A kereszténységben hol a nő helye? A kereszténység is olyan másodrendű szerepre szánta, szánja a nőt, mit az iszlám?

Kedves #19

az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy bár valóban vannak mecsetek, ahol "kényelmes helyiségek" várják a nőket imára, de valójában a legtöbb mecsetben nincs elkülönített rész a nők számára, más mecsetekben pedig a férfiak számára fenntartott részhez képest kicsiny szoba a női imaterem. Ahol nincs külön terem, ott alapvetően "fatwa"-nak tekintik, hogy elkerülendő a férfiak megzavarását, nem kívánatos a nők jelenléte. Ahol pedig kicsiny helyiség áll rendelkezésre, ott egyenes következmény, hogy nem viszi minden férfi magával a feleségét. Ez nem nyugatiak véleménye a mecsetekről: [link]

Ahogy itt is olvasható, Mohamed egyébként erről konkrétan azt tanította, hogy a férfiak ne tartsák vissza a nőket a mecsetektől, DE JOBB, ha a nők otthon imádkoznak.

Ami a munkavállalást illeti, szép hogy maguk rendelkezhetnek a fizetésükkel, de hány muszlim nő dolgozik a muszlim többségű országokban? A nyugati országokban pedig még több kihívás van, mivel a Sária rendelkezései alapján a muszlim nő nem dolgozhat akármilyen körülmények között, így kerülnie kell az érintkezést nem muszlimokkal, és nem foghat kezet üzleti ügyből kifolyólag, vagy tárgyalás után sem nem muszlimokkal, vagy általában férfiakkal.

A Sária egyébként a következő mérleglendő szempontokat írja elő a muszlim nőknek, mielőtt munkát vállalnának:

1. a férjükkel egyeztetniük kell a munkavállalásról, és ha a férj "vétózhat", ha úgy látja, hogy a családi életet a nő munkába állása kedvezőtlenül befolyásolja

2. a nőnek meg kell bizonyosodnia munkába állás előtt, hogy a családi ház és a gyermekek felől is megfelelően gondoskodni fog helyette valaki -ez egyébiránt lehet a férje is, annak egyetértésével

3. körültekintően kell megválasztani a munkahelyét és munkaadóját, mert a munkája során sem tehet semmi Sáriába ütközőt, vagy érintkezhet tisztátalan dolgokkal

4. nem sérthet semmilyen vallási előírást atekintetben sem, hogy eleget kell tennie a házon kivüli öltözködési előírásoknak és a kötelező imáknak is

5. mindvégig erényesen és visszafogottan kell viselkednie.

Ezt megint csak nem a nyugatiak mondják a muszlimokról, hanem ők interpretálják így saját törvényeiket:

[link]

Ami a nemi erőszakot illeti, az iszlám elnézi, ha nem muszlim nőket, illetve nem az előírásoknak megfelelően öltözködő nőket erőszakolnak meg, mivel erre azt mondják, hogy Allah irgalmas és megértő, és ha egy nő kihívja maga ellen a férfi zabolázhatatlan vágyát, akkor a férfi tettével szemben Allah megértő. Ennek interpretálását láthatjuk azokban az országokban, ahol nagy számú ifjú muszlim férfi gyűlt fel az elmúlt években. Egyébiránt maga a "nemi erőszak" kifejezés nem szerepel a Koránban, arra való utalás van, hogy muszlim nővel muszlim férfi csak házasságkötésüket követően hálhat együtt. A tilalmat megszegőkre valóban halál vár, de mivel a Sária alapján egy férfi szavával szemben csak két nő szava áll meg, ezért egy nő hiába vádolja erőszakkal a férfit, ha nincs rá tanuja, aki mellé áll, akkor a vád nem áll meg. A nőt ugyanakkor a család megölheti, hogy a szégyent a családról letöröljék. Ezen felül a Korán gyakoraltilag nem ismeri a családon belüli erőszak fogalmát. Ha a férfi együtt akar hálni a feleségével, akkor a nő az elől nem zárkózhat el, és ha ez nem eseti, akkor a férfi megbűntetheti. A Bukhariban Mohamed azt tanítja, hogy ha nő elutasítja a férje közeledését, akkor éjjel az angyalok megátkozzák (Bukhari 7,62,121), illetve a házassági eskü és kötelesség azt jelenti, hogy a férjnek joga van az asszony (fogalmazzunk finoman úgy) testét élvezni (Bukhari 7,62,81) - az eredeti szöveg mai füllel vulgárisan fogalmaz.

Azt se felejtsük el, hogy a gyerekházasság is a szunna része, amit azzal igazolnak, hogy Mohamed 51 évesen vette el testvérének 6 éves lányát, és amikor a testvére akadékoskodott, akkor Mohamed elintézte azzal, hogy ez így törvényes (Bukhari 7,62,18).

Az a felvetés is nevetséges, hogy hol van olyan nyugaton, hogy a nő rendelkezik a fizetésével. MINDENÜTT. Az európai országokban egységes gyakorlat, hogy minden munkavállaló a saját bankszámlájára kapja a fizetését, és a felett jogilag csak ő rendelkezhet, házastársának csak írásban adhat felhatalmazást a bankszámla feletti rendelkezésre (és például társkártya használatára). Nálunk konkrétan a feleségemnek nem csak hogy önálló bankszámlája van, hanem még az én bankszámlámra is rendelkezik egy társkártyával. Az én ismeretségemben több az olyan házaspár, ahol különkasszán vannak a házastársak, és csak a közös kiadásokat osztják meg egymást között, mint akik közös kasszát vezetnek, pláne, hogy abból kizáják a nőt, aki általában a legtöbb bevásárlást végzi.