Mibe higyjek? Ha jószívű vagyok kihasználnak, ha szemét vagyok bűnt követek el de egszerűbb az élet.

Kezdem érezni h hülyeségnek tartom az Istenbe hívést, mindenért bűnösnek érzem magam ami a való élethez kell, ha orvosnál várakoznom kell, kedvesen szólok h időpontom volt 2órája rám se hederintenek, de ha keményen odaszólok egyből intézkednek.. vagy boltba többet adnak vissza, marcangolom magam hogy bűnös vagyok és miattam fizet az eladó lány h nem szóltam és félek visszakapom az élettől, de ha nem szólok akkor én járok jól hisz a saját életem a fontos nem másé. Keresztapám egesz életébe kedves volt, csupa szív lélek, mégis senki se becsüli pedig pozitiv dolgokat tesz az életbe.. nem értem én ezt az egészet h csak belekényszerít a vallás abba h bűnös vagy az olyan dolgokért amik előrrébb visznek vagy több hasznod lesz