Jehova tanúi válaszolnátok a kérdéseimre?

Birom amugy a tanukat, hogy sok evnyi csesztetes utanse hagyjak el az oldalt. Megnagyobb az bennuk, hogy meg ezek utan is azt hiszik, hogy valakin is segithetnek, holott mindenki leszarja oket, akarmennyit is predikaljanak.

Ennel meg az utcan acsorgasuk is tobbet er, ott legalabb csondben vannak.

"Nem fogadjátok el a szenteket"

Kedves Kérdező.

Akit Isten szentnek nyilvánít az bizony kiváltság.

Ám ettől még, hogy valaki Isten szemében elfogadható módon élte az életét, nem kerül Istennel egy rangba és piedesztára.

Inkább arra kapnak a keresztények javaslatot,hogy igyekezzenek utánozni az ilyen hűségeseket. S nem arra, hogy Hozzájuk imádkozzunk, vagy olyasmit tulajdonítsunk nekik, amire Isten nem adott utasítást

A Bibliában szereplő Lázár esete, nem arról a Lázárról szól akit Jézus feltámasztott.

Ez egy szemléltetés, aminek több bizonyítéka is van,

A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri:

„Tekintetbe kell venni, hogy az itt következő elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.” Betű szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levő víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedőnek. Ésszerűen hangzik ez neked? A betű szerinti értelmezés szemben állna a Biblia más részeivel. Ha a Biblia ilyen ellentmondásos lenne, alapként használná-e egy igazságot szerető ember a hite építéséhez? A Biblia azonban nem mond ellent önmagának.

Összeegyeztethető Isten személyiségével a gonoszok örökké tartó gyötrése?

Jer 7:31: A hitehagyott júdaiak „fölépítették a Tófet magaslatait, amely a Hinnom fiának völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat a tűzben, amit nem parancsoltam, és ami fel sem ötlött szívemben”.

Soha Istennek eszébe nem jutott,hogy élőlényeket tűzbe gyötörjön.

Honnan ered a tüzes pokol tanítása?

Az ókori babilóniai és asszír vallásokban „az alvilágot . . . a borzalmak helyének ábrázolták, amely igen hatalmas és ádáz istenek és démonok uralma alatt állt” (The Religion of Babylonia and Assyria. Boston, 1898, Morris Jastrow, Jr., 581. o.).

A kereszténységben vallott pokol tüzes voltára utaló korai bizonyítékok az ókori Egyiptom vallásában találhatók (The Book of the Dead. New Hyde Park, N. Y., 1960, E. A. Wallis Budge előszavával, 144., 149., 151., 153., 161. o.).

A buddhizmusban, amely az i. e. VI. századig nyúlik vissza, az idők folyamán kialakultak mind a forró, mind a hideg pokolról szóló elképzelések (The Encyclopedia Americana. 1977, 14. köt., 68. o.).

Az olaszországi katolikus templomokban ábrázolt pokoljelenetek az etruszkokhoz vezethetők vissza (La civiltà etrusca. [Milánó, 1979] Werner Keller, 389. o.).

Ennek az Istent gyalázó tanításnak a valódi gyökerei azonban sokkal mélyebben vannak. A gyötrelem poklával kapcsolatos könyörtelen elképzelések rágalmazzák Istent, és Isten legfőbb rágalmazójától származnak (az Ördögtől, akinek neve azt jelenti: ’rágalmazó’), akit Jézus Krisztus a ’hazugság atyjának’ nevezett

Sokmindennel lehet vádolni a Tanúkat, ahol egyértelműen a Biblia tanításával mennek szembe, de ez a két érv most tényleg nem valami jó, Kérdező.

A gazdag és a koldus története egy példabeszéd, nem valami tényleges pokol leírása.

A szentekkel kapcsolatban pedig azért tényleg nem lehet egy kalap alá venni azt, amit Isten felszentel, illetve amit emberek.

Kérdezd inkább azt, hogy lehet hogy például Dániel 10:13-ban a Biblia szó szerint ellentmond a Mihályról szóló tanításuknak, amikor csupán a fejedelmek egyikének nevezi az angyalt, vagy valami hasonlót :D

Mit jelent a példázat?

A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.)

Lázár, a koldus jelentette az egyszerű zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követői lettek. (Lásd: Máté 21:31, 32; Lukács 18:11; János 7:49.)

Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte őket (Csel 5:33; 7:54).

Kedves kérdező!

Keresztény szentek:

Azok, akik az új szövetség által kerültek kapcsolatba Istennel, meg lettek szentelve, tisztítva, és Isten kizárólagos szolgálatára lettek elkülönítve ’a szövetség vére’, vagyis Jézus Krisztus kiontott vére által (Héb 10:29; 13:20). Ily módon ők ’szenteknek’ tekinthetők. Következésképpen nem egy ember vagy egy szervezet rendeletére lesznek ’szentek’, hanem Isten által, aki szövetségre lép velük Jézus Krisztus vére révén. A „szentek” kifejezés nem csupán néhány személyre vonatkozik, akiknek különleges szentséget tulajdonítanak, hanem mindazokra, akik az előbb említett módon egységbe kerülnek Krisztussal és örököstársaivá válnak. Valamint a Biblia a megszentelt földi életútjuk kezdetétől nevezi így őket, nem pedig attól kezdve, hogy meghalnak. Péter azt mondja, hogy szenteknek kell lenniük, mert Isten is szent (1Pt 1:15, 16; 3Mó 11:44). A Szentírás gyakran Krisztusnak a gyülekezetekben lévő összes szellemi testvérét ’szenteknek’ nevezi (Cs 9:13; 26:10; Ró 1:7; 12:13; 2Ko 1:1; 13:13).

