Mi a különbség a katolicizmus és a kereszténység között?

A kereszténység a zsidó vallásból ered, amit egy Jézus Krisztus nevű ember alapított. Ez a Jézus azt állította, hogy ő az Isten Fia, s mindenkinek őt kell követnie. A zsidók káromkodásért kivégezték és elhatárolódtak tőle. A keresztények hite szerint Jézus harmadik nap feltámadt a halálból, tanítványainak többször megjelent és megerősítette őket, akik elkezdték hirdetni Krisztust az egész világon.

Krisztus által létrehozott szervezetet egyháznak nevezzük. A legősibb és a folyamatosan létező keresztény felekezet a Katolikus Egyház, minden más felekezet erről szakadt le. Mindegyik felekezet azt hiszi, hogy nála az igazság és a többi többé többé-kevésbé hamis.

31#

A legősibb az ortodox ezen az alapon, mert Izrael keleten van.

De igazából a legősibb ma már nem létezik, mert egyszer kettévált ortodoxra és katolikusra, a katolikus pápa pedig búcsúcédulákkal kiérdemelte a reformációt (amire ugyebár jó válasz volt a rekatolizáció).

A Katolikus egyház egy valamikori keresztény erkölcsi-szellemi alapokon álló gyülekezetből mára egy államhatalmi vallássá nőtt szervezet. Kulcsár Árpád történész erről ír "Az államegyház árnyai" című cikkében:

"A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, ami által – már több évszázaddal az inkvizíció megjelenése előtt – számkivetettekké és üldözöttekké váltak. Az egyházi, politikai és közjogi tekintélyt egyaránt kizárólagosan megragadó római egyház mindinkább hatalmi tényezőként és nem erkölcsi-szellemi intézményként lépett fel. Az ekkor kialakuló államegyházi modell legalább ezer évre meghatározta Európa képét. ÁLDOZATAINAK SZÁMA MESSZE MEGHALADTA NÉRÓ ÉS A TÖBBI KERESZTÉNYÜLDÖZŐ RÓMAI CSÁSZÁR VÉRES BŰNLAJSTROMÁT."

Kereszténynek lenni életforma, nem pedig hivatás,

A KATOLICIZMUS EREDETE

Az Essays and Sketches című munkájában (2. kötet 231. oldal) egy 19. századi katolikus érsek, John Henry Newman utal egyháza sok tanításának eredetére. Ezt írja például: „Mindenütt elfogadható ez a jelenség: A legnagyobb része annak, amit keresztényi igazságnak ismerünk, csökevényes formában vagy részletekben megtalálható a pogány filozófiai rendszerekben és vallásokban. Például a szentháromság doktrináját megtaláljuk mind Keleten, mind Nyugaton; ugyanúgy a mosdások szertartását; az áldozati rítust. Az isteni Ige tanítása platóni; a lélekvándorlás tanítása indiai eredetű.” Az egyik kritikus érvelésére, mely szerint: „Ezek a dolgok megtalálhatók a pogányoknál, tehát nem keresztényiek”, az érsek így válaszol: „Azért mi mégis inkább azt mondjuk: ’Ezek a tanítások megtalálhatók a kereszténységnél, tehát nem lehetnek pogányok’”. Eredetűket tekintve azonban babiloni és görög tanítások, amelyek már évszázadokkal a római katolicizmus megjelenése előtt ismeretesek voltak. Sőt meg sem találhatók Isten Szavában, a Bibliában.

Newman érsek a The Development of Christian Doctrine című könyvében is megerősíti azt, hogy a nagy hitehagyáskor pogány vallásos tanítások és ceremóniák átvételére került sor, ugyanis a következőket írja: „Konstantin, hogy az új [római katolikus] vallást ajánlani tudja a pogányoknak, mindazokat a külsőségeket átvette, amelyekhez azok a saját vallásukban hozzászoktak.” Miután egyházának sok szokását felsorolja, az érsek elismeri: „Ezek mind pogány eredetűek, de azáltal, hogy az egyház átvette őket, megszenteltekké lettek.”

Vagy is a hamis tanításokat emberek kikiáltották szentnek, pedig nem azok, mert az egyház akkora hatalmat tulajdonít magának, hogy ehhez is jogot formált.

Hogy lehet valami szent ami nem tiszta?

Az Encyclopedia Britannica azt írja Konstantinról: „A pogányság igen elevenen élhetett abban az emberben, aki egészen az élete végéig oly sok pogány babonához ragaszkodott . . . A ’Nagy’ jelző csak annak alapján illeti meg, amit tett, s nem annak alapján, ami volt. Jellemvonásai alapján ítélve egyike volt a legkisebbeknek, akiket a régi vagy a modern időkben a ’Nagy’ jelzővel illettek.” Például saját hozzátartozói közül is sokakat megöletett. Pogány „pontifex maximus” címét később a katolikus egyház pápái vették át.

