Tegnap volt egy érdekes beszélgetésem édesanyámmal. Mit gondoltok?
20 éves vagyok, most találtam meg az utam Jézushoz. A katolikus hit érdekel, de még nem mélyedtem el benne.
Ő lényegében ateista (és mindenki más körülöttem, még a nagyszüleim is), azt mondja "önmagában hisz", mert túl sok rossz dolgot és életet látott (pszichiátrián dolgozik). Azt mondja, ha Isten jó lenne, nem engedné ezeket a dolgokat megtörténni.
Erre válaszoltam, hogy minden rossz egy tanulási folyamat része, a földi halál lényegtelen, hiszen az emberek "otthona" Isten országa.
Kérdezte, hogy akkor azok, akiknek 8 gyereke meghal néhány évesen, mit tanulnak? Mire jó az?
Erre egy saját elméletem van, nem tudom, hogy Isten mit gondol erről. Én azt, hogy minden ember csak és kizárólag addig van a Földön, amíg el nem végzi az Isten által kiszabott feladatát, és nem tovább. Ha ez 2 évesen történik ( = tanít a szüleinek valamit), akkor 2 évesen hal meg, ha 90 évesen, akkor pedig 90.
Aztán kérdezte, hogy azoknak, akik "ebben az Istenben" hisznek, miért kell szenvednie. Erre nem tudtam válaszolni, ez tulajdonképpen hibás kérdés (szerintem).
Lényegében úgy jutottam el Istenhez, hogy láttam milyen az ő ellentéte. A sátánizmussal kezdtem foglalkozni, és azt kutattam, hogy az milyen formában és hogyan van jelen a világon ma.
A sátánisták, vagy "luciferisták" azt mondják, hogy Lucifer a "fényhozó", mert ő küldte a kígyót, aki tudatot és akaratot adott az embernek.
Ezt korábban elmondtam már anyámnak, és most felhozta, hogy ő inkább lenne az ördög leghűségesebb szolgája, mint hogy a Paradicsomban éljen tudat és akarat nélkül, mint egy állat, vagy orvosilag agyhalott ember. Azt mondta az sem zavarja, ha pokolra kerül, és olyan közhelyes, "jól hangzó" dolgokat kezdett pufogtatni, hogy "legalább sok ismerőse lesz ott".
Erre a "Lucifer a fényhozó" dologra nem tudtam mit mondani, illetve arra, hogy ő adott akaratot és tudatot az embernek.
Az egész beszélgetést János 8:42 - 8:47 ihlette. Ő ebből azt szűrte le, hogy azok szerint ő sem Istentől való.
válasza:
válasza: válasza:25?
1.nyilván senki sem mondja egy éppen fájdalmasan szenvedő embernek ezt, és mást sem - max részvétem
2.nyilván mindenből lehet tanulni egy értelmes embernek
3. ha ököllel szétvernéd valakinek a képét - az igen, az visszahozná a halottat.
"Figyelj, meghalt valaki, akiért az életedet adtad volna, valamiben, amiről senki sem tehet. De ne aggódj, ez is egy lecke volt."
Ez azért kicsit irreális, nem? Gyász után akár évekkel sem normális az ilyen, ha jobban belegondolsz.
Nem, nyilván, a halottat már semmi sem hozza vissza, és az erőszak sem megoldás, az tény. De szerintem értetted magát az indulatot.
válasza:#27 Értem az indulatot.
Csak azt nem értem, hogy kerül ide. Kitől idéztél #27-ben? magadtól? mert az gyenge egy szólás valóban, és megérdemli hogy lerúgd a képét. Nem találtam ennek az idézetnek a nyomát ennél a kérdésnél.
Az a kijelentés, ami a kérdésben van, arra utal, amit mondtam: értelmes ember MINDENBŐL tud tanulni, (buta meg semmiből sem, azért is marad buta)
Ha mást nem, azt megtanulja az ember élete során a tragédiákból, a lét tragikus, és az élet keletkezése és halál kérdése nincs az ember kezében. A kezdet s a vég, az alfa és az omega (ἐγὼ τὸ Ἄλφα καὶ τὸ Ὦ) (a bulvárszintű tudomány szeretné elhitetni, hogy ez csak idő kérdése, az igazi tudósok tudják, hogy nem. Egyszer meghalunk. És tudományos tapasztalat erről nincs. Amikor szerettemet fájdalommal a veszteséggel a szívemben gyászoltam, erre ráébredtem, mennyire nem vigasztaló, hogy "majd a tudomány megoldja", igen, ezt megtanultam)
Az összes világvallás és a magasrendű, igazi művészet a lét és nemlét kérdéseiről és az emberi lét tragikus mivoltáról szól. És a szenvedés részvéttel való enyhítéséről. Szt János Vigasztalónak (Jn16,7 παράκλητος) nevezi azt, akit az Isten küld hozzánk. A buddhisták - dogmatikában kifejtett célja a szenvedés enyhítése, megszüntetése- az eljövendő kor Buddháját Maitréja Buddhának nevezik. A részvét, a szeretet Buddhája
válasza:Nekem egyeltalán nem baj, ha keresztény vagy, csak sose találkozzunk lehetőleg. Ha meg elkezdesz imádkozni egy sátánistáért, akkor te szívod meg a végén. ez van. Mi spirituálisan fejlődünk, te meg a sarokban kucorogsz, az istenedhez imádkozva.Válasz? Majd 20 év múlva csinálsz valami hihetetlent, amiért az istened seggét fogod nyalni hűséges kiskutyaként.
Jutalom? Hát kíváncsian várom...
válasza:" Mi spirituálisan fejlődünk"
hőőő ááá hűűű oda ne rohanjunk meg vissza. :D:D
Plótinosz, Thomas Aquinas, Anzelmus, Meister Eckhart, Albert Schweitzer valamint Bach Hanndel és még sok ezren mások ámulattól döbbenten szemléli a csodálatos, bámulatos fejlődéseteket:D:D:D
Ennek örömére hallgassunk egy kis zenét:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!