Hogyan lehet valakivel összeházasodni, akivel nem szexeltél, nem laktál együtt a házasság előtt?
De most komolyan... Érdekel minden tan, indok, logikus magyarázat, ami ezt a képtelenséget alátámasztja. És nagyon örülnék, ha valaki további - ebből adódó - problémákra is választ adna:
- Ha az esküvő után kiderül, hogy a két fél nem tud aktust létesíteni, akkor fölöslegesen lett kifizetve az 500.000 Ft és felbontják az egészet?
- Ha valakik évekig vannak együtt, sokat találkoznak és minden fontos dolgot megbeszélnek, minimum a pettingig eljutnak. De ha már petting van, akkor nem mindegy, van-e szex is? Akkor vagy legyen minden, vagy semmi, nem?
- Ha meg nincs semmi, ott hogy lehetnek mély érzelmek? Az érintés az 5 szeretetnyelvbe tartozik, nem hinném, hogy meg tudja bárki állni, hogy csókolózzon a párjával például.
- Ha meg tudja állni, akkor nem is ismerik igazán egymást, nem találkoztak túl sokat, gondolom én. Nem voltak kettesben eleget. Hát hogy lehet egy vadidegenhez hozzá menni? Tegyük fel, hogy amúgy egy állat, aki megcsal, szétver, stb. Ki lesz a hibás akkor, ha tönkremegy a házasság, a jóisten?
- A szüzeken kívül bárki meg tudja állni, hogy ne szexeljen házasságig? Minden utcasarokról ömlik ránk a pornó, a legtöbb srác maszturbációs problémákkal küzd, hogy levezesse valahogy a feszültséget - hívők között is. Hogyan lehetne érvényes ebben a kultúrában ez az elv?
- Ha az esküvő után kiderül, hogy a két fél nem tud aktust létesíteni, akkor fölöslegesen lett kifizetve az 500.000 Ft és felbontják az egészet?
Nem, hanem tanulnak, gyakorolnak, megfigyelik magukat és egymást, beszélgetnek róla, esetleg olvasnak szexualitással kapcsolatos szakirodalmat stb. és egy idő után összeszoknak. Más párok is ugyanezt teszik, csak ők az esküvő előtt. Ne mondd nekem, hogy te elsőre minden gond nélkül tökéletesen tudtál szexelni. Mint mindent, ezt is tanulni kell.
- Ha valakik évekig vannak együtt, sokat találkoznak és minden fontos dolgot megbeszélnek, minimum a pettingig eljutnak. De ha már petting van, akkor nem mindegy, van-e szex is? Akkor vagy legyen minden, vagy semmi, nem?
Vannak olyan párok, akik nem azért vannak együtt, hogy bármilyen módon, akár kézzel-lábbal, akár szájjal, akár közösüléssel kielégítsék egymást/saját magukat. Vannak, akik inkább a közös élményekre, egymás személyiségének megismerésére alapozzák a kapcsolatukat. Ha két ember elmondhatja magáról, hogy ők lelki társak, azoknak nem lesz gondjuk a későbbiekben a szexszel sem.
- Ha meg nincs semmi, ott hogy lehetnek mély érzelmek? Az érintés az 5 szeretetnyelvbe tartozik, nem hinném, hogy meg tudja bárki állni, hogy csókolózzon a párjával például.
Létezik egy csomó ember, akik szerelem nélkül szexelnek, igaz? Akkor meg miért ne létezhetnének olyanok is, akik szex nélkül szeretik egymást? A csókolózás és az érintés pedig nem feltétlenül szexuális tartalmú. Erre a leghétköznapibb példa a szülő-gyermek kapcsolat. A gyerekedet is szívesen ölelgeted, puszilgatod, hogy kifejezd iránta a szeretetedet, mégse akarsz lefeküdni vele.
- Ha meg tudja állni, akkor nem is ismerik igazán egymást, nem találkoztak túl sokat, gondolom én. Nem voltak kettesben eleget. Hát hogy lehet egy vadidegenhez hozzá menni? Tegyük fel, hogy amúgy egy állat, aki megcsal, szétver, stb. Ki lesz a hibás akkor, ha tönkremegy a házasság, a jóisten?
Akik szex nélkül házasodnak össze, azok nem egy-két hónapos kapcsolat után teszik ezt, hanem többnyire évekig járnak, majd utána még pár évig jegyesek is. Én úgy gondolom, hogy egy olyan ember, akivel évek óta rendszeresen találkozol, jó esetben naponta beszélgettek, az bőven nem vadidegen, hiába nem laktok együtt. Azt pedig nagyon erősen kétlem, hogy egy istenhívő ember, aki a hite miatt vár a szexig az esküvővel, megcsalná vagy bántalmazná a párját.
