Ha nem vagyok megkeresztelve és igazából nincs is szándékomban, attól még üdvözülhetek?

Nem.

Egyebek között két bibliai indokot engedjél meg:

János 17:3

Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról.

Tehát az üdvösség egyik feltétele a pontos ismeret Istenről és Krisztusról.

Máté 28:19, 20

Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok minden napon a világrendszer befejezéséig.”

itt pedig a többi feltétel...

Ha nem vagy megkeresztelve, attól még üdvözülhetsz, ha "jó ember vagy" hogy így hétköznapilag fogalmazzak. Az is élhet a krisztusi normák szerint, aki például egész életében nem hallott Krisztusról.

A kérdés második fele neccesebb. Ha nem akarsz üdvözülni, akkor ez nem lesz ráderőltetve, az biztos. A szabad akarat az szabad akarat. Legfeljebb majd az fogja képezni a vizsgálat tárgyát, hogy felelősséged teljes tudatában, épelméjűen, szabad akaratodból utasítottad el ezt a lehetőséget, vagy zavart lelkiállapotban, hirtelen felindulásból. (Bár egy egész életet azért nem hirtelen felindulásból él le az ember.)

Amit ismertettem, ez az ortodox keresztény tanítás, amely teljes mértékben azonos az eredeti apostoli keresztény tanítással. Az ettől eltérő álláspontok már a későbbi hitújítók spekulációi. (Név szerint vissza lehet vezetni, hogy melyik kié.)

Tedd fel magadnak azt a kérdést is, hogy aki egyáltalán nem találkozik vallással, mert az egész életét egy civilizációtól félreeső helyen éli, vagy egy olyan egyéb vallási közösségben, ahol szó sem lehet keresztelésről, nem is tud róla, hogy lehetne ilyen, az sem fog üdvözülni?

Nem tehet róla hová született. Isten ilyen igazságtalan lenne?

Ha netán az, aki nem tudott megkeresztelkedni, "felmentést kap", az igazságos veled szemben, aki egy olyan országban nőtt fel, ahol 5-10 féle vallási irányzat is megtalálható?

Engem megkereszteltek (a beleegyezésem nélkül), de jelenleg nem tartozom semmiféle egyházhoz és ez így is van jól.

"De ha én is elismerem Jézust, csak nem látom értelmét annak, hogy vizes legyek. Bocsánat a közönséges szóhasználatért."

A szóhasználattal semmi probléma, nem értjük félre. A mondandóm lényegi része az, hogy Jézust csak akkor ismerjük el, ha tetteinkkel is elismerjük.

Ha Jézus megparancsolta az apostolainak, hogy kereszteljék meg a népeket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, akkor mindenkinek (aki hallott erről a tanításról) kötelessége arra törekedni, hogy méltó lehessen a keresztség szentségének a felvételére, és meg is keresztelkedjen, amikor erre méltóvá vált. Más a helyzet, ha valaki nem hallott Jézusról. Vagy hallani éppen hallott, de olyan kulturális közegben szocializálódott (pl. zsidó, muszlim vagy éppen ateista) ahol Jézus Krisztus Isten-ségének a megvallása nem lehetséges.

Itt megint a szabad akarat kérdése a kulcskérdés: mennyire szabad akaratából száll szembe az illető Krisztussal, és mennyire az akaratától függetlenül, sodródásól, vagy nevezzük szebben, kulturális hagyományból. (22-es voltam.)

"Engem megkereszteltek (a beleegyezésem nélkül), de jelenleg nem tartozom semmiféle egyházhoz és ez így is van jól."

Nem, ez nem így van jól. Más kérdés, hogy a szüleid mennyire vették komolyan a saját vallásukat, az a te megítélésedet nem befolyásolja. De az nem mindegy, hogy mégiscsak úgy gondolták, hogy téged megkereszteltetnek, az egyház meg úgy gondolta, hogy téged megkeresztel, mert egy keresztény pár szerelmének a gyümölcse vagy.

Az oké, hogy te mindezt figyelembe sem veszed, megteheted, szabad akaratod van. De ez akkor sem így van jól. Ne ringasd magad hamis illúziókba.

"De ez akkor sem így van jól. Ne ringasd magad hamis illúziókba."

