Kezdetben teremtette Isten mennyet és földet, a hetedik nap után pedig semmit nem teremtett. Az alvilág teremtése azonban nincs benne a 7 napban, ez hogyan lehet?

Szia!

A magyarázat egyszerű: az alvilág nem egy fizikális hely, hanem egy állapot. Nevezetesen a halottak öntudatlan állapota.

Üdv. Péter

Egyáltalán egy mindenható Istennek minek kell egy hét a teremtéshez? Ha Isten, akkor egyáltalán nem kell neki semennyi idő hozzá: legyen! és az idő fogalmával egyidejűleg minden létrejön.

Különben is, teremtette a mennyet, ennyivel el is van intézve? Az égben van azért egy - két apróság, pl. több százmilliárdnyi galaxis, de ezzel elintézik, teremtette az eget és földet.

A 4. válasz a helyes.

"Kezdetben teremte az eget" - ez vonatkozik a túlvilágra, a mennyországra. Lucifer és társai lázadásával a letaszított angyalok magukkal rántották a mennyország egy darabját, ez lett a saját birodalmuk, a pokol.

Ezután Istent megteremtette a "földet", ami alatt nem csak a Föld bolygó értendő, hanem a teljes anyagi világ, az egész univerzum (vagy a multiverzum, ki melyiket hiszi el.)

ezúttal Péterrel értek egyet.

Isten nem teremtett alvilágot.

azt mondta Ádámnak, hogy ha fellázad ellene, akkor vissza tér ahonnan vétetett. a föd alkotó elemibe, és megszűnik létezni.ezt örökölte az emberiség is, de azzal a kilátással, hogy jön egy Ádámmal egyenértékű tökéletes ember aki bűn nélkül ízleli meg a halált, és az utódok számára vissza vásárolja így, az örök élet lehetőségét a Földre.

a halál = nem létezés.

Isten nem hozott más büntetést a halál mellé.

a Bibliában a Tűz a megsemmisülés jelképe.

Mt 25:41

"Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett."

(4Móz 16:33)

"És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül."

Mondhatja-e bárki, hogy jó emberek vagyunk? A kérdést ezért nem is így kell feltenni: "Miért történnek rossz dolgok a jó emberekkel?", hanem így: "Miért történnek jó dolgok a rossz emberekkel?" Ha a jó tündér azt mondja Hamupipőkének, hogy éjfélig hordhatja varázsruháját, akkor nem az a kérdés, hogy "Éjfél után miért nem?", hanem: "Miért hordhatom egyáltalán?" Nem az a kérdés, hogy miért van félig üresen a pohár, hanem az, hogy miért van félig teli, ugyanis minden jóság ajándék. A jó emberek azok, akik a leginkább vonakodnak magukat jó embereknek nevezni. Csak a bűnösök gondolják magukról, hogy szentek, ám a szentek tudják magukról, hogy bűnösök. A legjobb ember, aki valaha is élt, egyszer ezt mondta: "Senki sem jó, csak egyedül az Isten."

Mondhatja-e bárki, hogy a szenvedés mindig rossz? A szenvedés nélkül az élet csupa rosszcsontokat és zsarnokokat teremne, s nem pedig jókedvű szenteket. Abraham Heschel rabbi egyszerűen így mondta: "Az az ember, aki még nem szenvedett, tudhat-e valamit egyáltalán?" A szenvedés dolgozhat a bölcsesség nagyobb jóságáért is. Az nem igaz, hogy minden dolog jó, viszont az igaz, hogy "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik".

Mondhatja-e bárki, hogy ismernünk kell Isten összes okát? Ki ígérte meg nekünk, hogy mindenre válaszolni fog? Az állatok sem érthetnek meg rólunk sok mindent; miért kellene nekünk megérteni mindent Istenről? A rossz problémájának legnagyobb vizsgálata, a Jób könyve egyértelmű lényege, hogy mi nem tudhatjuk azt, amit Isten tud. Milyen kemény lecke: az első lecke, hogy tudatlanok vagyunk, hogy csecsemők vagyunk. Nem csoda, hogy Szókratészt tartotta a delfi jósda a legbölcsebb embernek a világon. Ő úgy magyarázta, hogy ez a kijelentés azt jelenti, hogy ő tudta egyedül, hogy nincs benne bölcsesség, és hogy ez volt az igazi bölcsesség az emberek számára.

