek szentelt szakrális élet már nem.” – Tehát hogy lemondjanak a cigiről, részegeskedésről, bujálkodásról, paráznaságról, bálványimádásról, jóslásról, ezotériáról, lopásról, csalásról, csúnyabeszédről, Istenkáromlásról, és még sok másról, mert szinte egy átlag „rászoruló” [tisztelet a kivételnek, csak ritka, mint az igaz ember] az mind ilyen bűnöket táplál az életében.)

"Nem csak kenyérrel él, de a nélkül éhen hal, szóval ezt mond annak a nincstelennek, aki 3 napja nem evett." - Pedig ezt Jézus mondta. És mi van akkor, ha én ezt egy nincstelennek mondom, aki 3 napja nem evett? Ha megtagadja Jézus szavait (tehát hamisnak ítéli meg) akkor nem méltó arra, hogy adjak neki alamizsnát (ha tudok adni neki). De mi van, ha én ezt mondom egy 3 napja éhező hajléktalannak??

Mivel igaz hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem igével is (örök élet).

Nem lehet eltíltani, mivel ez komoly jogokat sértene (embernek joga van dönteni egy vallás mellett, már 14 éves korától).

Gonosz vagy!

"Ha megtagadja Jézus szavait (tehát hamisnak ítéli meg) akkor nem méltó arra, hogy adjak neki alamizsnát (ha tudok adni neki)."

Ezzel a hozzáállással te nem vagy méltó Krisztushoz kedves hozzászóló. Persze lehetetlen mindenkin segíteni és nem is várja el senki, de ez a hozzállás ellentmond annak, amit Krisztus tanított.

Annyiban egyetértek a 11-es Hozzászólóval, hogy nem érdemli meg mindenki az alamizsnát.

Ha valaki szegény, annak meg kell néznie a hátterét, hogy miért szegény. Ha egy családban rákos beteg van, s mindent megtesznek a gyógyulásáért, s minden pénzüket orvosokra költik, na az olyanokon igenis kell segíteni.

De ha valaki azért szegény, mert nem akar dolgozni (holott lenne rá lehetősége), vagy éppen dolgozik, de elkölti a pénzt cigire, italra meg mindenféle fölösleges dologra, vagy egyszerűen csak képtelen gazdálkodni a pénzzel, na az olyannak nem kell segíteni.

Sok embert ismerek személyesen is, akiknek ha megjön a pénz, szaladnak a boltba, és rengeteg értelmetlen dolgot vesznek. Míg tart a pénz addig költekeznek, aztán ha elfogy, akkor meg ők a "szegények". Neki is ugyanannyi erejébe kerül elmenni dolgozni mint nekem. Ha én képes vagyok költségvetést készíteni a kiadásokról, minden ezer forintnak megvan a helye, kiszámolom hogy marad-e (s ha igen mennyi) a szórakozásra, akkor ezt más is meg tudja tenni. Szóval az ilyen embereknek valóban nem kell adni.

Viszont a valódi szegényeknek igenis kell adni, Jézus is ezt tanítja, erről a könyörületességről szól a kereszténység. 5 kenyérből és 2 halból is azért lakatott jó 5 ezer embert, holott mondhatta volna annyi éhes embernek, hogy sebaj, ne egyetek, minek is, mivelhát nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is...

Szinte lehetetlen vállalkozás, de szerintem a helyes magatartás az lenne, hogy mindenkinek segíteni. Nem akarok álszent lenni, én sem tudnám megtenni, de ettől függetlenül ez lenne a helyes magatartás.

Természetesen nem mindenkinek pénzzel, mert az adott esetben (amire jó sok példa érkezett már) akár rontana a helyzeten. De szinte nincs olyan élethelyzet, amire az irgalmasság cselekedetei közül ne lehetne alkalmazni akár egyet.

Az irgalmasság testi cselekedetei:

1. az éhezőknek ételt adni,

2. a szomjazóknak italt adni,

3. a szegényeket ruházni,

4. az utasoknak szállást adni,

5. a betegeket és

6. a börtönben levőket látogatni,

7. a halottakat eltemetni.

Az irgalmasság lelki cselekedetei:

1. a bűnösöket meginteni,

2. a tudatlanokat tanítani,

3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,

4. a szomorúakat vigasztalni,

5. a bántalmakat békével tűrni,

6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,

7. az élőkért és holtakért imádkozni.