Jézusnak van szabad akarata? Miben nyilvánul meg, ha igen?

Krisztusnak két szabad akarata van, egy isteni és egy emberi akarata. (Krisztus isteni akarata egy és ugyanaz a másik két isteni hiposztázis, az Atya és a Szentlélek akaratával.)

Ez a diotheletista teológia a monotheletizmussal szemben fogalmazódott meg, és tulajdonképpen nem más, mint az ún. khalkedóni dogma továbbgondolása. A Krisztus két akaratáról szól apostoli tanítás hivatalosan a VI. Egyetemes Zsinaton vált dogmává Kr.u. 681-ben.

A dolog egyháztörténeti jelentősége abban rejlik, hogy ugyanez a zsinat személy szerint posztumusz eretnekké nyilvánította I. Honoriusz római pápát, a monotheletista nézetei miatt. (Tanulságos adalék a pápai tévedhetetlenség kérdéséhez.)

(andrás)

Kis kiegészítés: A fenti dogma (pontosabban dogmák) értelmében Jézus Krisztus személyében (hiposztázis) az isteni és emberi akarat "keveredés nélkül, változatlanul, szétválaszthatatlanul és elválaszthatatlanul" (inconfusedly, unchangeably, indivisibly, inseparably) van jelen.

(andrás)

"De nem válaszoltál arra, hogy miben nyilvánul meg."

Bármiben. Mindenben, amiben az akarat általában meg tud nyilvánulni.

A te akaratod miben nyilvánul meg? Krisztus emberi akarata is hasonló dogokban nyilvánul meg.

Az isteni akarata viszont számunkra felfoghatatlan, arról nem igazán tudunk nyilatkozni (lásd: apofatikus teológia).

Egyébiránt miért kérdezed?

Csak azért, mert a keresztény tanításban ennek a kérdésnek abszolúte nincs jelentősége. Érdekes kérdés, nem mondom, de ennek a megválaszolásával semmivel sem fogod jobban megérteni a kereszténység tanítását. Nem ez a lényeg.

(andrás)

kérdező, ha elfogadjuk azt, hogy Krisztusnak emberi természete (is) volt, akkor emberi tulajdonságai is voltak, tehát engedhetett volna a kísértésnek.

Ugyanígy olvashattad, hogy hogyan rettegett a fájdalomtól és a kínhaláltól a Getsemané kertben elfogatása előtt, ami nagyon is emberi tulajdonság. Ott is kísértették őt a zsidók a keresztre feszítés közben: Ha valóban Isten fia vagy, szálj le a keresztről! (Mt27,40-41) De ő állhatatos maradt és nem engedett a kísértésnek.

"A szabad akaratom abban nyilvánul meg, hogy nem lehet előre megmondani, mi lesz a döntésem, mielőtt én magam meg nem hozom a döntést. Jézusnak a Bibliában már a jövőre vonatkozó döntései is előre le vannak írva, illetve ő maga is mondja, hogy semmit nem tesz magától, mindenben az Atya akaratát követi."

Mi az időben létezünk, az Isten viszont az időn kívüliségben létezik, számára nincs olyan, hogy jövő. Emberi elmével ez nem fogható fel, ezért kár is ezen tépelődni, el kell tudni fogadni alázattal, hogy mi ehhez kevesek vagyunk. Mindazonáltal eme helyzet (Isten időnkívülisége és az ember időnbelülisége) teszi lehetővé a próféciákat.

Jézus Krisztus az istenember ebből a szempontból is különleges helyzetben van, egyszerre létezik az időben és az időn kívül. Ez megint csak egy emberi elmével feloldhatatlan paradoxonnak tűnik.

Jézus amikor beszél, akkor ezeket a paradoxonokat próbálja meg az emberi elme számára fogyasztható módon tálalni, már amennyire ez egyáltalán lehetséges. Jézus különben általában átvitt értelemben, jelképesen fogalmaz, sokszor konkrétan parabolákban és metaforákban fejti ki a tanítását. Az ő megfogalmazásai sokkal inkább költészet, semmint teológiai szaknyelv. (Pál apostol és János evangelista például sokkal inkább teológiai nyelvet használ.) Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, aki Krisztus szavait akarja értelmezni.

"Az az ötletem, hogy Jézusnak nincs szabad akarata, hanem egy afféle robot, ami feltétlenül csak azt csinálja, amit az Atya vár tőle."

A keresztény tanítás szerint Jézus isteni akarata ugyanaz az egyetlen és osztatlan isteni akarat, mint az Atyáé (és a Szentléleké), Jézus emberi akarata pedig teljes összhangban áll eme isteni akarattal. A felvetésed keresztény szempontból tehát nem értelmezhető.

Természetesen a saját szemszögedből gondolhatod úgy is, ahogy írtad, ezt megteheted, de ennek az állításnak semmi köze sincs a kereszténység Isten-képéhez.

(andrás)