Hogyhogy Jeruzsálem neve elő sem fordul a Koránban?

A gyanúm az kérdező, hogy te azon a környéken ismert arab szavakat, megnevezéseket nem ismered. A sziklamecset például kicsit nagyobb dolog nekik, mint Rómában a Szent Péter bazilika. Mégpedig azért, mert régebbi, és több szent esemény történt ott, mint a bazilikában. Ez a legismertebb, de még számos más hely van ott ilyen. Megemlíteném, hogy mikor a zsidók bevonultak a Kánaánba, akkor már éltek ott palesztinok.

Szóval elég kicsit alaposabb történelmi (vallástörténeti) ismeret ahhoz, hogy ne tekintse paradoxonnak az ember a dolgot.

Jeruzsálem név szerint nem szerepel a Koránban. Egyetlen egy helyen, a 17. szúra első versében említik a "távoli mecsetet", és az Al-AKsza mecset jelentése valóban a "legtávolabbi mecset".

A probléma ezzel csak az, hogy Mohamed életében Jeruzsálem még a Bizánci Császárság része volt és a kereszténység volt az államvallás. Konkrétan pedig a jeruzsálemi Al-Aksza mecset helyén pedig még egy Szűz Máriának szentelt templom állt. (Ezt korabeli írásos források és régészeti leletek egyaránt bizonyítják.)

Ha tehát Mohamed az Al-Akszából utazott a mennybe, akkor egy bizánci keresztény templomból szállt fel :)

Amúgy abba belegondolnak a muszlimok, hogy azért 632-ben Jeruzsálemben kellett volna lennie pár embernek aki lát egy olyan eseményt, mint hogy egy fickó egy szárnyas szamáron felmegy a mennybe? Erős bizánci adminisztráció volt a városban, komolyan senki nem írt volna le ilyesmit?

(Persze csak költői kérdés.)

Kérdező nagyon nincs képben. Mescid-i Aksa nem csak a mecsetet jelenti hanem a mecsetet és körülötte lévő területet. A ma látható mecsetet Mohamed próféta után építették. Egyébként Salamon az iszlám szerint is próféta volt, ezért is fontos a muszlimoknak Jeruzsálem.

"A probléma ezzel csak az, hogy Mohamed életében Jeruzsálem még a Bizánci Császárság része volt és a kereszténység volt az államvallás. Konkrétan pedig a jeruzsálemi Al-Aksza mecset helyén pedig még egy Szűz Máriának szentelt templom állt."

"Amúgy abba belegondolnak a muszlimok, hogy azért 632-ben Jeruzsálemben kellett volna lennie pár embernek aki lát egy olyan eseményt, mint hogy egy fickó egy szárnyas szamáron felmegy a mennybe?"

621-ben történt Mohamed próféta menybemenetele, nem 632 ben. Nem volt szamár és nem épületről történt hanem egy szikláiról ami még ma is látható:

[link]

Hogy ment a mennybe 621-ben, ha egy évvel később volt a hidzsra? Emellett mindenhol úgy írják, hogy 632-ben Medinában halt meg. Mellesleg senki sem írta, hogy épületről ment.

Hát a lényeg, hogy vannak itt bajok.

"Hogy ment a mennybe 621-ben, ha egy évvel később volt a hidzsra? Emellett mindenhol úgy írják, hogy 632-ben Medinában halt meg. Mellesleg senki sem írta, hogy épületről ment. Hát a lényeg, hogy vannak itt bajok."

Veled vannak a bajok. Tényként állítasz dolgokat úgy hogy közben fogalmad sincs azokról. Mennybemenetelnek mi köze van a hidzsrahoz? Mohamed próféta egy éjszaka alatt eljutott Mekkából Jeruzsálembe ahol a mennybemnetel történt, aztán vissza Mekkába. Ez 621-ben történt és 632-ben halt meg. Remélem igy már összeállt a kép és rájöttél hogy a mennybemnetel nem a próféta halállakor történt.