Tudnátok mondani olyan igehelyeket a Bibliából, melyek azt támasztják alá, hogy aki hisz a Szentháromságban az keresztény, aki nem hisz benne az nem?

"Például, hogy Jézusnak kék szeme volt vagy barna ez nem üdvkérdés, hanem egy teljesen mellékes dolog."

Ez igaz, de Krisztus egyáltalán nem ilyen lényegtelen dolgokat jött tanítani, ezért írtam, hogy végülis minden krisztusi tanítás üdvkérdés, vagyis ahogy írtad is: az üdvösségünket szolgálja. És persze ez alatt nyilván a teológiai dolgokat értem és nem azt, hogy pl. Jézust kereszten vagy oszlopon végezték-e ki, mert ez tényleg nem annyira lényeges.

A Szentháromság a niceai zsinaton lett dogmaként leszögezve 325-ben. Természetesen vallották előtte is, ennek alátámasztására pedig ott vannak az ókeresztény dokumentumok. Viszont onnantól, hogy le lett szögezve dogmaként, már nem lehetett vitatni. Akik ez után tagadni merték Jézus Istenségét, azok ellen az Egyház keményen fellépett, hogy mennyire igazságosan, azt az Isten dolga megítélni. De most te komolyan azzal akarod bizonyítani a Szentháromság nem egységes voltát, hogy voltak, akik vitatták(ariánusok)? Ennyi erővel akkor most sem egységes, mert most is vannak olyanok, akik az egész dogmát elvetik úgy ahogy van!

"Nem számítanak kereszténynek? Sem Pál, sem Péter, sem János, sem Jakab, sem Júdás? Jézusról nem is beszélve? Pedig hát, ezek a személyeknek egy része nem hitte és nem tanította a Háromságot"

Én nem vagyok ebben olyan biztos. Lehet nem nevezték Szentháromságnak, de vallották a három isteni személyt, akik mégis egyek. S lényegében erről szól a Szentháromság. pl. "Kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében"

"Ezzel egyetértek, de a Háromság tanítást illetően kérlek, mutasd meg az Írásokból, hogy Jézus, hol, hogyan tanította, fogalmazta meg a Szentháromság dogmáját, annak a mai definícióit, illetve azt, hogy hogy abban hinni üdvkérdés!"

Most kezdjek el idézgetni? Te is tudod, hogy Istennek vallotta magát, hogy Övé minden hatalom mennyen és földön, hogy mindaz, ami az Atyáé, az Övé (Jn 16,15). A Szentlélekről is egyértelműen személyként beszélt Ő is és az apostolok is. Aztán hogy mégis egy az Isten, és nem vagyunk politeisták, az szintén benne van többször és egyértelműen az Bibliában. Tehát a három isteni személy egylényegű kell, hogy legyen. Ez a Szentháromság.

"„Minden tanítás hozzátartozik az üdvösségünkhöz, még ha nem is egyformán.” Most akkor mi van? Minden tanítás? Nem egyformán? Dobjuk el az Újszövetség általam is többször megemlített parancsait a szeretetről?"

Nem, ne dobjuk el! Mégis miért kéne eldobni? Igen, minden tanítás, mert minden tanítás az üdvösségünket szolgálja. Vagy szerinted nem? Legalábbis amik tényleg nem annyira lényegtelen dolgokról szólnak, mint mondjuk, hogy milyen volt Jézus szeme színe. Nem egyformán, mert mondjuk nem egyforma súlyú tagadni Jézus Istenségét, vagy mondjuk nem érteni egyet egy Jelenések könyvében lévő próféci helyes értelmezésével.

@ A Szentháromság a niceai zsinaton lett dogmaként leszögezve 325-ben.

Amit a Niceai zsinat domaként leszögezett az a Niceai hitvallás. Ebben ugye nem szerepel a "Szentháromság" szó, tehát maga a fogalom nem lett dogmatizálva, tehát úgymond nem a "Szentháromságban" hittek, hanem az egyetlen Istenben, az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben.

A negyedik század végére egyeztek meg a püspökök, az egységes terminológiában, amit dogmaként leszögeztek. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek három különböző személy, de mind a három személy ugyanazt az egyetlen isteni lényeget birtokolja, tehát egylényegűek. Egyetlen Isten van három személyben, s ezt Szentháromságnak nevezzük.

A szentháromságtagadók mindig azzal jönnek, hogy a dogma csak a negyedik század végétől létezik, és hogy addig nem volt. Igen maga a fogalom addig valóban nem volt dogmaként meghatározva és leszögezve, noha azért előtte is elég sokan használták. De teljesen mindegy, hogy azt mondom: Hiszek egy Istenben, az Atyában a Fiúban és a Szentlélekben. Vagy azt mondom: Hiszek a Szentháromságban. A kettő ugyanaz, ha egyszer leszögeztem, hogy ugyanaz.

A Biblia egy olyan Istenről tanít, aki mélységes egységben van a Fiával olyannyira, hogy egyetlen Lelkük van, aki maga is személy. Ez benne van Bibliában? Ha igen akkor igaz a Szentháromság, ha nincs benne akkor hamis.

szp72

Akkor ezt rosszul tudtam. Viszont attól, hogy nem szerepelt benne a Szentháromság szó, már meg volt fogalmazva benne a tanítása:

"HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett. Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat és országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik, akit éppúgy imádunk és dicsőítünk mint az Atyát és a Fiút, Ő szólt a próféták szavával."

Aki ebben nem látja a Szentháromságot, annak mindegy, hogy mit szögeznek le később...

Egyébként a Szentháromság szót még jóval a niceai hitvallás megfogalmazása előtt is használta a kereszténység.

Órigenész: A princípiumokról, 4,4.1. (Kr. u. 230):

"Ideje, hogy visszatérve az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről szóló fejtegetéseinkhez, végignézzünk néhány, akkor figyelmen kívül hagyott dolgot… Azt mondjuk tehát, hogy nem Isten lényegének valamelyik része került a Fiúba" mint az eretnekek gondolják, és nem is a semmiből teremtette, vagyis saját lényegén kívülről, úgyhogy lett volna olyan, amikor nem létezett; hanem azt állítjuk, hogy minden testi érzékelés számára megfoghatatlan módo a láthatatlan és testetlen Istenből jött létre az Ige és Böcsesség minden testi szenvedély nélkül, ahogy az akarat származik az értelemből… De még azt az állítást is, hogy „soha nem volt, amikor nem létezett”, elnézően kell kezelnünk, mivel maguk a szavak, mármint az „amikor” és a „soha” időhatározók jelentését hordozzák, holott mindazt, amit az Atyáól, a Fiúról és a Szentlélekről állítunk, minden idő, minden világkorszak és minden örökkévalóság felett állóként kell értelmeznünk. Hiszen egyedül a Szentháromság az, ami az értelmezésnek nemcsak az időbeli, hanem az örökkévalóságra irányuló módját is felülmúlja. Minden egyebet azonban, ami a Szentháromságon kívül van, világkorszakokkal és időszakokkal mérünk."

Tehát vallották azt előtte is, csak még nem volt dogmaként leszögezve.