A sötét középkorban Róma pápái leginkább úgy uralkodtak, mint a föld királyai. Nem vártak Krisztus ezeréves mennyei uralmára. Ok, saját önző érdekükben, akkor akartak „királyságot”. Az Encyclopedia Britannica ezt a következő szavakkal ecseteli: „Az egyik legkorábbi oka a keresztényiség meghamisításának az a szándék volt, hogy Isten keresztényi Királyságát látható monarchiává változtassák, ahol a szentek betű szerint öröklik a földet.” Nem csoda, hogy az őszinte személyek tiltakoztak a ’keresztényiség [ilyen] meghamisítása’ ellen! A borzalmas inkvizíció azonban, amely csupán máglyán 30 000 lelket égetett meg, hosszú ideig jó szolgálatot tett az úgynevezett eretnekek sakkban tartására. De nem örökre!

29.Hsz!

A kereszténység attól egyetemes,hogy egyetemes hit alapokon,vagyis a Biblia 66 könyvén alapszik.

A Római Katolikus Egyház a Bibliával SZEMBEN temérdek "újítást"vezetett be.

Ilyen újítások,a szombat helyett vasárnap megszentelése,papi nőtlenség kötelme,szentek,közte Mária imádata,gyermekkeresztség a hitvallás alapján bemerítéses keresztség helyett,a lábmosás jézusi parancsa megtörése,gyónási kötelezettség,az úrvacsora helyett ostya a népnek,s bor a papnak(kannibalizmussal vegyítve),stb.

A r.katolikus egyház régen nem a krisztusi tanokat hirdeti,bár ezt sok őszinte katolikus hívő nem tudja.

Még valami,ami rávilágít a két fogalom értelmére:

A keresztény kifejezés,Krisztust követőt jelent.

A katolikus egyetemes kereszténységet jelent.

Krisztus követői létrehoztak "eklézsiákat"(egyházakat),ahol Mesterük tanításaival ismerkedtek,és tanultak hozzá hasonló módon élni.Ezek kis közösségek voltak,egymással laza testvéri kapcsolatban.A Biblia meglévő íratait-részleteit- cserélgették egymás közt.

Az eklézsiák szaporodásával,sok hamis leírás terjedt el,melyek meghamisították a krisztusi tant.Szükségessé vált az egységes-egyetemes,vagyis katolikus-tanra.

Az eklézsiák küldöttei megvitatták,mely iratok hitelesek,és melyek nem.Így alakult ki a kanonizált Biblia,a 66 könyvével.

Nagy Konstantin,a kereszténységet szintetizálta a pogánysággal,és az eklézsiák laza közösségei helyett hierarhikus államvallást szervezett abból.A vallásban megszűnt az egyén igazságkeresése a Szentlélek által,s a vallás meghatározta,hogy az egyénnek mit kell hinnie.

Most nem akarok belemenni a vitába, mert szegény Kérdezőt szerintem már most jól összekavarták itt sokan. De 49%-os, újból leírom, amit már szerintem eddig párszor már leírtak: amiket itt felsoroltál, hogy az egyház "hozzátett", ezek mind bibliai alapú fogalmak. Amit mi katolikusok Szent Hagyománynak mondunk, az nem állhat szemben a Bibliával, hiszen mi úgy valljuk, hogy az apostolok hagyományát az ősegyház tisztán megőrizte és mindig így adta tovább. Ami ellentétes a Bibliával, az nem lehet a Szent Hagyomány része. Ez a kettő kiegészíti egymást, ha úgy tetszik. Nem kell elfogadni az apostoli hagyományt, csak próbáljuk már kinőni ebből, hogy a Katolikus Egyház szembemegy a Bibliával. Aki ilyet ír, az nem ismeri az Egyházat és feltételezem, hogy jóformán semmit nem olvasott a témában.

Ami az egyetemességet illeti: lényegében ugyanazt írtuk, csak más szavakkal.

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

A legtöbb későbbi refomrátor radikálisan szakított a római katolikus istentiszteleti formákkal. Talán a reformáció kapcsán hallottál már Lutherről, az ő alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház elvetett. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a többi keresztények nem helyeselik.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő. A többi reformátor nem fogadta el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Sokat lehetne még mesélni erről, nagyon sok minden visszás dolog van, ami a Biblia mérlegén nem állna meg, ezért nem igazán keresztényi, ilyen például az egyházak állami hitéleti támogatása, hatalmas vagyonai, amik egy kívülálló számára is világossá teszik, hogy ellentétesek a Krisztusi keresztény tanítással.

Ha érdekel a téma, és teljesen objektíven te magad szeretnéd látni a különbségeket, akkor olvasd el az Úr Jézus Krisztus életét:

[link]

és az apostolok (első keresztények) életét:

[link]

...és hasonlítsd össze azzal a képpel amit ma látsz a katolicizmusról.

Üdv. Péter