Ez milyen fajta vallás?

Szia!

Ez a római katolikus vallás. A Biblia szerint egyetlen közbenjáró van Isten és az emberek között, és az nem más mint az Úr Jézus Krisztus. Nincs tehát semmilyen bibliai alapja annak, hogy meghalt emberekhez imádkozzunk.

Üdv. Péter

Van bibliai alapja, a Makkabeusok könyvében, csak ezeket a könyveket a protestánsok kitörölték a saját Bibliájukból. Így a protestánsoknál nincs bibliai alapja.

De mivel az apostolok által használt Ószövetségben, a Septuagintában ezek a könyvek benne vannak, így az eredeti keresztény tanításban, az ősegyházban, valamint az apostoli folytonosságú katolikus és ortodox egyházakban van ennek a tanításnak bibliai alapja.

Lutherék találták ki másfél ezer évvel az apostolok után, hogy ilyen tanítás mégse legyen, a protestánsoknál tehát azért nincs, mert szakítottak az eredeti kereszténységgel.

Kedves 3.Hsz!

Rendkívül érdekes,hogy Jézus a holtakkal való kapcsolatunkról egészen másként beszélt:

"Az Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki neki él.” (Luk 20:38)

Isten Lelke nem mond ellent önmagának!

Mutass egy hiteles dokumentumot,ahol a Makkabeusok könyve a kanonikus könyvek közt szerepel!

A Jeromos Társaság Neovulgata fordításában szerepel a Makkabeusok könyve,de korrekt módon jelzi,hogy az apokrif,tehát elrejteni való könyv.

Ugyan zsidó vok, de ismerem a Makkabeusok könyvét (is).

Hol van abban olan, hogy meghalt emberekhez imádkoznának? ( Sehol. )

Egyébként a protestáns kánonban azért nincs, mert a zsidó kánonban sincs. a Protestáns Bibliákban csak azok a könyvek vannak, melyek a Zsidó Bibliában is. a Makkabeusok könyvei azért nincsenek, mert

1) nincs új üzenete a többihez képest,

2) Sinmeon, az utolsó aki Matisyahu fiai közül életben maradt, király lett, amivel jogot sértett, mert mint pap, Levi törzsébõl származott és Jákob végrendelete szerint Izrael királyainak Yehuda törzsébõl kell származniuk. Az Örökkévaló, áldot Õ, ezt tovább szûkítette: Dávidnak megígérte, hogy a királyok az Õ ( Dávid ) leszármazottai lesznek.

( Kizárt, hisz a Makkabeus szabadságharc pont, hogy a zsidó vallás védelmében robbant ki, aki elõször lépett föl, Matisyahu, fõpap volt, öt fia így természetesen szintén pap volt. Kizárt, hogy õk emberekhez, halottakhoz imádkoztak volna, ez ugyanis a zsidó vallás szerint bálványimádás, ami a három fõbûn egyike, ami zsidónak akkor is tilos, ha azzal saját életét menthetné meg. Pont ilyennel kezdõdött a szab.harc: Matisyahut a görögök arra akarták rávenni, hogy Zeusnak áldozzon, õ megtagadta, sõt azt mondta, aki megteszi, azt megöli. Meg is tette, majd a rárohanó katonát leütötte és elmenekült fiaival és az õt követõkkel együtt. Így kezdõdött, 1Makk szerint. Kizárt, hogy abban, vagy a következõben bárhol is halotthoz imádkoznának. Ha szerinted igen, hol? ( Fejezet : vers ) )

Esetleg erre a részre gondolhatott a hozzászóló:

"Másnap (amikor már legfőbb ideje volt), fölkeresték Júdást, hogy menjenek, hozzák el az elesettek holttestét, és temessék őket atyáik sírboltjába, rokonaik közé.

40. Ám a halottak ruhája alatt Jamnia bálványainak szentelt tárgyakat találtak, amit a törvény tilt a zsidóknak. Így megtudták, miért estek el.

41. Mindnyájan dicsőítették az Urat, az igazságos bírót, aki azt is fölfedi, ami rejtve van.

42. Aztán imádkozni kezdtek, és könyörögtek, hogy az elkövetett bűnök teljes bocsánatot nyerjenek. A nemeslelkű Júdás azonban figyelmeztette a csapatokat, hogy óvakodjanak a bűntől, hisz saját szemükkel láthatták az elesettek példáján a bűn következményeit.

