Jól sejtem, hogy a keresztények így hiszik? (lent)
Amikor úgy döntöttem, hogy ateistaként keresztényekkel is barátkozom, tisztában voltam vele, hogy az ő nézetük szerint az én életem nem helyes, "nem Istennek tetsző". Ez tiszta sor. Amíg nem emlegetjük fel, nem is lehet ebből probléma közöttünk, úgy gondoltam.
Most viszont úgy látom, nem csak arról van szó, hogy nem tartják helyesnek az életemet, hanem egyenesen azt hiszik, hogy én így nem is vagyok boldog. Nem volt nyíltan kimondva soha, de sokszor éreztem ezt néhány megnyilvánulásból. Ezért elgondolkodtam, hogy vajon benne van e ez is a szentkönyvükben? Hogy aki nem istennek tetsző életet él, az nem csak bűnös de 100%-ig boldogtalan is?
Vannak ilyen szekták. Milyen felekezet tagjai ezek a keresztények?
Egyébként én visszakérdeznék, hogy szerintük mi a boldogság?
Attól, mert keserű embereknek pont a vallás hozott fényt az életükbe, még nem jelenti azt hogy másnak is sötét az élete.
Oké, akkor legyen itt néhány példa.
XY véleménye szerint az ember boldogságának legnagyobb részét az a tudat jelenti, hogy isten feltétel nélkül szereti. Mégpedig azért, mert ez állandó, míg minden más, amire boldogság forrásaként tekintünk, változhat. Megemlítette példaként, hogy most ha kapunk egy jó eredményt az iskolában örülünk, de holnap ha valami balul üt ki, akkor is megmarad a jókedvünk, mert az isteni szeretet még mindig ott van. Nem beszéltünk viszont az emberi szeretetről. Az nem lehet ugyanígy állandó és feltétel nélküli? Nem adhat ugyanígy boldogságot a nehéz helyzetekben? Rákérdezhettem volna, de ez éppen akkor nem jutott eszembe.
ZD azt mondta nekem, hogy örül, hogy megismert, mert jó ember vagyok. Ez idáig nagyon jól esett. Aztán folytatta, hogy szeretné, ha boldogabb lennék, és azért beszél nekem a hitéről folyton. Itt merült fel bennem először, hogy vajon miért nem lát boldognak engem?
YZ egyszer a saját, eljövendő házasságáról beszélt nekem. Elmondta, milyen társat képzelt el magának az életben, majd kijelentette, hogy a házasság szentsége is csak istentől származhat. Ez nem lepett meg, ezt tudtam, hogy így tartják. Azt nem tudtam viszont, vagy csak nem gondoltam bele, hogy ezzel együtt két ember "csupán" polgári házassága paráznaságnak számít mindenképpen. Mellékes, hogy évtizedeket szeretetben és hűségben élnek le, akkor is. Itt felmerült bennem a kérdés, hogy
a) Tényleg arról van szó, hogy az együtt töltött idő és a kapcsolat minősége mellékes a házasság ceremóniájához képest,
b) Arról van szó, hogy nem tudják elképzelni, hogy tényleg képes két ateista ember hűségben és szeretetben együtt élni.
Nem tudom, kezdjem e bánni, hogy közéjük keveredtem. Összességében jó emberek és rajtuk kívül nem igazán vannak más barátaim.
A legjobb amit tehetsz, ha szóvá teszed ami nem esik jól.
Vagy minimum visszakérdezel, hogy rád értette-e és miért.
A legrosszabb, ha lenyeled. Mert bántani fog.
Ők meg nem hiszem, hogy bántásnak értették.
Az biztos, hogy a rituálét fontosnak tartják (házasság), amit én sem értek.
A boldogságnál viszont nem hiszem, hogy téged szerencsétlennek gondolnak.
Nyugodtan vitatkozzál ilyenkor.
Szia
Amikor elkezdtél barátkozni keresztény emberekkel, akkor tudtad mi az ők álláspontjuk, ezt a kérdésed alatt is említetted, és elfogadtad azt, hogy ők ilyenek.
Különben barátkozni sem tudtál volna velük.
Nos, nem tudnád továbbra is ezt tenni? Ők elfogadnak ateistaként, te pedig fogadd el az ők álláspontjukat. Annál is inkább, mert nem biztos, hogy igazuk vav. Az az ők személyes(magán) elképzelésük, amely távol áll a tiédtől. Ennyi.
mert:
"XY véleménye szerint az ember boldogságának legnagyobb részét az a tudat jelenti, hogy isten feltétel nélkül szereti." - miért kell neked ezt elhunned? És ha nincsen így? Mert ha így lenne, akkor Isten szerette Júdást is, aki elárulta a fiát. Pedig gondolhatod, hogy ez nincsen így.
