Melyik a hetedik nap? A szombat mit jelent?

"A keresztények miért nincsenek a Mózesi törvény alatt?

Tízparancsolat?"

A mózesi Törvény parancsait 3 kategóriába sorolják:

1.Szellemi-erkölcsi jellegű parancsok.Pl:Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem!Ne lopj!

2.Rituális-szimbolikus parancsok.Pl:Szombat,körülmetélés,áldozatok bemutatása.

3.Államigazgatási jellegű parancsok.Pl:Elengedés éve,Szegény-tized.

Az újszöv.-ben a keresztényekre a szellemi-erkölcsi jellegű parancsok érvényesek.

Igen, az adventisták tévednek a szombatot illetően.

Antiochiai Szent Ignác Kr.u. 107 körül - vagyis szinte még az Ősegyház korában - azt írja, hogy nem kell már szombatot ünnepelni.

Minden bizonnyal az adventisták is érzik, hogy nagy súlyú kijelentés ez a korai kereszténységben, ezért megkísérlik kicsavarni a fordítást...

Sziasztok!

Hadd reagáljak a Dante vádjaira. Az adventisták közül egyetlen ember mondta azt, hogy nem biztos, hogy helyes a fordítás. Van azonban egy sokkal elterjedtebb másik nézet is. Nevezetesen, hogy igen korán elkezdték ünnepelni a vasárnapot, mégpedig az apostolok idejében, csakhogy ez nem pozitívum volt. Pál apostol így ír erről a II.Thessz. 2:7-ben: "működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia."

Üdv. Péter

Kedves Péter,

Nem vádolok én senkit sem, tényeket írok. Ha jól emlékszem, azon kívül, akit Brátán János felhozott, még egy szerző van, aki szintén kicsavarja a fordítást, így az adventista apologéták akár hivatkozhatnak arra is.

A másik meg az, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Szent Pál a thesszalonikai levélben a vasárnapünneplés ellen beszélne. Sőt ő maga a napok elkülönítését is az ember lelkiismeretére bízta, nem kötötte ki, hogy szombat vagy vasárnap lehet istentiszteleti alkalmakat tartani (Rm 14,5).

Az Ignác levél épp arra bizonyíték, hogy már a korai kereszténység elején is ismert volt az a nézet, hogy nem kell szombatot ünnepelni, vesd csak össze ezt a Barnabás levéllel, ami kb. ekkoriban keletkezik, ott is a vasárnap a best. A szombatnak ellenben semmiféle jelentősége nincs az Egyház számára, sőt a kicsit későbbi időből származó Szent Jusztinosztól származó bizonyságtétel is a keresztények vasárnapünneplése melletti bizonyíték, és még mindig csak kb. a 2. század közepén vagyunk, ami még szintén nagyon a kereszténység eleje. Ilyen hamar elfelejtették volna a keresztények a szombat jelentőségét? Kizárt, ez inkább azt mutatja, hogy megértették, hogy lejárt az Ószövetség.

Sziasztok!

Igen izgalmas. Nos a különbség az, hogy számunkra a Szentírás a mérvadó, az egyházatyák nem, a katolikusok számára pedig az egyházatyák, és a hagyomány legalább olyan súllyal esik latba, mint a Szentírás.

A törvényszegés szerintem egyértelműen a Tízparancsolat parancsolataira vonatkozik, azon belül is különösen a 2. és 4. parancsolatra. Ezt a kettőt változtatták ugyanis meg...

Üdv. Péter

Én erre az egészre csak három pontban reagálnék.

1.Abban egyetértek Péterrel, hogy más a Szentíráshoz való közelítés. A protestantizmus a "Sola Scriptura" elvet vallja, ami azt jelenti, hogy a Szentírás önmagában elég, míg a Katolikus Egyház a Bibliát a hagyomány részének tekinti, és annak fényében magyarázza. Persze ez utóbbi nem önkényes módon van így, a katolikus teológiának is vannak érvei e nézet mellett. [megjegyzés: egy katolikus pap nekem azt mondta, ha jól emlékszem, hogy az Atyák írásai nincsenek egy súlycsoportban a Szentírás kijelentéseivel.]