Ezt úgy mondod, mintha bajban lennék! Titeket "hívőket" tényleg ennyire a túlvilágtól és az ítélettől való félelem motivál egész életetek során...?

Én ajándékként tekintek az életemre, nem pedig próbatételként. Én úgy hiszem, hogy Isten igazságos és szerető Atya, nem pedig olyan, mint amilyennek a zsidók leírták az ószövetségben...

Szia!

Igen. Hála Istennek, aki nem a mi ítéletünk alapján adja az örök életet az embereknek, hanem szeretetből, az Úr Jézus Krisztus áldozatára tekintettel.

Szerintem az Isten nem a cselekedeteink szerint ítél meg majd bennünket (bemerítkezés), vagy azért amit mások tettek velünk (csecsemőkeresztség), hanem a szívünket, a jellemünket fogja vizsgálni, hogy egy második esélyben alkalmasak lennénk-e arra, hogy boldog és kiegyensúlyozott, szeretetben gazdag életet éljünk. És, hogy mi tesz alkalmassá erre? Az Úr Jézus Krisztus által megváltoztatott szív és jellem, mert mi magunk képtelenek lennénk a változásra, a bűn által megrontott önző emberi természetünk képtelen a feltétel nélküli szeretetre, de Krisztus képes ettől megváltani, mert ő sohasem követett el bűnt. Vágyakozol erre az életre? Átadod a szíved Krisztusnak? Ha igen, akkor téged is tárt karokkal vár az Igaz Bíró!

Én azt gondolom, hogy egy - a Szentírás által a tanítványság alapvető kívánalmainak a hitbeli elfogadása alapján hozott, önkéntes választáson alapuló, alámerítéssel történő - felnőttkeresztségre az embert nem az örök élet iránti vágy kell, hogy vezérelje, hanem a Krisztusi minta: "mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk." (Mt. 3:15). Erre a tapasztalatra nem Istennek van szüksége, hanem Neked!

Üdv. Péter (adventista)

"Titeket "hívőket" tényleg ennyire a túlvilágtól és az ítélettől való félelem motivál egész életetek során...?"

Nem. Hanem Isten iránti szeretetünk. Én nem félek az ítélettől, mert már átmentem a halálból az életbe. Amire pedig ezt írtad, abban nem látok semmi fenyegetőt, ezt te olvasod bele valamiért.

Üdvözülhetsz igen.

Ha úgy éled az életed, hogy megvan benned a jószándék, a szeretet, a másokon való segítés vágya stb., akkor bizonyára üdvözülhetsz.

Templombajáró katolikus vagyok.

József,és Mária,kétségbeesve kopogtatta végig Betlehem házait,de senki sem nyitotta meg lakását a néhány perces fájásokban vajúdó asszony előtt.Kénytelen volt,egy trágyával vastagon borított,fülledt levegőjű koszos istálóban szülni,s jobb híjján egy takarmánnyal,állatnyállal bélelt jászolba tenni az újszölött Isten Fiát.

Gondolj bele,ha most kopogtatnának kétségbeesetten ajtódon, ócska csotrogánnyal érkező idegenek,hasonló tünetekkel,te mit tennél?Ajtót nyitnál,hogy szüljön,és hálószobádat összevérezze egy ismeretlen szűlő nő?

Az újszülött Isten fiát nem fogadta be,Betlehem egyetlen családja sem.A féltékeny,dühöngő Heródes katonái közeledtek,és a meggyarapodott szent családnak menekülnie kellett,kívül Heródes hatósugarán.

Betlehemre borzalom várt.Heródes katonái minden kétéven aluli kisfiút lemészároltak!

Isten,képtelen volt oltalmával megvédni azokat,akik az imént elhajtották egyszülött Fiát,Józsefet,és Máriát.

Jézus,kopogtat szíved ajtaján. Befogadásra vár.Ha befogadod,magadnál tartod,és életed urává fogadod Őt,a Mindenható oltalmába kerültél.Nem győzhet rajtad,az ördög összes démona sem,de ha elutasítod,ne számíts semmi jóra!

Ha Jézus,életed ura,Ő azt akarja,hogy te is,mint Ő,az illendőséget,és minden igazságot betölcs,és alámerítkezz,megvalld Őt!

UCC SDA