Vannak ma még olyan keresztények, akik száz százalékban szó szerint értelmezik a Teremtés könyvének első két fejezetét?

Elöször is, ahányan azt mondták nekem eddig a GYK-n, hogy tudják, annyiról derült ki, hogy legfeljebb részben értik. Ha te valóban érted, akkor te vagy az első, akivel találkoztam itt. Ebben bátorkodtam kételkedni.

Másodszor, a Hit Gyüliben én a magam részéről azt hallottam, hogy huszonnégy órás napokat illik érteni a teremtés napjai alatt, s mint olvashattad, erről más a véleményem, egész egyszerűen azért, mert a hatodik nap programját sehogyan sem tudom belegyömöszölni huszonnégy órába - többek között.

Harmadszor a réselmélet egyáltalán nem hites találmány. Nem vagyok tisztában teljesen, hogy mit tanítanak a nemkarizmatikus kisegyházak, nagyegyházak, de az tuti, hogy a karizmatikusok, pünkösdiek nagyrésze a réselmélet híve, de meg lennék lepve, ha ez a pünkösdi-karizmatikus mozgalom sajátja lenne.

"egész egyszerűen azért, mert a hatodik nap programját sehogyan sem tudom belegyömöszölni huszonnégy órába"

Mit? Azt, hogy Isten megteremti a férfit és a nőt? Fél óra vagy egy pillanat. Azt, hogy Ádám elnevezi az állatokat? 1-2 óra, nem több. Ha igényled, néhány mondattal bővebben kifejthetem, hogy miért csak ennyi. A bűnbeesés nem a hatodik napon történt, illetve nem kellett akkor történnie.

Természetesen a Bibliát kell alapul vennünk, amikor szeretnék megtudni valamit arról, hogyan hozta létre Isten a Világűrt. Tehát a Bibliából kell kiindulni, és az abban foglaltakat kell összevetnünk a megfigyeléseinkkel. Nem fordítva! Tehát nem a megfigyeléseinkből levont következtetéseket kell próbálni ráerőszakolni a Bibliára. Sokan mégis ezt teszik. Ebből ered az ún. réselmélet is.

A világ tervezettség képét mutatja, ezért sokan következtetnek egy Tervezőre, aki megtervezte és létrehozta azt. Ez az elképzelés azonban a Biblia Istenével kapcsolatban hibás. Itt tévedett Richard Dawkins is, amikor azzal próbált érvelni, hogyha a világ bonyolultan tervezett, akkor a Tervezőnek még bonyolultabbnak kell lennie. Azzal érvelt tehát, hogyha elképzelhetetlen a bonyolult világ spontán kialakulása, akkor annak még bonyolultabb tervezőjének létezése még elképzelhetetlenebb.

A probléma ezzel a gondolattal az, hogy a "tervezés" fogalmát helytelenül alkalmazza Istenre. Amikor egy ember megtervez valamit, akkor az intenzív gondolkodási, mérlegelési, számítási és hasonló folyamatokat feltételez nála. Istennek azonban nincs szüksége ilyen emberhez hasonló mérlegelési, tervezési folyamatra, hogy kitaláljon valamit. Isten ugyanis mindent abszolút és jelenvaló módon tud. Nincs szüksége rá, hogy bármit megtervezzen, mert mindent azonnali, egzakt módon ismer. Amit az ember tud, azt is fel kell idéznie a memóriájából, hogy alkalmazza. Istennek azonban erre sincs szüksége. Istennek nem kell elgondolkodnia semmit, mert mindet azonnal tud. Sőt, Isten tudja mindennek a lehetséges következményét is. Tehát Isten nem csak azt tudja, hogy mi történt, történik, és fog történni, hanem azt is tudja, hogy mi történhetett VOLNA egy bizonyos szituációban, ha az máshogy alakult volna. (Például az 1Sám 23:10-13-ban Dávid megkérdezi az Urat, hogy Kehilla lakosai átadják-e őt Saulnak. Isten azt mondta, hogy át fogják. Így Dávidnak lehetősége volt elkerülni ezt csapdát. Tehát Isten tudta azt is, ami végül nem történt meg, de megtörtént volna, ha Dávid bemegy a városba.)