Egy gyermek egy égő ház tízedik emeletén nem láthatja a tűzoltókat a védőhálójukkal az utcán. Ők felkiáltanak: "Ugorj! Mi majd elkapunk. Bízz bennünk." A gyermek tiltakozik: "De én nem látlak titeket!" A tűzoltó válaszol: "Semmi baj. Én látlak téged." Mi olyanok vagyunk, mint az a gyermek, a rossz olyan mint a tűz, a tudatlanságunk, mint a füst, Isten, mint a tűzoltó, és Krisztus, mint a védőháló. Ha ilyen szituációkban még a gyarló emberi lényekre is rá kell bíznunk az életünket, ahol bíznunk kell abban, amit hallunk, s nem abban, amit látunk, akkor miért ne bízzunk a tévedhetetlen, mindent látó Istenben, amikor halljuk a szavát, de a gondolatainkban vagy tapasztalatainkban nem látjuk őt. Nem tudhatunk mindent Isten okairól, de azt tudhatjuk, hogy miért nem tudhatjuk.

Isten sok mindent tudatott velünk. Krisztussal fellebbentette a leplet a rossz problémájáról. A legnagyobb rossz, ami csak valaha történt, mind a legnagyobb lelki rossz és a legnagyobb fizikai rossz, mind a legnagyobb bűn (istengyilkosság) és a legnagyobb szenvedés (a tökéletes szeretet gyűlölete és keresztre feszítése) úgy lett kinyilatkoztatva mint ami az Ő bölcs és szerető terve, mely elhozta a legnagyobb jót, a világ megváltását a bűnből és a örökös szenvedésből. Minden idők legnagyobb igazságtalansága beépült az üdvösség tervébe, amit Pál "Isten igazságosságának" nevezett. A szeretet utat talál. A szeretet nagyon találékony. De a szeretetben meg is kell bízni.

A rossz problémájának a legkeményebb aspektusa az örökké tartó rossz, vagyis a pokol. A pokol sincs ellentmondásban a szerető és mindenható Istennel? Nincs, ugyanis a pokol is a szabad akarat következménye. Mi magunk válasszuk szabadon a poklot; Isten nem vet senkit a pokolba akarata ellenére. Ha egy teremtmény valóban szabadon mondhat igent vagy nemet a Teremtő szeretet-ajánlatára és lelki házasságára, akkor lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a teremtmény valóban nemet mondhasson. És ez az, ami lényegében a pokol. A szabad akarat Isten szeretete helyett. Tehát a pokol Isten szeretetének az eredménye. Minden az.

Nincs olyan épeszű ember, aki azt akarná, hogy a pokol létezzen. Nincs olyan épeszű ember, aki azt akarná, hogy a rossz létezzen. De a pokol éppen a rossznak a halhatatlanná válása. Ha van rossz, és ha van örökkévalóság, akkor lennie kell pokolnak is. Ha szellemileg tisztességtelen nem hinni a rosszban csak azért, mert az megdöbbentő és kényelmetlen, akkor ugyanez áll a pokolra is. A valóságban kemény és sötét helyek, meglepetések és szörnyű veszedelmek vannak. Tehát , ha haza akarunk jutni, akkor egy megbízható térképre van rendkívül nagy szükségünk, s nem tetszetős érzelmekre.

"Nem szűnhettek meg mert Isten az élők Istene"

Igen csak hogy az életet ajándékba adta nem büntetésként, és az általad írt mondat a feltámadásra utal, hogy vissza fogja adni az életüket akik érdemesek rá.

Az en variacomban a "kezdet" sincs benne a het napban, hanem a "kezdet" az osidoktol fogva, nagyon regen volt.

Reszletesen a pokolrol es annak felosztasarol az Enok konyve ir, de ott sem emliti a teremtese idejet.