2. Azt azért nem merném kijelenteni, hogy a protestánsoknak sem fontosak az egyházatyák, mert van, ahol idézik őket. Ráadásul a Barnabás és az Ignác levelek esetében apostoli atyákról van szó, akik még ismerhették az apostolokat, illetve nagyon közel éltek hozzájuk. Azt gondolom, hogy az apostol tanítványok, illetve utódok levelei sokat nyomnak a latban a keresztény tanítások kutatásakor. Én nem merném azt mondani, hogy jobban ismerem a Bibliát, mint például Szent Ignác, aki mártírhalált halt a hitéért, és a legenda szerint bibliai szereplő, miszerint ő volt az a kisfiú, akit Jézus a tanítványok elé állított példaként.

3. Én a magam részéről nem hiszem, hogy a "törvényszegés" a 10 parancsolatra vonatkozna. Egyrészt az említett páli szakasz eszkatologikus jellegű, ami a preterizmus szerint az 1. században beteljesedett. Másrészt vitatom, hogy a 10 parancsolat érvényes lenne a keresztényekre.

Sziasztok!

1. Egyetértünk. :-)

2. Az egyházatyák fontosak, ahogyan a refomátorok is fontosak... :-) Sok fontos dolog van, de egy a legfontosabb. Mi azt valljuk a hitehagyás már az apostoli korban bekövetkezett, így marad a Sola Scriptura.

3. A Tízparancsolat egyetemes érvényű. Érdekes, hogy ezt vitatod, hiszen a katolikus hitvallás is ezt vallja. Vagy rosszul tudom?

Üdv. Péter

Kedves Péter,

Az egy dolog, hogy az apostoli korszakban is létező jelenség volt-e a hitehagyás, az meg egy megint más kérdés, amikor valaki azt állítja, hogy az Egyház hitehagyó lett, ahogy az Őrtorony teszi. Ez súlyos kijelentés, ráadásul nem is igaz, plusz logikátlan is, de ez egy messzebbre vezető téma lenne.

A 10 parancsolatról azt tudom, hogy az Egyház nagy jelentőséget tulajdonít neki, ám az még előttem is kérdés, hogy mit kezd azokkal a kijelentésekkel, amelyek annak hatályon kívül helyezését jelentik. A 10 parancsolat ugyanis eredetileg a Tóra része, amely viszont Izrael nemzeti érdekeit és vallási életét igyekszik szabályozni, ennek következményeként nem egy lelki törvényszerűség, hanem kötelező jelleggel bírt, aminek megsértése halálbüntetést vont maga után. Ez sehogy sem egyeztethető össze az Újszövetséggel.

Ha azt a 9 parancsolatot vesszük figyelembe, ami az Istenhez illetve az emberekhez való viszont illeti, akkor az Újszövetség magasabb mércét kínál (vö. Jak 4,17). A szombati nyugalomnapot az Újszövetség - véleményem szerint - nem teszi kötelezővé.

Természetesen lehet szombati összejöveteleket tartani, hiszen azt olvassuk, hogy Szent Pál is prédikált akkor (Ap.Csel 13,44), de ugyanakkor más helyen azt olvassuk, hogy a keresztények mindennap összegyűltek (Ap.Csel 2,46), tehát nem csak szombaton, hanem csütörtökön, és pénteken is.

Nem akarok egyébként mélyre menni ebben a témában. A lényeg az, hogy elutasítom a szélsőséges szombatosok kizárólagos szombatünneplését, ugyanakkor az is biztos, hogy összejöveteleket nem csak vasárnap lehet tartani, hanem rugalmasan lehet ezt tenni.

Talán nem véletlen, hogy később (talán a 3. században?) voltak olyan keresztények, akik a kizárólag vasárnap/szombat helyett mindkét napot tartották.

Egyetertek Danteveal.

Az Ujszovetsegben a szombat tartasa nem kotelezo. Ha valaki egyenileg megtartja, az hasznos lehet, de masokat dogmaszeruen kotelezni a betartasara irasellenes (Kol. 2:16). Raadasul azokat a korai egyhazatyakat akiket peldanak felhozott Dante, kemeny beszed letorvenytelenezni. :) Akkor meg nem volt szakadas.