Miért nem említi a biblia József és Mária többi gyerekeit?

Említi:

És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők? Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é?

(Máté 13:54-56)

Ez a Jakab az, aki később a Jakab levelét írta, az Apostolok Cselekedeteiben is sokat szerepel.

hát mert a többi gyerek Jézus után fogant Józseftől.

Egyébként a katolikus egyház álláspontja szerint Jézus születése után is szűz maradt Mária, azaz József sem érintette őt, de én (katolikus) ezt kétlem.

Az első hozzászólónak igaza van (Vagyis a Biblia idézet jó!)

Fizikai képtelenség, hogy Mária szűz maradt volna Józseffel való együtléte után (és több gyermek megszülése után is)

Ne az apokrífeket olvasd, hanem a Bibliát!!!

1. Azért nem említi, mert nem volt nekik. Józsefnek, valószínűleg korábbi házasságából vagy házasságaiból voltak más gyerekei, de Máriának csak egy gyereke született.

2. Az első annyiban téved, hogy akkoriban az unokatestvéreket is testvéreknek nevezték, úgyhogy ez a részlet nem bizonyít semmit.

L

Az apokrif iratok nem részei a kánonnak(Bibliának).

A Szentírás pedig azért nem emliti, mert nem voltak gyermekeik.

József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta. Mt 1,24-25

ouk eginószken autén eósz ou eteken uion

A probléma az eósz (míg) szóval van. Magyarul a míg szó egy cselekvés valamely határidőhöz kötéseként érthető, tehát, amikor a határidő elérkezik, akkor a cselekvés megszűnik, vagy megváltozik. Azonban ez nem így van a görög eósz szónál. Az eósz jelentheti a magyarul míg-ként visszaadott értelmet is, de nem kizárólagosan, sőt nem is ez a jellemző rá. A míg szó, még tagadás esetén is, mind a szemita, mind a görög nyelvben csak egy határt jelöl, amelyen belül a fő cselekményt tárgyalja anélkül azonban, hogy azt is mondaná ezzel, hogy azt követően valami megváltozik (vö. K. Beyer: Semitische Syntax im NT), azaz az eósz mindig csak a múltra utal, anélkül, hogy a jövőt számításba venné.

Nézzük meg mindezt a Szentírásban!

Ter 8,7

s kiengedett egy hollót. Az ide-oda röpdösött, amíg (eósz) a víz fel nem száradt a földről.

Természetesen a holló a víz felszáradása után is röpdösött.

2Sám 6,23

Michalnak, Saul lányának egész halála napjáig (eósz tész émerasz tou apothanein autén) nem lett gyermeke.

Michalnak halála után gyermeke lett volna? Ha elfogadjuk a protestánsok Mt 1,25-höz fűzött magyarázatát, akkor igent kell mondani erre is.

A "testvér" a keleti nyelvekben s a Szentírásban nagyon gyakran unokatestvért, vagy általában rokont is jelent. Máté ugyan (13, 55) Jakabot és Józsefet, Simont és Júdást mint "Jézus atyjafiait" említi, és "Jézus nővéreiről" is beszél (13, 55 k), de ugyanő alább más Máriát említ a kereszt alatt, mint "Jakab és József anyját" (27, 56), aki Szent János evangélista szerint nem Szűz Mária volt, hanem Kleofás (görögösen Alfeus) felesége és Szűz Mária rokona. Az említettek tehát Jézus rokonai voltak, de semmiképp sem Jézus igazi testvérei.

Jézus testvérei, az Úr testvérei, rokonai: a mai szóhasználat szerint Jézus unokatestvérei. - Az ÚSz 7 különböző összefüggésben említi Jézus testvéreit (Mk 3,31-35; Mk 6,3; Jn 2,12; 7,3; ApCsel 1,14; Gal 1,19; 1Kor 9,5

Az ÚSz-ből és Hegeszipposz írásaiból kitűnik, hogy unokatestvérekről, rokonokról van szó. Nem gondolhatunk fiatalabb testvérekre; Mária részvétele a húsvéti zarándoklaton a 12 éves Jézussal nem lenne magyarázható, ha még kisebb gyermekeit kellett volna gondozni. Azután az az erőszakos föllépés Jézussal szemben, amit Mk 3,31-35 és Jn 7,2-5 említ, K-en fiatalabb testvérek részéről elképzelhetetlen. Ha pedig idősebbek voltak, nem lehettek Mária gyermekei. Az evang. sehol sem említi József és Mária gyermekét, csak az emberek emlegetik úgy, mint József fiát (Jn 6,42), ill. Mária fiát (Mk 6,3).

A szemita nyelv hatására a gör. adelphoszt is használják tágabb értelemben a törzs tagjainak megjelölésére, s erre profán emlékeink is vannak. Mt 1,25-ből (József addig nem ismerte meg feleségét, amíg világra nem hozta fiát) nem lehet bizonyítani, hogy utána házaséletet éltek volna. A kifejezés csak a szűzi fogantatásra vonatkozik, nem pedig a jövőre, mint a hasonló helyek. Máté Iz 7,14-re hivatkozva a szűzi fogantatást bizonyítja, s másról nem is akar beszélni. A Lk 2,7: említett „elsőszülött” sem bizonyít semmit, mert az elsőszülöttre törv-es előírások vonatkoztak, függetlenül attól, hogy utána voltak-e még testvérei. Továbbá az a Jakab és József, akiket Mk 6,3 első helyen említ, egy másik Mária fiai. Mk 15,40 ugyanis azt írja, hogy a kereszt alatt, a többi asszony között ott volt Mária, az ifjabb Jakab és József anyja. Máté (27,61; 28,1) ugyanezt az asszonyt a „másik Mária” névvel illeti.