43. Aztán gyűjtést rendezett a katonák között, és mintegy 2000 ezüst drachmát küldött Jeruzsálembe engesztelő áldozat bemutatására. Ilyen szépen és nemesen viselkedett, mivel gondolt a feltámadásra.

44. Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek föltámadásában, fölösleges és értelmetlen dolog lett volna a halottakért imádkozni.

45. Arról is meg volt győződve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár - ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől."

(2Mak.12:39-45)

Persze itt sem arról van szó, amire magyarázni akarják.

Valóban a Bibliában nincs olyan, hogy bárkinek is a közbenjárását kérnék, aki nincs az élők sorában. A Makkabeusok könyvében a halottakért imádkoznak az élők, s nem az élők kérik a megholtak imáját.

A katolikus felfogás és logika szerint azért kérhető meghalt szentek imája, mert valójában élnek, s Krisztussal együtt uralkodnak. Ha például Pál apostol imája hatékony volt, amíg a földön élt, mitől lesz kevésbé hatékony ha már a mennyben él.

Az a tény, hogy nincs ilyen az Újszövetségben arra vezethető vissza, hogy időbe került, amíg a Krisztusban meghalt szentéletű hívők helyzete tisztázódott, nem beszélve arról, hogy eleinte nem is nagyon voltak ilyenek. Miután egyértelművé vált, hogy a Krisztusban meghaltak az ószövetségi tanítással ellentétben nem kerülnek az alvilágba (seolba, hádészba), s egyre több lett a szentéletű vértanú, ez a hagyomány is elterjedt.

A Szentlélekhez való imádság sem szerepel egyetlen egyszer sem a Bibliában, mégis sok felekezet elfogadja és gyakorolja. Nekik tehát semmi jogalapjuk nincs a katolikusokat a bibliai példa hiányára hivatkozva kritizálni.

A "szentekhez imádkozni" nem szerencsés sajátos magyar kifejezés. Az "imádkozni" szóban ugyanis az "imád" szó sejlik, noha a katolikusok nem imádják a szenteket, hanem az imájukat, közbenjárásukat kérik.

A szentek közbenjárása egyáltalán nem sérti Krisztus egyedüli közbenjáró voltát. Hiszen a földi életünk során mi is kérünk és mi is imádkozunk másokért. Az, hogy valaki itt él vagy amott annak nincs lényegi jelentősége. Mi hiszünk a mennyei egyház és a földi egyház egységében. A mennyei szentek viszik a földi szentek (hívők) imáját Isten elé, ahogy azt olvassuk is:

"Amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt; mindegyiküknek hárfája és arany csészéje volt, tele illatszerekkel, amelyek a szentek imádságai." (Jel 5,8)

Én kérem is a boldogságos Szűz Máriát, Szent Józsefet, Pétert, Pált, a többi apostolt, minden vértanút és szentet, hogy könyörögjenek érettem, hagy legyek én is szent és egykor együtt örvendezhessek velük az örök dicsőségben.

szp72: „A mennyei szentek viszik a földi szentek (hívők) imáját Isten elé”

Ha Istenhez imádkozom, Istennel beszélgetek. Ha a mennyei szentek az én imámat vinnék Isten elé, ezáltal értelmetlenné és logikátlanná válna az Istenhez való imádkozásom. Az lehet, hogy Isten mindenkit meghallgat, így nemcsak a földiek, hanem a mennyei szentek imáját is, de ez nem mentesíthet az alól, hogy Istennel beszélgessek, imádkozhassak Hozzá.

Ha pl. Szűz Máriához imádkozol, biztosan ismered a loretói litániát, annyira dicsőítő és magasztaló, mintha magát Istent imádnánk, pl. Szűz Mária mint elefántcsontból való torony, aranyház, frigynek szent szekrénye, mennyországnak ajtaja, betegek gyógyítója, bűnösök oltalma, szomorúak vigasztalója, keresztények segítsége, béke királynéja, majd a végén kéred Szűz Mária könyörgését stb. Nem gondolod, hogy ez azért túlzás ennyire dicsőíteni Szűz Máriát, mintha istennő lenne, majd közbejárását kérni?