[link]

MIHÁLY

(Ki olyan, mint Isten?):

Gábrielen kívül Mihály az egyetlen név szerint említett szent angyal, és a Biblia csak őt nevezi ’arkangyalnak’ (Júd 9). Neve a Dániel könyvének 10. fejezetében jelenik meg először, ahol azt olvassuk róla, hogy ő „az egyik elöljáró fejedelem”. Mihály segítségére sietett egy alacsonyabb rangú angyalnak, akivel szembeszállt „a perzsa királyi birodalom fejedelme”. Úgy esik róla szó, mint aki ’Dániel népének fejedelme’, és ’a nagy fejedelem, aki Dániel népének fiaiért áll’ (Dá 10:13, 20, 21; 12:1). Mindez arra mutat, hogy Mihály volt az az angyal, aki átvezette az izraelitákat a pusztaságon (2Mó 23:20, 21, 23; 32:34; 33:2). Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy neki, azaz ’Mihálynak, az arkangyalnak nézeteltérése volt az Ördöggel, és Mózes testéről vitatkozott’ (Júd 9).

A bibliai bizonyítékok alapján a Mihály nevet Isten Fia viselte azt megelőzően, hogy az egeket elhagyva Jézus Krisztus lett, és azután is, hogy visszatért oda. A Szentírás egyedül Mihályra alkalmazza „az arkangyal” szót, amelynek jelentése: ’főangyal’ vagy ’legfőbb angyal’. A szó kizárólag egyes számban fordul elő a Bibliában, ez pedig azt sejteti, hogy Isten csak egyvalakit nevezett ki az angyali seregek fejévé vagy vezetőjévé. Az 1Tesszalonika 4:16 úgy ír a feltámasztott Úr Jézus Krisztus hangjáról, mint ami arkangyalnak a hangja, ebből pedig arra következtethetünk, hogy ő az arkangyal. A vers úgy mutatja be őt, mint aki „parancsszóval” száll le az égből. Logikus hát, hogy a parancsszót kifejező hangot egy olyan szó írja le, amely nem kisebbíti vagy csökkenti azt a nagy hatalmat, amelyet ma Krisztus Jézus mint a királyoknak Királya és az uraknak Ura mondhat magáénak (Mt 28:18; Je 17:14). Ha az „arkangyal” megjelölés nem Jézus Krisztusra, hanem más angyalokra vonatkozna, akkor az ’arkangyal hangjára’ történő utalás nem volna helyénvaló. Ez esetben olyan hangról szólna a leírás, amely kisebb hatalmat képvisel, mint Isten Fiáé.

1. Ez az egész csak terelés, a Bibliában ott van, hogy egyike a fejedelmeknek. Nem az egyetlen, nem a legfőbb fejedelem, csak egyik a sok közül. Attól még hogy nem kerülnek megnevezésre, elég egyértelmű hogy többen vannak még Mihályhoz hasonló rangban.

2. 1Tessza 4:16-ból mi utal szerinted arra, hogy az arkangyal hangja az Úr hangja? Én amikor azt olvastam, fel sem merült bennem hogy ez mást jelentene, minthogy Istennel együtt angyali seregei is alászállnak. De így olvasva hogy szerinted mi mást jelent, így is csak erőltetett belemagyarázásnak tűnik, nem logikusnak.

Pláne annak tükrében, hogy mint a Biblia írja, Mihály nem valami egyedüli angyali fejedelem.

"Pláne annak tükrében, hogy mint a Biblia írja, Mihály nem valami egyedüli angyali fejedelem."

Nem egyedüli, mivel más fejedelmek is vannak (azt csak te teszed hozzá, hogy hasonló, vagy ugyanolyan rangban). De nem veszel tudomást arról a tényről, hogy csak Mihályt nevezi a Biblia Arkangyalnak! Ez pedig eldönti, hogy nem lehet egy, ugyanazon ragúak közül, de LEHET egy a sok fejedelem közül.

Ennyi erővel azt meg csak te teszed hozzá hogy két fejedelem ne azonos rangot jelentene...

Ha belegondol az ember, ha alá-fölé rendeltségi viszonyról akar beszélni valaki, akkor azt jelezni is fogja, a tizedest tizedesnek, az őrnagynak, az ezredest ezredesnek hívja, és nem ezredes megnevezéssel illeti a tizedest és az őrnagyot is.

Azt feltételezni hogy mind fejedelmek, de persze nem egyenlőek ugyanolyan logikátlan, mint az Urat összemosni az arkangyal hangjával, csak mert egy igében szerepelnek...