A „testvér” (görögül: adelphosz) szó a görög nyelvben nem csak édestestvért jelentett, hanem ugyanezt a szót használták az unokatestvérre, vagy akár távolabbi rokonokra is.

Ter 13,8; 14,14.16; 24,15. 47 sk; 29,12.15; 31,23; MTörv 23,7; 1Krón 15, 5-18; 23,21-22; Neh 5,7; Jer 34,9 – Ezeken a helyeken a testvér szó unokatestvért, vagy még távolabbi rokonságot jelöl.

Mt 28,10 – Jézus ezt mondta: „Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek el Galileába. Ott majd meglátnak engem.”.

Mt 28,16 – „A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába.” (Akkor ők is Jézus vértestvérei voltak?).

Mt 27,56 –Jakab és József anyja az a Mária, aki Kleofás felesége, és Jézus anyjának nővére volt (vö. Jn 19,25). Tehát Jakab, József, Simon és Júdás unokatestvérei voltak Jézusnak.

Mk 6,3 – Jézus Máriának a fia, és nem Máriának egy fia.

Lk 2,7 – Máriának Jézus az elsőszülött fia volt.

Lk 2,41-51 – Jézusnak tizenkét éves korában még biztos nem volt testvére.

Jn 7,3-4; Mk 3,21.31 – „Testvérei” mégis úgy viselkednek, mintha idősebbek lennének Jézusnál. Tehát csak unokatestvérek lehetnek.

Jn 19,26-27– Jézus édesanyját János apostolra bízta, így nem lehetett neki vértestvére.

A görög ,,adelphosz'' ugyan általában vérszerinti testvért jelent, a héber ,,ach'' (nônemben: acha) azonban közeli rokont is. A Septuaginta az utóbbi esetben is az adelphosz szót használja pl. Ábrahám testvérének nevezi unokaöccsét, Lótot (Ter 13,8. vö. uo. 14,12 és 16), Jákob pedig nagybátyját és apósát, Lábánt (Ter 29,10-14. vö. Lev 10,4; 2Kir 10,13). A testvér szó tehát magában sem nem bizonyít, sem nem cáfol.

Mindig szűz maradt Mária?

A fenti, legelső hozzászóló verseinek alapján, vedd figyelembe ezt is:

A New Catholic Encyclopedia (1967, IX. köt., 337. o.) elismeri a Máté 13:55, 56-ban használt görög a·del·phoi′, illetve a·del·phai′ szavakkal kapcsolatban: „az evangélista korának görögül beszélő világában a vér szerinti fivérek és nővérek megjelölésére használták, és a görög olvasók ezt természetesen így is értették. Helvidius a IV. század vége felé (380 körül) egy ma már fel nem lelhető műben ezt a tényt azzal a szándékkal emelte ki, hogy Máriának Jézus mellett további gyermekeket is tulajdonítson, s hogy ezzel példaként állítsa őt a sokgyermekes családanyák elé.

Szent Jeromost [Sophronius Eusebius Hieronymust] az egyháznak a Mária örök szüzességével kapcsolatos hagyományos hitnézete arra késztette, hogy vallásos röpiratot készítsen Helvidius ellen (Kr. u. 383), amelynek fejtegetései . . . még ma is népszerűek a katolikus egyház hittudósai körében.”

No és ezt, mely eléggé világos:

Márk 3:31–35, Kat.: „ Amikor anyja és rokonai odaértek, kint maradtak, beküldtek érte és hívatták. Sokan ültek körülötte, szóltak neki: »Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek.« Így válaszolt: »Ki az én anyám és kik az én testvéreim?« Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: »Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.«”

Itt már igazán világos lesz a különbség Jézus vér szerinti testvérei és szellemi testvérei, vagyis a tanítványai között. Senki sem mondhatja, hogy a Jézus anyjára való hivatkozást nem úgy kell felfogni, ahogy azt Jézus mondta. Akkor vajon következetes lenne úgy érvelni, hogy itt nem vér szerinti testvérekről, hanem esetleg unokatestvérekről volt szó? Azon rokonok megjelölésére, akik nem testvérek, mint például a Lukács 21:16-ban, más görög kifejezést [szün·genón′] használtak.

Bocsi, természetesen ezeket megint egy Jehova Tanúja írta, így biztos csak ferdítés.

Na, megint jönnek a kis jehovatanús brosúrák.

Már marhára elegem van ezekből.

Ti csak ezeket tudjátok bemásolgatni?

L

47%

Isten mindent tud. Jehova tanúi mindent jobban tudnak?

A medikusokat kioktatják a vérátömlesztés tilalmának helyességéről,a rabbikat kioktatják arról, hogy a kóser vágásnak nincs bibliai alapja, a teológusokat kioktatják a Szentírás helyes értelmezéséről,noha nem ismerik a bibliai nyelveket(héber,arámi,görög)

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..