A hetedik nap Isten napja, őt szolgáljuk?
Elvileg olyankor nem dolgozunk.
Na most mi van ha Isten parancsának engedelmeskedve másoknak segítünk és az munkával jár?
Ételt osztunk mosogatunk,megkapálod valakinek a kertet,stb
Mi a helyzet azokkal akik ügyeletben dolgoznak?
Orvosok,tűzoltók pl. ? Ők mind segítenek ha épp szükség van rá.
Ők sem dolgozhatnak?
A kereszténység nem azonos a zsidósággal, ezt leszögezem itt.
Az Ősegyház vasárnap tartotta összejöveteleit szinte kezdettől fogva, azonban olyan szélsőséges vallásgyakorlata azonban tudomásom szerint nem volt, mint a zsidóságnak, akiknek még a tüzet sem lehet meggyújtani.
Igaz, hogy a Katolikus Egyház ezt mondja:
"2185 Vasárnap és a kötelező ünnepeken a hívek tartózkodjanak az olyan munkáktól és tevékenységektől, melyek az Istennek kijáró tiszteletet, az Úr napjának sajátos örömét, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlását, valamint a test és a lélek szükséges pihenését akadályoznák. [Vö. CIC 1247.]"
Azonban hozzáteszi:
" Családi kötelezettség vagy fontos közösségi munka törvényesen fölment a vasárnapi munkaszünet alól. A hívek azonban ügyeljenek arra, hogy e törvényes fölmentések ne vezessenek a vallás, a családi élet és az egészség szempontjából káros szokásokhoz."
Az Úr napjának megülése tehát azonos a törvényeskedés szombatoskodással, ami a zsidóknál volt.
Dante
Szia!
Először is a hetedik nap a szombat és nem a vasárnap, ez egyértelműen kiderül a Bibliából, és a keresztény naptárakból is. A hét első napja a vasárnap, ezért volt ez a nap a vásár napja.
Az úr Jézus Krisztus nyilvánvalóvá tette, hogy mit szabad hetedik napon tenni: "Ő pedig mondta nekik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni." (Mt. 12:11-12)
Üdv. Péter
Jézus konkrétan gyógyított szombaton (az a hetedik nap, nem a vasárnap!), sőt, kalászt is tépett, meg is szólták érte a farizeusok, arra felelte, hogy nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért.
Később a keresztények nem ragaszkodtak ennyire sem a szombati pihenőnaphoz, Pál azt írta "Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában." Tehát szombatot tartani nem kötelező, vasárnapot meg pláne nem.
"Tehát szombatot tartani nem kötelező, vasárnapot meg pláne nem."
->Azért ez nem egészen tükrözi a kortörténeti valóságot, a vasárnapnak ugyanis jóval nagyobb jelentősége volt, mint az talán elsőre gondolják.
A Didakhé nevű őskeresztény irat - amelybe a hagyomány szerint azok a határozatok kerültek, amiket az apostoli zsinaton hoztak - előírja, hogy az összegyülekezés az "Úr napján" legyen. Ez minden bizonnyal nem a szombat, egyrészt mert nem úgy van írva, másrészt megerősítenek az alábbi kortárs dokumentumok is:
Antiociai Szent Ignác - aki János apostol tanítványa volt - a halála előtti hajóúton 7 pásztori levelet is írt a gyülekezeteknek, és a megnésziai levélben a vasárnapot írja elő.
Egy másik kortárs - bár kevésbé jelentős - anonim dokumentum, amely Barnabás neve alatt maradt fent, szintén arra tesz utalást, hogy a vasárnapot kell tartani.
Ezek a kortárs dokumentumok mind azt támasztják alá tehát, hogy az őskeresztény gyülekezetekben vasárnap gyűltek össze az őskeresztények, és mivel az korai szerzők ennyire foglalkoztak ezzel a témával, ezért nem elhanyagolható.
Dante
Tehát ha nincs máskor idő porszívózni,otthon ! kertet ásni-nem másnak segíteni- meg lekvárt főzni és a autót szerelni és cserepet rakni akkor megtehetjük ?
Az meg akkor nem bűn ha úgy dolgozunk,hogy azzal másnak segítünk.
Tehát szombatot tartani nem kötelező, vasárnapot meg pláne nem- remek.
Már is gusztustalan,hogy ennyire nincs egyetértés és ennyire nem egyértelmű,hogy melyik a hetedik ( Jézus mit mondott eről ha mondott bármi egyértelműt is? )
Ennyi erővel most két napos a hétvége így mindkét nap lehet az Úr napja és akkor most boldogabb is lehet,mert már két napon lehet imádni és nem csak 1.
Kedves Kérdező!
Szerintem nem jól közelíted meg a kérdést. Az Isten nem egy önkényúr, aki kénye-kedve szerint adja a parancsokat, hogy mit kell tennünk. Az Isten a szeretet, és a törvényeit is szeretetből adta, hogy segítsen bennünket vele a boldogság útján.
Az Úr Jézus Krisztus kiválóan meg is fogalmazta ezt: "a szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is." (Mk. 2:27-28).
A szombatot nem "megtartani kell", hanem ez egy lehetőség számunkra a pihenésre, a felüdülésre, a testvéri közösségre, a szolgálatra, arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapi mókuskerékből, és ezt az időt Istennel töltsük.
Jómagam református családban nőttem fel, 15 évesen tértem meg egy református ifjúsági bibliatáborban, és 20 éves koromig nem is hallottam a hetedik napról. Akkor találkoztam az adventistákkal, akikkel sokat vitatkoztam erről - mivel én meggyőződéses vasárnap párti voltam. Nem is tudtak meggyőzni észérvekkel, csak az győzött meg mikor eltöltöttem egy szombatot velük.
A szombat egy csodálatos áldás, egy lehetőség az Isten egyik nagy ajándéka, amivel lehet élni. Aki csak törvénytiszteletből akarja megtartani annak igazából soha nem lesz áldás...
Üdv. Péter
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!