Tudnátok mondani Bibliai helyszíneket rövid magyarázattal, hogy mi történt ott?

Szia

Ennyire részletesen kell?

SZAMÁRIA

(Sémer nagycsaládjáé):

Az a város, amelyet Omri király kezdett építeni az i. e. X. század derekán. Szamária Izrael északi királyságának volt a fővárosa több mint 200 éven át. Omri Sémertől vette meg két talentum ezüstért a hegyet, amelynek a tetején épült Szamária (1Ki 16:23, 24). Ez az összeg 13 212 dollárnak felel meg. A hegy továbbra is a korábbi tulajdonosnak a nevét viselte, és a várost is így hívták (Ám 4:1; 6:1).

Elhelyezkedése: Szamáriát a Sómrón nevű romokkal azonosítják. Ezek a romok szomszédosak Szebasztíjával, azzal az arab faluval, amely Jeruzsálemtől kb. 55 km-re É-ra, Sikemtől pedig 11 km-re ÉNy-ra található. Szamária Manassé területén feküdt. Az a megnevezés, hogy Szamária „Efraim feje”, arra utalt, hogy a tíztörzs-királyságnak volt a fővárosa, ennek a királyságnak pedig Efraim volt a legkiemelkedőbb törzse (Ézs 7:9). Szamária az ’Efraim hegyvidékén lévő Sámir’ közelében feküdt, de az is lehet, hogy azonos volt Sámirral, Tóla bíró otthonával, aki a bírák idején szolgált (Bí 10:1, 2).

Szamária hegyének a nagyjából lapos teteje, amelynek a kiterjedése k–ny. irányban kb. 2 km volt, ideális helyként szolgált egy város felépítéséhez. A hely könnyen védhető volt, mivel a környező síkságból hirtelen, mintegy 90 m magasra emelkedett ki. Emellett a hegytetőről lenyűgöző volt a kilátás, ugyanis É, K és D felé magasabb csúcsok emelkedtek, míg Ny felé a terület enyhén lejtett, 463 m magasból indulva, míg el nem érte a 34 km-rel távolabbi, kéklő Földközi-tengert.

BETLEHEM

(kenyér háza):

Egy város Júda hegyvidékén. Innen rá lehetett látni arra a főbb útra, amely Jeruzsálemből Beér-Sebába vezetett. Napjainkban Beit-Lahmnak (Bét-Lahmnak) nevezik, és a Templomhegytől kb. 9 km-re D-DNy-ra helyezkedik el. Úgy 777 m tengerszint feletti magasságban fekszik, nagyjából ugyanabban a magasságban, mint Jeruzsálem. Bár a környéke sziklás, terem itt olíva, szőlő és különféle gabona (Ru 1:22).

Betlehemet korábban nyilván Efratának nevezték. Jákob „az Efratába, azaz a Betlehembe vezető úton” temette el Ráhelt (1Mó 35:19; 48:7). A Szentírás említést tesz Jákob fiának, Júdának a leszármazottairól, köztük ’Szalmáról, Betlehem atyjáról’ (1Kr 2:51, 54) és ’Húrról, Efrata elsőszülöttjéről, Betlehem atyjáról’ (1Kr 4:4). A „Betlehem atyja” kifejezés e férfiak esetében vélhetően azt jelenti, hogy Betlehem későbbi izraelita lakosainak voltak az elődei. Amikor az izraeliták bementek Kánaánba, Betlehem Júda területéhez került, bár a Biblia nem említi konkrétan Júda városai között, és semmi sem utal arra, hogy akkoriban milyen nagy volt a város, és hogy mennyire volt fontos. Mivel volt egy másik Betlehem is, mégpedig Zebulon területén (Jzs 19:10, 15), a Júda területén fekvő várost általában úgy különböztették meg ettől, hogy Efrataként utaltak rá, vagy úgy, hogy „júdai Betlehem”-nek nevezték (Bí 17:7–9; 19:1, 2, 18).

NÁZÁRET

(valószínűleg: ’sarjadékváros’):

Alsó-Galilea egyik városa; itt töltötte Jézus a földi életének java részét a féltestvéreivel együtt (Lk 2:51, 52; Mt 13:54–56). József és Mária egyaránt Názáretben lakott, amikor Gábriel bejelentette Jézus közelgő születését (Lk 1:26, 27; 2:4, 39). Később, miután visszatértek Egyiptomból, ismét Názáretben telepedtek le (Mt 2:19–23; Lk 2:39).

Fekvése: A tudósok többsége a galileai Én-Nazirával (Nazerattal) azonosítja Názáretet. Amennyiben helytálló ez a nézet, Názáret a Jezréel völgyétől nem messze É-ra eső alacsony hegyek közé ékelődött, és hozzávetőlegesen félúton volt a Galileai-tenger d. csücske meg a Földközi-tenger partja között. Egy hegyi katlanban feküdt, melyet 120–150 m magas dombok szegélyeztek. A vidék sűrűn lakott volt, és sok-sok város vette körül Názáretet. Becslések szerint Názáret gyalogosan hétórányira volt a Földközi-tenger partján fekvő Ptolemaisztól, ötórányira a Galileai-tenger menti Tibériástól, és háromnapi járóföldre Jeruzsálemtől.

Egy alkalommal Názáret lakosai le akarták hajítani Jézust ’annak a hegynek a kiugró széléről, amelyen a városuk épült’ (Lk 4:29). Ez nem jelenti azt, hogy a város hajszálpontosan a kiugró szélre, azaz peremre épült, hanem egy olyan hegyen feküdt, amelynek volt egy kiugró széle, és erről akarták levetni Jézust. Egyesek ezt azzal a mintegy 12 m magas sziklaszirttel azonosítják, mely a várostól DNy-ra található.