Helyesebb tehát azt mondani, hogy a világ egy végtelenül bölcs és mindenható intelligencia alkotásának képét mutatja, mint azt, hogy tervezettség képét mutatja. Isten nem úgy alkotta meg a világot, hogy emberi értelemben megtervezte volna azt. Isten mindig is TUDTA milyennek kell lennie a világnak, nem kellett az kigondolnia. Amikor úgy döntött, hogy létrehozza, akkor megtette.

Dawkins érve a bonyolult istenről tehát már a premisszájában téves, amelyben Istent bonyolultnak tételezte fel. Istennek nem kellett bonyolultabbnak lennie a világnál, hanem végtelenül intelligensnek, bölcsnek és mindenhatónak kellett lennie. A Biblia nem is nevezi Istent "végtelenül összetettnek", de bölcsnek és mindenhatónak igen.

Ennyi bevezető után tehát mit tudhatunk meg az Igéből, hogyan alkotta meg Isten a Világegyetemet a Föld UTÁN?

Vizsgáljuk meg az alábbi igeverseket, különös tekintettel a "kifeszít", és "kiterjeszt" szavakra:

"Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;" (Zsoltárok 104:2)

"Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;" (Ézsaiás 40:22)

"Így szól az Úr Isten, aki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, aki lelket ad a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:" (Ézsaiás 42:5)

"Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól;" (Ézsaiás 44:24)

"Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregüket én állatám elő." (Ézs 45:12)

"Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről, aki az eget kiterjeszté és a földet megalapítá ...(Ézsaiás 51:13)

"Ah, ah, Uram Isten! Íme te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen előtted!" (Jeremiás 32:17)

"Az, aki teremtette a földet az ő erejével, aki megalapította a világot az ő bölcsességével, és kiterjesztette az egeket az ő értelmével." (Jeremiás 51:15)

"... Így szól az Úr, aki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott" (Zakariás 12:1)

Istennél megvolt a tudás az egész világmindenségre nézve. Megvolt nála az képesség, az erő is, hogy létrehozza azt. Amikor úgy döntött, hogy létrehozza a világot, kifeszítette azt, mint egy sátrat. A sátrat összecsomagolva szokták szállítani, de úgy, hogy minden alkotórésze készen áll a zsákban. Isten ezt a költői képet használta, hogy szemléltesse, HOGYAN hozta létre a világot. A csillagok fénye távolságuktól függően nem évek vagy milliárd évek alatt ér el hozzánk. A csillagok távolodtak el tőlünk ilyen messzire, amikor Isten kiterjesztette az eget. (Vagy inkább Isten magát a teret terjesztette ki). A csillagok, galaxisok pedig maguk után hagyták a fényüket. Isten Ádámot és majd Évát is felnőttnek alkotta, nem csecsemőnek. Egy napos korukban már felnőttnek néztek ki. Ezért néz ki a teremtés többi része is idősnek. Ez kell hozzá, hogy minden megfelelően működjön. Isten nem a mi becsapásunkra cselekedett így, mert el is mondta: "ne azzal törődjetek, hány évesnek -néz ki- a világ, hanem azzal törődjetek, amit én mondtam el nektek róla". Ez a lényege a Biblia teremtéssel foglalkozó szakaszainak ebben a kontextusban. Nem Isten hibája, hogy az emberek mégsem törődnek azzal, amit Ő mond.

Dióhéjban ez a válasz arra, miért lát most a tudomány mást, mint amit a Biblia állít. De ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, minden értelmessé válik. Egész más, ha a tájat a talajszintről vizsgáljuk, és más, ha egy magas kilátóról, vagy repülőről és így tovább tesszük ezt. A Bibliában Isten nézőpontja található, ami némileg magasabban van mint az emberé. Nem csoda, ha hit nélkül nem tudják azt az emberek megérteni, sem elfogadni és elismerni.

"Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!" (Ézsaiás 55:8-9)