- A szüzeken kívül bárki meg tudja állni, hogy ne szexeljen házasságig? Minden utcasarokról ömlik ránk a pornó, a legtöbb srác maszturbációs problémákkal küzd, hogy levezesse valahogy a feszültséget - hívők között is. Hogyan lehetne érvényes ebben a kultúrában ez az elv?
Már írtam, hogy vannak, akiknek nem ez az elsődleges, és meg se fordul a fejükben, hogy idő előtt szexelniük kéne. A másik meg, van egy csomó ember, aki diétán van, és meg tudja állni, hogy ne egyen édességet, miközben mindenhol csokikat meg sütiket reklámoznak. Akkor egy párkapcsolatban lévő ember is meg tudja állni, hogy ne szexeljen. A szex nem létfontosságú dolog, életben tudsz maradni nélküle.
Tudod valakinek vannak fontosabb dolgok egy kapcsolatban, mint a sex.
Én még nem vagyok se házas, se jegyes, de a nagyszülrum idén ünnepelték az 50. évfordulójukat, és állitásuk alapján nem közösültek házasság előtt. De ha eddig működött a kapcsolatuk, akkor talán jól választottak házastársat.
Sziasztok!
Először is a jó házasság nem a szexre épül. Az csak egy fontos része lehet, de azon kívül nagyon sok más fontos összetevője van.
A jó szex pedig nem csak az aktusra épül. Az csak egy fontos része lehet, de azon kívül nagyon sok más fontos összetevője van.
A jó házasságnak talán a legfontosabb összetevője a feltétel nélküli szeretet. Akkor is szeretem a másikat, ha nem adottak a feltételek, ha fáradt vagyok, ha ő fáradt, vagy ideges, vagy kibírhatatlan... :-)
A természetes szexuális aktus egyik igen gyakori következménye lehet a megfoganás, vagyis a gyermek. A gyermekvállalásnak pedig alapvető feltétele a biztos háttér: vagyis a család. Gondolom nem kell tovább magyaráznom a miérteket...
Általában a hívő emberek vállalják az önmegtartóztatást a házasságig. A hívő emberek pedig nem arról híresek, hogy megcsalnak, szétvernek és állatként viselkednek. Ezek egyébként az udvarlás fázisában kiderülnek anélkül is, hogy szexuális aktus lenne, vagyis az adott ember természetének megismerése nincs összefüggésben a szexuális aktussal.
Az Isten törvénye független a kultúrától. Az Isten törvénye a Teremtőnk útmutatása az életre, és biztos vezető bármilyen kulturális környezetben. Most kezdik vetíteni a mozikban a fegyvertelen katona című filmet. Ajánlom szíves figyelmedbe. [link]
Üdv. Péter
Ahogy Péter írta, a jó házasságnak, nem a szexualitás az alapja.
Én magam is így mentem férjhez, és semmi problémám nincs ezzel.
Az udvarlás ideje alatt, mindenki őszintén elmond magáról mindent, és természetesen viselkedik, nem csak a szépet mutatja.
A szexualitásról pedig lehet beszélni, a félelmekről, stb egymás között, és az aktus alatt is lehet beszélgetni.
így összehangolódnak, és nem lesz probléma.
Ha két ember őszintén szereti egymást, ott nincs csalódás, és össze nem illés.
(1Korintusz 13:8) 8 A szeretet soha nem vall kudarcot. . . .
"Ha az esküvő után kiderül, hogy a két fél nem tud aktust létesíteni, akkor fölöslegesen lett kifizetve az 500.000 Ft és felbontják az egészet?"
Na ez az a szituáció, amit két egymást őszintén szerető ember esetében nem tudok elképzelni. Ha valami nem megy, akkor beszélni kell róla és ha a másikra odafigyelek, akkor szerintem nem lehet nem jó. Ha meg valami súlyos biológiai oka van, akkor az úgy korrekt, hogy beszélünk előtte házasság előtt és akkor el lehet dönteni, hogy ennek ismeretében vállaljuk-e a másikat.
A többi kérdésre válaszolva: sokkal jobban összetartja a párokat az, hogy jól megismerjék egymást. Ezt most lelkileg értem. A szexualitás egy nagyon szép dolog, de elveheti a figyelmet a lényegről: hogy milyen a másik kommunikációja, problémamegoldó képessége, életfelfogása, stb. Igazán ezektől lesz tartós a házasság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!