Azt, hogy Te mennyire vagy boldog, azt Te érzed, és nem másoknak kell ezt megmondaani a számodra.
Tudod mit ír a Biblia a boldogságról?
Zsoltárok 1:1–3
1 Boldog ember az, ki nem jár a gonoszok tanácsa szerint,
Bűnösök útjára nem áll,
És gúnyolódók székébe nem ül,
2 Hanem Jehova törvényében leli gyönyörűségét,
És törvényét olvassa halk hangon éjjel-nappal.
3 Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa,
Amely megtermi gyümölcsét a maga idején.
Nem hervad el lombja,
És minden tettét siker koronázza.
Lehet, hgy te ezt nem hiszed el, de a Biblia ezt írja, és az aki megteremtette az embert, az jobban tudja mitől lehetünk boldogog, mert belénkplántálta a szükségletet...
A házasságról:
Van egy bibliai tanács(tanítás,utasítás), amely nélkül nem érvényes a házasság Isten előtt.
Róma 13:1,2
" Minden lélek rendelje alá magát+ a felsőbb hatalmaknak, mert nincs hatalom, csak Istentől; a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában. Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, az Isten elrendezésével száll szembe; akik szembeszálltak azzal, ítéletet fognak magukra vonni.", de érdemes a további verseket is elolvasni..
Nos a vers szerint engedelmeskednünk kell azon ország törvényeinek, amelyben élünk. Ahol te élsz, melyik házasságkötést ismeri el a törvény? A templomit, vagy a anyakönyvezetőnél kötöttet?
Gyakorló vallásos ember vagyok, anyakönyvezetőnél kötöttem házasságot, több éve mint amennyi idős te vagy. És soha nem bántotta a lelkiismeretemet ez a dolog, mert pontosan tudom, ameddig betöltöm a szerepemet a Bibliában leírtak szerint, addig mindig Isten áldása van, és lesz rajtunk már több évtizede.
" Arról van szó, hogy nem tudják elképzelni, hogy tényleg képes két ateista ember hűségben és szeretetben együtt élni." - de, élhet boldogan, mert azt írja a Biblia, hogy sokan vannak, akik nem ismerik a Bibiát mégis Isten alapelvei szerint élnek.
Róma 2:14, 15-ben ezt olvassuk: „Mert amikor a nemzetekből valók, akiknek nincsen törvényük, természet szerint a törvény dolgait cselekszik, akkor ezek, bár nincs törvényük, önmaguk a törvény maguknak. Ők maguk mutatják meg, hogy a törvény lényege be van írva szívükbe, miközben a lelkiismeretük velük együtt tanúskodik, és saját gondolataik egymás között vádolják vagy éppen mentegetik őket.” Ez azért van, mert a lelkiismeret azokból nem veszett ki(el), akik nem keresztények.
Remélem nem gondolod, hogy meg akartalak "téríteni". Nincsen ilyen szándékom.
Csak szerettem volna segíteni, hogy tisztábban lásd a helyzetedet a barátaiddal. nem kell a vallás terén mindent elhinni, csak amit magad ellenőriztél volna le a Bibliából - de ezt nem igen teszed meg.
"Nem tudom, kezdjem e bánni, hogy közéjük keveredtem. Összességében jó emberek és rajtuk kívül nem igazán vannak más barátaim." - ha fenn akarod tartani a barátságot a barátaiddal, kölcsönösen tolerálnotok kell egymás nézetét, és tiszteletben tartani a másikat. Ettől barátság a barátság :-)
A katolikus hit szerint Isten nélkül nem lehet igazán boldog az ember, tehát egy ateista katolikus szemmel nézve boldogtalan, mert hiányzik az életéből Isten. Nagyon sok mindent Istenhez viszonyít egyébként, tökéletes szabadságnak is az Istennek tetsző életet tekinti, hiszen az ellentmondás Isten akaratának "a bűn rabszolgájává tesz".
De ha belegondolsz logikus is, egy hithű keresztény számára elméletileg Isten a legfontosabb létező, ezért úgy gondolja a te életedből hiányzik valami, ami az övében megvan, ezért nem lehetsz igazán boldog.
Lucifer: Nem tudom troll vagy le, de a házasságot ne nevezzük már rituálénak. (Már csak ezért se mert a rituálé egy szertartás, a házasság meg egy életközösség...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!