Így van, a saját nyelvükön szólt hozzájuk, ez konkrétan a héber, az arámi (szír) és a görög.
A Jubileumok könyvében van szó arról, hogy a teremtés nyelve a héber volt, és ezen beszéltek az emberek is, és az Úr is így szólt hozzájuk, egészen a bábeli nyelvzavarig.
Attól kezdve az Úr egy ideig senkihez sem szólt, és az emberek közül sem beszélt senki héberül.
Később, amikor Ábrahám a vándorútja során elhaladt Bábel tornya mellett, akkor tanította meg a héberre:
Így Ábrahám és utódai ismét héberül beszéltek, és az Úr is ezen a nyelven szólt a prófétáikhoz.
A későbbi próféták anyanyelve már az arámi (szír) volt, de héberül is beszéltek, ezért a későbbi keltezésű ihletett ószövetségi iratok között vannak héber és arámi nyelvűek egyaránt. A diaszpórában a görög volt a zsidóság anyanyelven ezen is íródtak ihletett írások, bár nem sok.
Az újszövetségben említett próféta, Keresztelő János anyanyelve is az arámi volt, de papi család gyermekeként tudott héberül is. Viszont az Evangéliumok tanúsága szerint Izajás prófétát a görög fordítás szerint idézi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!